Amerikai cégeken csattan a venezuelai unortodoxia

Sok nemzetközi cég megszenvedi a venezuelai politikai vezetés legújabb deficitcsökkentő lépését, az ország hivatalos fizetőeszközének újabb leértékelését. A múlt hét végi bejelentés alapján Venezuelában 32 százalékkal értékelték le szerdától a bolívart az amerikai dollárral szemben, melynek hatására a költségvetési egyensúly javulni fog, azonban az infláció is elszállhat. Többek között a Procter&Gamble, a Colgate-Palmolive és az Avon is jelentős veszteségleírásokra készül. Befektetői szempontból is levonjuk a tanulságot: a kockázatok ellenére érdemes lehet fejlődő piacokba fektetni, de azért csak óvatosan!

Venezuela újra leértékelte a bolívart

A venezuelai kormány múlt pénteken jelentette be, hogy február 13-án 32 százalékkal leértékeli a bolívart a dollárral szemben, és ezáltal próbálja kordában tartani a növekvő költségvetési hiányt. Korábban 4,3 egységet kellett fizetni Venezuela törvényes fizetőeszközéből egy amerikai dollárért cserébe, míg ez az érték most 6,3 egységre emelkedett.

Venezuela kormánya 2003 óta szigorú árfolyam kontrollt alkalmaz, ami annyit jelent, hogy rögzíti a hivatalos fizetőeszköz értékét a dollárhoz képest. Ezelőtt ötször került sor hasonló leértékelésre, legutóbb 2010 januárjában, amikor Hugo Chávez kormánya a korábbi 2,15 egységről 4,3 egységre növelte az egy dollárért fizetendő bolívar mennyiséget.

A nagyhatalmú elnök akkori nyilatkozata szerint a gyengébb bolívar kedvező a gazdaságnak, javul tőle a termelékenység és több olyan terméket vásárolnak majd a helyiek, amit venezuelaiak gyártanak venezuelaiaknak. Az sem elhanyagolható, hogy a leértékelés nyomán növekedhet az ország olajexportból származó bevétele és az exportőröknek is kedvező, azonban nyomást helyezhet a fogyasztói árakra.

Bár az elnököt jelenleg Kubában kezelik, a hivatalos nyilatkozatok szerint ő rendelte el a mostani leértékelést is. A lépés nyomás a költségvetés helyzete javulhat ugyan, de a jelenleg is 20 százalék feletti szinten járó inflációra további nyomás nehezedhet a külföldről behozott termékek árának emelkedése miatt.

Elemzők szerint a lépés már így is megkésett, és sokkal korábban le kellett volna leértékelni a túlértékelt fizetőeszközt. A feketepiacon a hivatalos 4,3-as váltószám helyett mostanában már 20 bolívart kellett fizetni egy amerikai dollárért.

A leértékelés tulajdonképpen egy fiskális kiigazítással ér fel, ugyanis a kormány bevételeinek nagy része dollárban képződik, míg a költekezése nagyrészt bolívarban denominált. A közvetlen hatás tehát magasabb bolívarban számított bevétel lesz, így javítva a költségvetés egyensúlyát.

Az elemzők idén 6 százalékos gazdságbővülésre számítanak a dél-amerikai országban azután, hogy a tavalyi harmadik negyedévben elkezdett 5 százalék felé közelíteni az éves alapon számított GDP növekedés.

Szenvednek a multik

Amennyire jó a leértékelés a venezuelai kormánynak, annyira negatív a hatása az országba működő nemzetközi cégekre nézve.
Az elsősorban fogkrémeket és szappanokat gyártó Colgate-Palmolive például egy egyszeri 120 millió dolláros veszteséget fog elszenvedni a bolívar 32 százalékos leértékelése miatt. A társaság árbevételének 5 százaléka származik a dél-amerikai országból, és a pénzügyi kimutatásokban eszközölt átértékelésekből fog adódni a vesztesége.

Colgate-Palmolive

Az Avon ezen a héten tette közzé negyedéves jelentését, melyben egy külön részt szenteltek a venezuelai fejlemények várható hatásainak. A társaság becslése szerint az idei év első negyedévében egy egyszeri 50 millió dolláros adózás utáni veszteség fog származni a korábban elkönyvelt venezuelai adóelhatárolások és egyéb pénzügyi eszközök átértékelése nyomán. Ezen kívül várhatóan további 50 milliós leírás párosul a nem pénzügyi eszközök (például a készletek) átértékeléséhez. Összesen tehát az Avon 100 millió dolláros leírást lesz kénytelen elszenvedni a bolívar leértékelése miatt.

A Procter&Gamble is csökkentette az idei első negyedévre vonatkozó profit várakozását a venezuelai fejlemények folyományaként. Összesen 200-275 millió dollár közötti leírást valószínűsítenek a Gillette borotvák gyártójánál. Ez részvényenként 7-9 centtel csökkentheti a társaság eredményét. A leírások hatását figyelembe véve 3,94-4,04 dolláros egy részvényre jutó nyereséget prognosztizálnak az idei évre, ami a jelenlegi 76,78 dolláros árfolyammal kalkulálva valamivel 19-szeres feletti P/E alapú értékeltséget jelent.

Procter&Gamble

A leértékelés közvetlen hatásain kívül például az az intézkedés is negatívan érinti a multinacionális cégeket, amelyik korlátozza az osztalékok hazatelepítését. A 2003 óta életben lévő korlátozás miatt becslések szerint összesen 13 milliárd dollárnyi osztalék ragadt az országban, amelynek az értéke a leértékelést követően nagyjából 4,1 milliárd dollárral csökken.

A nagyobb európai és amerikai cégek közül például a spanyol Telefonica és BBVA bankcsoport is jelen van a dél-amerikai országban. Míg az olajtársaságok közül a Chevron, a spanyol Repsol, a norvég Statoil vagy például az olasz Eni is érintett.

Befektetéselméleti megközelítés: érdemes fejlődő országokba is fektetni

Az alapvető befektetéselméleti megközelítés szerint egy jól diverzifikált portfólióban helye van a feltörekvő piaci befektetéseknek is. Az egzotikus befektetések kategóriába tartózó eszközök (pl. ilyenek a venezuelai vagy az afrikai részvények) vásárlásával a befektető hozama növekedhet, mivel ezek a részvénypiacok általában magas hozamot nyújtanak, azonban a kockázatok is számottevőek. Többek között a bizonytalan politikai környezetet, a deviza leértékelésének kockázatait, és a különböző korlátozásokat (lásd például a venezuelai osztalékfelvétel korlátozását) szokták felhozni legfőbb bizonytalansági tényezőként.

A pozitív oldalon viszont nem szabad elfelejteni, hogy ezek a befektetések alacsony korrelációt mutatnak a fejlett piaci hozamokkal, ezért a diverzifikációs előnyök párosulva a magasabb várható hozamokkal ellensúlyozzák a jelentős egyedi kockázatokat. Egy jól diverzifikált portfólióban tehát helyük van az egzotikus befektetéseknek is, azonban nem árt az óvatosság és a megfelelő körültekintés. A gazdasági felzárkózás, a magasabb növekedés, az olcsó munkaerő mind-mind olyan tényezők, amelyek a gazdasági konvergencia irányába hatnak, azonban a kilengések is jóval nagyobbak, a különböző külső sokkok hatása (sérülékenység) általában jóval erősebb ezekben az országokban.