Megfizetünk még a rezsiháborúért

Orbán Viktor mindenre elszánt: az energiacégeknek le kell nyelniük a rezsicsökkentés teljes költségét, érveikkel nem mehetnek a bíróságra, és egy új hivatal is felügyeli majd a piacot. A kormányfő több tízmilliárdos profit bezsebeléséről beszél, miközben az ágazat évek óta tartó szorongatásának már most látványos kára van. Két év alatt 100 milliárd forinttal csökkentek a beruházások.

Miután Orbán Viktor indulatosan kikelt a magyar energiacégek ellen a parlament hétfői ülésén, a kedd délelőtti ülésnap nagy része is a rezsicsökkentésről szólt, csütörtökön pedig a Fidesz-frakció kérésére egy teljes rendkívüli ülésnapot is szentelnek a témának, hogy egy törvénymódosítással és egy új sarkalatos törvényben lefektetett hivatal felállításával is garantálják a rezsicsökkentés Orbán Viktor által elképzelt megvalósulását.

A kormányfő szerint ugyanis gátlástalanok és telhetetlenek az energiaszolgáltatók, amelyek az elmúlt években hatalmas profitot zsebeltek be, európai összehasonlításban a legnagyobb áremelést hajtották végre, és olyan helyzetet idéztek elő, amelyben a magyar háztartások nyögték a legnagyobb rezsiterheket a kontinensen.

Vitának helye nincs

A miniszterelnök botrányosnak nevezte, hogy a szolgáltatók a múlt pénteken pert nyertek a Magyar Energia Hivatal (MEH) ellen. Az energetikai cégek azért mentek a bíróságra, hogy legalább részben mentesüljenek a januártól életbe lépett rezsicsökkentés okozta költségek megfizetése alól, és első fokon meg is nyerték a pert. Hogy másodfokon mi lesz az ítélet, az viszont már lényegtelen, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is azonnal benyújtott egy-egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében vitának a jövőben nincs helye.

Az NGM javaslatát - kivételesen sürgős eljárás után - már kedden délelőtt megszavazta a parlament, ennek következtében a rezsicsökkentés minden terhét az energiacégeknek kell viselniük. Ez azt jelenti, hogy a tranzakciós illetékből, a közműadóból, illetve a különadóból fakadó többletköltséget sem háríthatják át a fogyasztókra, és mint a törvénymódosítás fogalmaz, "a termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatóak be, illetve külön nem számlázhatóak ki".

Ezt követi majd az NFM törvényjavaslatának csütörtökön várható elfogadása, amely révén a kormány még inkább megpróbálja bebiztosítani, hogy számításait a későbbiekben se húzzák keresztbe a piaci szereplők. A parlament honlapján elérhető törvénytervezet szerint átalakítanák a jelenleg kormányhivatalként működő MEH-et, és az így létrejövő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal önálló szabályozó szervként rendeleteket is alkothat. Ez két okból is bebetonozza a helyzetet: sarkalatos törvényről lévén szó, az abban foglaltak csak kétharmaddal változtathatók meg, és mivel a rendelet törvényerejű jogszabály, azt megtámadni nem lehet, csakis alkalmazkodni hozzá. (A MEH eddig csak határozatokat hozhatott, azokat bíróságon meg lehetett támadni.)

A fejlesztéseknek annyi

Az immár több felvonásban dúló rezsiháborúnak számos következménye lehet. Egyrészt sokat hozhat a Fidesz konyhájára (már önmagában a januári rezsicsökkentés hatása meglátszott a friss közvélemény-kutatásokon), rövid távon jót tehet az inflációnak (ez is látszik az éppen kedden publikált friss adatokon), és körülbelül havonta ezer forintot otthagy az emberek zsebében. Más szempontból viszont igen káros következményekkel jár. A piacot már eddig is a kiszámíthatatlanság érzése uralta, és bár az üzembiztonság megfelelő a rendszerben, vagyis nem kell attól tartani, hogy nem lesz áram az üzemekben és a háztartásokban, az elmúlt évek intézkedései padlóra küldték a beruházásokat.

Két év alatt 100 milliárd forinttal fogták vissza beruházásaikat a cégek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint: 2010-ben még 246,7 milliárdot fordítottak hálózataik modernizációjára, tavaly már csak 147 milliárdot.

Ennek köszönhetően szinte alapjáraton ketyeg minden, és a csökkenő trend várhatóan marad 2013-ban is. Az ELMŰ 2011-ben 18 milliárdos nyereség mellett még 30 milliárd forintot fordított fejlesztésre, az idén - Boross Norbert kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint - a 10 százalékos rezsicsökkentés hatására várhatóan veszteségbe fordul a működése, és csak körülbelül 15 milliárd forintot költ modernizációra.

Az E.On-tól ennél ködösebb választ kaptunk, Egyházi Nikoletta PR-igazgató konkrét számok említése nélkül annyit közölt, hogy a szükséges fejlesztéseket nem fogja vissza a vállalat. A szolgáltatók által korábban elindított - a háztartások energiafogyasztását racionalizáló - okosmérő-telepítési program elvileg ugyan folytatódik, de mivel egyébként sem volt a legfontosabb projektek listájának az élén, érdemi előrelépésre szinte biztosan nem lehet számítani.

Lepusztul, mint a vasút

Okosmérők nélkül még nincs tragédia, ám ha nincs folyamatos fejlesztés az energetikai hálózatokban, az hosszabb távon nagyon kedvezőtlen folyamatokat indíthat el. "Egy-egy tizedmásodperces áramkimaradást a lakossági fogyasztók észre sem vesznek, adott esetben viszont ennek gyakoriságától is függhet az, hogy egy ipari üzem hozzánk települ vagy inkább más országot választ" - mondja Boross Norbert.

A hálózatok modernizálásában az elmúlt években Magyarország sokat fejlődött, a versenyképes minőség fenntartása viszont nem megy beruházások nélkül. A problémák nem holnap fognak jelentkezni, hanem évek múltán, amikor az ipari gáz- és áramellátás színvonala, megbízhatósága elmaradhat a fejlett országokétól.

A helyzet ahhoz hasonlítható, mint ami a MÁV-nál történik. A vonatok járnak, sín van, az ember végső soron eljut az egyik városból a másikba, csak a szolgáltatás színvonala kritikán aluli. Egyszer megépítették, de mivel a folyamatos fejlesztésre, modernizációra nincs pénz, mindenki tapasztalja, milyen állapotba került.

Extrém jogi helyzetre panaszkodnak

A helyzetet súlyosbítja, hogy az energiacégek úgy látják, az extrém jogi változásokra nem tudnak előre felkészülni. A piacot közelről ismerő forrásunk arra számít, hogy a 2014-es szerződések tárgyalásakor izzani fog a levegő az asztalok felett, mert az áramkereskedők és az ipari fogyasztók egymásra próbálják majd terhelni a plusz költségeket. Mindeközben úgy érzik, hogy már a januári rezsicsökkentéssel (és az úgynevezett kötelező átvételi díj átterhelésével kapcsolatos új szabályokkal) a kormányzat arra adott példát, hogy kész kiszámíthatatlan módon megváltoztatni az évek óta stabilnak hitt viszonyokat.

Mit tud majd az új energiahivatal?

- az újonnan felálló Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Magyar Energia Hivatal (MEH) általános és egyetemes jogutódja
- elnökét a miniszterelnök nevezi ki hét évre, pályázat nélkül, miniszteri szintű juttatásokkal, az elnök nem folytathat pártpolitikai tevékenységet
- az alelnökökből legfeljebb öt lehet, az elnök nevezi ki őket hét évre
- az elnök fizetése a havi bruttó átlagkereset tízszerese
- a hivatal bevételét képezi: a felügyeleti díj, a hivatal által kiszabott bírságok, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb bevételek
- a felügyeleti díj mértéke az engedélyes tevékenység előző évi nettó árbevételének 0,06 százaléka
- a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba (azaz, ha csütörtökön elfogadják, akkor március 22-én)
- a MEH elnök megbízatása e törvény hatálybalépésének napján megszűnik, kivéve ha 30 napon belül kinevezik őt az új hivatal elnökévé
- a törvény azt állítja magáról, hogy uniókonform
- az új hivatal rendeleteinek kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie
- a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőellátásban, a víziközmű-szolgáltatásban és a hulladékgazdálkodásban minden rendszerhasználati és egyéb díjat az új hivatal javaslatára az adott miniszterek rendeletben határoznak meg