Az MNB célja alá esett az infláció

Februárban a fogyasztói árak 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ennél alacsonyabb éves infláció közel hét évvel ezelőtt volt, a mutató a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos céljától is elmarad. A kedvező adat elsősorban az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés körében megvalósított 10 százalékos árcsökkentésnek köszönhető.

2013 januárjához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan ugyanannyit kellett fizetni, mint előző hónapban. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, 2,4 százalékkal, a dohányáruké a jövedéki adó mértékének emelése miatt. A háztartási energia ára 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében a 10 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

A februárinál alacsonyabb, 2,3 százalékos 12 havi inflációt 2006 áprilisában mért a KSH, 2,8 százalékos inflációt pedig 2006. május-júniusban - mondta Minary Borbála, a KSH osztályvezetője. Hozzátette: a rezsicsökkentés nyomán jelentkező áram- és gázszámlák hatása már érvényesült a februári inflációban, a budapesti távhőszolgáltatásnál jelentkező csökkenés még ezután, márciusban lesz érezhető, de annak hatása már viszonylag csekély lesz.

A maginfláció 2013. februárban 0,4 százalékkal emelkedett egy hónap alatt, 12 hónap alatt 3,6 százalékkal. A nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkent, 12 hónap alatt 2,5 százalékkal nőtt.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője úgy véli, hogy az infláció a bázishatások miatt a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, és idén az év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció decemberig 2,5 százalékra csökkenhet. Az idén 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet az átlagos infláció a Takarékbank prognózisa szerint.

Kockázatot jelenthet, ha az inflációs várakozások magas szinten maradnak, ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelenthetnek további rezsicsökkentések (például szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj). Mivel az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is. A határidős kamatlábpiac 100 bázispontos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. A forint azonban különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását.

A Takarékbank elemzői arra számítanak, hogy ha a forint gyegngélkedése csupán átmeneti lesz, akkor az év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat. A további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének jelentős javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges.