Csúszik le a lejtőn a magyar húsipar

7 milliárd forint vesztesége volt a magyar húsiparnak 2011-ben, és a szakszövetség szerint a 2012-es adatok összesítésénél is ez várható.

A magyar húsipar teljesítménye az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is csökken - jelentette ki Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke.

A Hússzövetség vezető tisztségviselője szerint az ágazatban levágott sertések száma a múlt évben mintegy 10 százalékkal csökkent, már nem érte el a 4 milliót a becsült adatok szerint. A húsipar számára a legfontosabb alapanyag, az élő sertés ára tavaly átlagosan 18 százalékkal volt magasabb, mint 2011-ben. Emellett a termelés szempontjából meghatározó egyéb - bér-, energia-, szállítási - költségek szintén számottevően növekedtek.

Éder Tamás elmondta, hogy a húsfeldolgozás, a hús- és baromfihús-készítménygyártás mérleg szerinti eredménye a rendelkezésre álló legutóbbi, 2011. évi adatok szerint 7 milliárd forint körüli veszteség volt. A szakember valószínűsítette, hogy az ágazatban tevékenykedő húsipari cégek eredménye 2012-ben sem lesz jobb ennél.

Éder Tamás szólt arról, hogy az ágazat külkereskedelmi szerkezete idomult az elmúlt években az általános élelmiszergazdasági tendenciákhoz. Ez azt jelenti, hogy az alapanyag-, vagyis az élősertésexport növekszik, miközben a feldolgozott termékek kivitele mennyiségben csökken, értékben stagnál. A húsimport viszont értékben és mennyiségben is érdemben nő.

A múlt év január-októbere között a magyar élősertésexport értéke meghaladta a 20 milliárd forintot - 22-23 milliárd forint körül alakult -, míg a behozatalé valamivel 20 milliárd forint alatt - 17-18 milliárd forint - volt ugyanebben az árucsoportban. Az előző év - azaz 2011 - hasonló időszakában az élő sertés kivitel értéke mintegy 15 milliárd forint körül mozgott, míg a behozatal értéke elérte a 20 milliárd forintot.

A sertéshús-kivitel tavaly ugyanebben az időszakban meghaladta a 80 milliárd forintot, 81-82 milliárd forint körüli volt, hasonlóan az előző évihez. A sertéshús-behozatal értéke ugyancsak 80 milliárd forint körül alakult - 81-82 milliárd forint volt, 2011-ben ugyanakkor még nem érte el a 60 milliárd forintot. Éder Tamás szerint az ágazat versenyképességi problémái a külkereskedelmi számokban is egyértelműen megmutatkoznak.

A Hússzövetség társadalmi elnöke szerint mára az iparág válsága egyértelmű. A gondok közt említette a strukturális, üzemszerkezeti problémákat, az eredményesség hiányát, a fejlesztések elmaradása miatti technológiai leszakadást és az ebből adódó versenyképességi gondokat. Emellett a húsipari cégek a piacon az alkuerő hiányával küszködnek, mivel költségeiket a kereskedőknél az átadási árban általában nem tudják érvényesíteni.

Éder Tamás leszögezte, sikeres húságazat nélkül nincs sikeres sertésstratégia. Szerinte ahhoz, hogy a húsipar sikeresebb legyen, csökkenteni kell a feketegazdaság súlyát az ágazatban, a csalásokban és visszaélésekben érintett ágazati szereplőket meg kell nevezni és szigorúan meg kell büntetni. Továbbá az alapvető élelmiszerek, így a húsok és hústermékek áfáját mielőbb csökkenteni kell az unióban átlagosnak tekinthető 10 százalék alatti értékre.

Éder Tamás hangsúlyozta: a húságazatot a következő uniós fejlesztési időszak kiemelt ágazatai közé kell sorolni, és a forrásokat a technológiai fejlesztések támogatására kell összpontosítani. Az ágazat központi terheit szintén mérsékelni kell, egyes szegmensekben akár csak átmeneti időszakra.