Hogyan hat az alapkamat?

A jegybanki alapkamat szintje kihat a kereskedelmi bankok betéti és hitelkamatának a mértékére. Ezeken keresztül a Magyar Nemzeti Bank képes szabályozni, hogy a lakosság és a vállalkozások inkább félretegyék a pénzüket, vagy merjenek eladósodni. Elmagyarázzuk a legalapvetőbb összefüggéseket.

A monetáris tanács a kéthetes jegybanki kötvény kamatát havonta egyszer meghatározza. Ezt nevezik alapkamatnak, amelynek alakításával a Magyar Nemzeti Bank (MNB) befolyásolni tudja a piaci folyamatokat. Ha magas a kamat, akkor a bankok - ahelyett, hogy hiteleznének - szívesen fialtatják pénzüket a jegybanki kötvényben, és ilyenkor ők is magas kamatokat kínálnak a náluk elhelyezett betétek után. A folyamat fordítva is működik: az alacsony kamat olcsóbb hitelekhez vezet, viszont a betétesek sem kapnak szép kamatokat.

Ez az alapösszefüggés, de számtalan más tényező is befolyásolja a kamatokat. Ezek közül kettő alapvető jelentőségű: a verseny és a bankok pénzigénye. A bankok rendszerint alacsonyabb betéti kamatokat kínálnak az alapkamatnál, hiszen ebből származik a profitjuk. Van azonban úgy, hogy forrást akarnak szerezni a bankok, ekkor a lakosságtól is próbálnak betéteket gyűjteni magas kamatokat kínálva. Ilyenkor is találkozhatunk vonzó akciós lekötésekkel.

Sőt a válság egyik legkritikusabb évében (2009-ben) az is előfordult, hogy a nemzetközi pénzpiacokon olyan nehéz volt forrásokat szerezni, hogy kénytelenek voltak a bankok nagyobb súlyt tenni a lakossági gyűjtésre. Ekkor messze az alapkamat fölött voltak a betéti kamatok (lásd a lenti ábrát). A grafikonon jól látszik, hogy a betéti kamatok általában alacsonyabbak, mint az alapkamat, de amikor szükség van a pénzre, akkor e fölé mehetnek.

A lakossági lekötések átlagkamata és az alapkamat különbsége

Forrás: MNB, [origo]-számítás