Ki lesz a befutó a BUX indexért zajló versenyben?

Március 1-én tartja rendszeres BUX-kosár felülvizsgálatát a BÉT. Az indexben jelenleg 11 papír szerepel a minimálisan előírt 12 helyett, így a mostani vizsgálat kiváló lehetőséget ad a hazai kispapíroknak a benchmarkba való bekerülésre. Különösen úgy, hogy az elmúlt év végén jelentősen könnyítettek a BUX indexbe való bekerülés szabályain. A következőkben azt vizsgáltuk meg, mely vállalatok részvényei kerülhetnek be áprilisban a BUX indexbe. Az eredmény kedvező a BÉT könnyítésének köszönhetően, ugyanis a kosárban szereplő vállalatok egyike sem került volna ki a kosárból, míg az indexen kívüli cégekből az Állami Nyomda, a Danubius, a Graphisoft Park és a Rába felvételt nyerhet.  

Az E-Star decemberi kikerülésével továbbra is kiadó egy hely a BUX-index kosarában, ugyanis a minimálisan előírt 12 vállalat helyett csupán 11 társaság papírjai szerepelnek a benchmarkban. A BÉT Bizottsága március 1-én végzi el az aktuális kosár-felülvizsgálatot, melynek keretében az érintettek megvizsgálják, melyek azok a magyar kis és közepes papírok, amik bekerülhetnek a BUX kosarába.

A Budapesti értéktőzsdén tavaly év végén könnyítettek a bekerülés szabályain mivel az utóbbi időszakokban egyre kevesebb részvény tudta maradéktalanul teljesíteni a tőzsde által támasztott kritériumokat. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, melyek lehetnek azok a hazai kispapírok, melyek áprilistól bekerülhetnek a BUX-indexbe.

Korábban a Budapesti Értéktőzsde határozata alapján hét feltételből ötnek kellett megfelelni, hogy egy részvénysorozat bekerülhessen a hazai benchmarkba, a módosított szabályok szerint viszont most az alábbi öt feltételből elég háromnak:

1. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat esetén a forgalmas napok (amely napokon a részvénysorozatra történt üzletkötés) száma a maximális tőzsdenapoknak (amikor a részvény a tőzsdén foroghatott) minimum 95 százaléka.

2. A felülvizsgálati napot megelőző utolsó nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásban szereplő saját vagyon a tőzsdére bevezetett részvények teljes saját vagyonának legalább fél százaléka.

3. Az adott részvénysorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja (közkézhányaddal korrigált kapitalizáció = bevezetett mennyiség * záróár felülvizsgálati napon * közkézhányad) meghaladja az 5 milliárd Ft-t, vagy a teljes, tőzsdére bevezetett (közkézhányaddal korrigált) részvénymennyiség kapitalizációjának min. 0,5 százalékát.

4. Az utolsó félévben az adott részvénysorozatra kötött üzletek száma (db) eléri az 5000-et, vagy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 20 között szerepel.

5. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat árfolyamértéken vett forgalma minimum 5 milliárd Ft, vagy a részvénysorozatok árfolyamértéken vett forgalom alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 15 között szerepel.

Most az alábbi 12 vállalatra vizsgáljuk meg a kritériumoknak való megfelelést 2012. szeptember 01.. és 2012. február 28. közötti időszak adatai alapján: Állami Biztonsági Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, PannErgy, Rába, TVK, Zwack, Synergon, Estmédia, Danubius, Masterplast, Graphisoft Park. A hazai nagy és közepes papírok esetében feltételezzük, hogy automatikusan átmennének a rostán.

Lássuk a versenyzőket!

1. Az első feltétel azt vizsgálja, hogy az utolsó félév 120 kereskedési napjának minimum 95 százalékán, tehát 114 nap történt-e üzletkötés az adott részvénysorozatra. Ezen a rostán tizenkét társaságból 7-nek sikerült átmennie, míg a Danubius, a Zwack, a TVK, a Graphisoft Park és a Masterplast nem tud eleget tenni ennek a feltételnek.

2. Ennek a feltételnek a vizsgálatánál az egyes vállalatok legutóbbi pénzügyi jelentéseiben szereplő saját tőke értékeket vettük alapul, amit a piac teljes, több mint 5000 ezer milliárd forint értékű saját tőkéjéhez viszonyítottunk.

Az alábbi ábrán látható, hogy csak a Danubius felel meg ennek a kitételnek, a többi vállalat meglehetősen messze van a fél százalékos határtól.

3. A BÉT által támasztott harmadik feltételnek csupán 4 társaság tud megfelelni. A 12 vizsgált vállalt közül csupán a CIG Pannóniának, a Danubiusnak, a GsPark-nak és az Appeninnek haladja meg a közkézhányaddal korrigált kapitalizációja az 5 milliárd forintot.

A maradék 8 vállalat alatta van az 5 milliárd forintos küszöbnek, bár az Appeninn csupán egy hajszálnyival, kevesebb mint 70 millió forinttal marad el tőle.

Érdekesség, hogy az előző vizsgálat során a PannErgy még teljesíteni tudta a limitet, de leginkább részvényárfolyamának utóbbi időszaki zuhanása miatt ez most nem sikerült a cégnek.

4. A negyedik kritériumnál 2012.aug-2013.január közötti kötésszámokkal számoltunk, mivel február végén még nem hozták nyilvánosságra az aktuális februári kötésszámokat.

A negyedik feltételben megfogalmazott két lehetőségből az elsőnek az eredménye látható az alábbi diagrammon. Itt sokat nem változott a helyzet a decemberi vizsgálathoz képest, csupán 3 társaság, az Appeninn, a PannErgy és a Synergon teljesíti ezt a feltételt. A Masterplast, a Graphisoft Park, a TVK és a Danubius is igencsak messze található ettől a limittől.

A PannErgy-nek az utóbbi hetekben megélénkülő forgalma segíthetett "átugrania a lécet", pontosabban a nagytulajdonos Lazarus teljes határidős pozícióinak a kényszerlikvidálása.

Ennél a kritériumnál nagy segítségére van a vizsgált társaságoknak a BÉT határozatának könnyítése, mely úgy szól, hogy amelyik részvénysorozat nem megy át ezen a rostán, lehetősége van csak annak megfelelni, hogy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában szerepeljen az első húszban.

Itt azt feltételezzük, hogy kötésszám alapján a vizsgált tizenkét vállalaton kívül csak az alábbi hat szerepel még a rangsor elején: MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter, Egis, FHB. Ezen számításaink alapján a negyedik feltételnek mindegyik társaság megfelel.

5. Az utolsó kritérium esetében a legszomorúbb a helyzet, mivel annak egyetlen egy vállalat sem tud megfelelni. A 12 társaság közül kiemelkedő Appeninn és a PannErgy közel 4,3 milliárd forintos forgalmával is csupán megközelíteni tudja az 5 milliárd forintos limitet. A többi cégnek gyakorlatilag esélye sincs átugrani a lécet.

Azonban a BÉT könnyítése itt is nagy segítségül szolgál a vizsgált vállalatoknak. A határozat ugyanis megengedi, amelyik részvénysorozat nem tudja teljesíteni a feltételt, az üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorban szerepeljen az első tizenötben.

Ezután mindjárt más a helyzet, ugyanis a feltételezésünk szerint az első hat helyet elfoglaló MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter, Egis és FHB után a maradék kilenc helyre a vizsgált társaságok legtöbbje be tud kerülni. Egyedül a Masterplast, a TVK és a Zwack marad ki az első 15 társaság rangsorából. Így rajtuk kívül a többiek teljesítik ezt a feltételt.

Lássuk az eredményeket

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az eredményeket a könnyebb átláthatóság kedvéért, melyben azt tüntettük fel, hogy a vizsgált vállalatok megfelelnek-e az egyes kritériumoknak, és ha igen, összesen mennyit teljesítenek belőlük. Ezek alapján legalább három kritériumnak az alábbi vállalatok felelnek meg: Állami Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, Danubius, Estmédia,Graphisoft Park, Pannergy, Rába, Synergon.

Tehát a BUX kosarában már bennlévő Appeninn, CIG Pannónia, Estmédia, Pannergy és Synergon kvintettnek számításaink szerint most nem kell attól tartania, hogy áprilisban kikerülnek az indexből.

Az Állami Nyomda, a Danubius, a Graphisoft Park és a Rába pedig felvételt nyerhet a BUX kosarába. A GsPark igencsak szerencsésnek számít, mivel egy lehetséges decemberi felülvizsgálat során csupán csak 2 feltételnek tudott volna megfelelni, míg most a forgalmának növekedésének köszönhetően át tudja ugrani a lécet.

A Zwack viszont különösen pechesnek számít, mivel egy lehetséges decemberi felülvizsgálat során még teljesíteni tudta a három kritériumnak való megfelelés előírását, és bekerülhetett volna az indexbe, most viszont már csak egy feltételnek tud megfelelni.

A Zwackhoz hasonlóan a Masterplastnak és a TVK-nak még a könnyített feltételek mellett is várnia kell az indexbe való bekerülésre. Jelenleg mindhárom cég igencsak messze jár a minimálisan előírt 3 feltétel teljesítésétől, és a BÉT könnyítése nélkül egyetlen egy pontnak sem felelne meg.

Miért előnyös bekerülni a BUX kosarába?

Az indexbe való bekerülés óriási lökést adhatna a most felsorolt BUX index esélyeseknek, hiszen ezek között jelenleg sok papír szinte teljesen kiesik a nagyobb szereplők látómezőjéből. A fokozottabb figyelem mellett a papírok piacára az indexkövető alapok felől akár közvetlen kereslet is érkezhetne, ami szintén sokat tudna lendíteni azok megítélésén és árfolyamán is egyben.

Azonban nem feltétlenül ölt testet a BUX tagság az indexkövető alapok tényleges vásárlásában, hiszen azoknak van lehetőségük +/-5 százalékkal eltérni a benchmarkként választott indexben szereplő részvénysúlyoktól. Mivel a kispapírok ennél jóval kisebb, jellemzően 0,1-0,8 százalékos súlyt képviselnek a BUX indexben, az alapkezelő saját döntésén múlhat, hogy vásárol-e az újonnan bekerülő vállalat részvényeiből.

A BUX indexbe való bekerülés persze nem automatikusan jár egyfajta többlet kereslettel. A papírok igen alacsony likviditása az intézményi szereplőket továbbra is távol tarthatja ezektől a részvényektől, így a BUX indexbe való bekerülés önnmagában nem feltétlenül ad okot a hurráoptimizmusra. A befektetési döntések meghozatalakor ugyanis a piaci szereplők továbbra is a vállalati fundamentumok alapján mondják ki a döntő szót.