Matolcsy György lesz a jegybankelnök

Matolcsy Györgyre esett Orbán Viktor választása, ő lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az új nemzetgazdasági miniszter Varga Mihály lesz.

Matolcsy György lesz a jegybankelnök - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott interjúban. Matolcsyt ma meghallgatja a parlament gazdasági bizottsága, így utána már csak Áder János államfőnek kell kineveznie Matolcsyt, aki akár már hétfőn hivatalosan is a Magyar Nemzeti Bank elnöke lehet.

Stabilitás, kiszámíthatóság akkor áll elő, ha kormányzati munkát látott ember áll az MNB élén, ezzel indokolta Orbán, hogy miért Matolcsyra esett a választása. Hozzátette: "A teljesítmény és a tények egyetlen ember felé mutatnak, Matolcsy György."

Matolcsy utódja a Nemzetgazdasági Minisztérium élén Varga Mihály lesz.

Orbán Viktor bejelentésével pont került a hónapokig tartó találgatások végére. Simor András jegybankelnök és a legkésőbb márciusban, majd júliusban szintén távozó két alelnök (Karvalits Ferenc és Király Júlia) lehetséges utódjáról tavaly ősszel jelentek meg az első értesülések, februárban pedig már több lap és a Magyarországgal foglalkozó elemzőházak is kvázi tényként kezelték Matolcsy György jelenlegi nemzetgazdasági miniszter MNB-elnöki jelölését.

Ezt a feltételezést erősítették a legutolsó napok kormányzati politikusainak megnyilvánulásai és a miniszter saját korszakzáró számvetése is az elmúlt két és fél év gazdaságpolitikájával a csütörtöki Heti Válaszban.

Az [origo] parlamenti forrásokra, illetve banki körökből származó értesülésekre alapozva tavaly októberben Matolcsy Györgyöt és Varga Mihály IMF-ügyi minisztert nevezte meg a két legesélyesebb jelöltnek, de utóbbi később többször cáfolta ezt a forgatókönyvet, azt azonban nem zárta ki, hogy elfogadná az esetleges felkérést a gazdasági miniszteri posztra. Február közepén forrásaink szinte biztosra vették, hogy Varga - Matolcsy utódjaként - az NGM-be, Matolcsy és a hozzá lojális, a 2010-es kormányalakítás óta adóügyi helyettes államtitkári pozíciót betöltő Balog Ádám pedig a jegybankba megy, Varga Mihály pedig már el is kezdte szervezni a költözését.

Forrásaink ugyanakkor többször hangsúlyozták azt is, hogy Orbán Viktor mindig tud meglepetést okozni, személyzeti politikája pedig sajátos: előszeretettel versenyeztet meg egy posztért több embert is, így egyikük sem tudhatja, végül kire esik a választása, amelyet az utolsó pillanatig lebegtet.

Érvek Matolcsy mellett és ellen

Matolcsy MNB-elnöki jelölése mellett több érv szólt: a minisztert ismerők szerint soha nem mond ellent a kormányfőnek, igen lojális hozzá, nem retten vissza a nem szokványos ötletektől, maga Orbán Viktor őt tekinti a jobbkezének, és ráadásul ambicionálja is a jegybankelnöki pozíciót.

Matolcsy ellen azonban legalább ennyi érvet lehetett felhozni: nem monetáris politikai szakember, ellenben politikailag igen elkötelezett, ezért személye megkérdőjelezi a jegybank függetlenségét, unortodox gazdaságpolitikai megközelítése és kijelentései riadalmat okoznak a nemzetközi befektetői körökben, megszólalásai az elmúlt két évben a legtöbb esetben forintgyengítő hatásúak voltak.

Sok név keringett

Matolcsy Györgyé mellett Patai Mihály (UniCredit-vezér), Cinkotai János (a monetáris tanács tagja), Töröcskei István (Államadósság Kezelő Központ, vezető), Kovács Levente (bankszövetségi főtitkár) és Pleschinger Gyula (államtitkár) neve is forgott az elmúlt hetekben - a kormányzati vagy a kormányhoz közel álló, illetve piaci források ebből a névsorból is el tudták képzelni Simor András és alelnökeinek utódját. Ősszel egészen meglepő neveket is emlegettek, Hernádi Zsolt (Mol-vezér) vagy Rogán Antal személyében, de a belvárosi polgármester a legfrissebb információink szerint inkább fejvadászi szerepet játszott az utódkeresésben.

Surányi György kétszeres volt jegybankelnök neve az új jegybanktörvény szabályai miatt biztosan nem jöhetett szóba (legfeljebb kétszer lehet valaki MNB-elnök), Szász Károly, jelenlegi PSZÁF-elnököt viszont - az MNB egyik alelnöki pozíciójában - nem írták le forrásaink, mondván, Orbán esetleg feleleveníti a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonásának egyszer már elvetett ötletét.

Kiemelt figyelem

Az új jegybankelnök megnevezését kiemelt nemzetközi és hazai figyelem előzte meg, és biztosra vehető, hogy a piaci szereplők Simor utódjának minden szavát lesni fogják. Ez annak ellenére így van, hogy a jegybank legfontosabb, a magyar gazdaságot leginkább befolyásoló döntéseit nem egy személyben az elnök hozza, hanem a monetáris tanács. A jegybankelnök önmagában nem felelős azért, hogy olcsó hitelekhez lehet-e jutni az országban, vagy, hogy mennyi a forint árfolyama.

A jegybanki politikai hitelessége és az ország iránti bizalom azonban nagyban múlik az elnök személyén és legfőképp a kommunikációján. Ha az elnök nem kiszámítható üzeneteket küld a piacnak, vagy összevissza beszél, a befektetők rögtön megbüntetik az adott országot, például azáltal, hogy spekulálnak az ország devizája ellen.

A forint árfolyama fontos jelzés lesz arra vonatkozóan, hogy az új elnök személyét és első tetteit milyennek ítéli meg a piac. A kormányfő bejelentését megelőző napokban enyhén, de folyamatosan gyengült a forint a 295-296-os euróárfolyam közelébe.

A bejelentés előtt 295 forint volt az euró, és csak minimális mozgást váltott ki a bejelentés, 295,60 forintig ment az euróárfolyam.