A tegnapi csődegyezségi tárgyaláson a biztosított hitelezők mellett a tárgyaláson jelenlévő nem biztosított hitelezők majdnem teljesen egyhangúlag támogatták az E-Star elvi csődegyezségi javaslat tervezetét. A csörte a soron következő rendkívüli közgyűlésen folytatódik hétfőn (március 25-én). Ez egyébként a március 14-ére összehívott rendkívüli közgyűlés megismétlése lesz, ami a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Ezen a közgyűlésen dönthetnek az elvi csődegyezségi javaslatban szereplő 50 millió darab új részvény kibocsátásának lehetőségéről.
Vannak azonban további kérdések, amelyek kapcsán újabb rendkívüli közgyűlés összehívására lesz szükség. Ugyanis a csődtárgyaláson az intézményi hitelezők kezdeményezték, hogy a csődegyezség ellenőrzésének a biztosítására a Társaság a soron következő rendkívüli közgyűlésén kerüljenek előterjesztésre a következők:
Ezeket a javaslatokat a biztosított hitelezők száz százaléka, a nem biztosított hitelezőknek pedig közel 77 százaléka támogatta. Arról van tehát szó, hogy a hitelezők szeretnének nagyobb kontrollt és átláthatóbb működést a jövőben, ezért az elméletileg ilyen céllal működő felügyelő- és auditbizottságokból eltávolítanák a cég eddigi működésénél jelen lévő tagokat.
A csődtárgyaláson továbbá szavazásra bocsátották a kisbefektető hitelezők azon javaslatát, hogy az E-Star soron következő rendkívüli közgyűlésén kerüljön megválasztásra 2014. december 31. napig tartó határozott időtartamra a társaság felügyelő bizottságának tagjává Mádi Szabó Zoltán hitelező. A javaslat a biztosított hitelezők 100 százalékának, míg a nem biztosított hitelezők 85,57 százalékának támogatásával (nem szavazat nélkül) elfogadásra került a javaslat.
Részvényesi szemszögből nem rózsás a helyzet
Amennyiben megvalósul az 50 millió darabos részvénykibocsátás, a jelenlegi tulajdonosok (2,64 millió részvény birtokosai) jelentős tulajdonhányad hígulást fognak elszenvedni. A vállalati "tortából" a korábbi 100 százalékos részesedésük helyett a tőkeemelést követően már csak 5 százalékban fognak részesülni.
Korábbi számításaink szerint egy ilyen volumenű részvénykibocsátás után az egy részvényre jutó vállalati érték jelentősen csökkenne. Bár sok a bizonytalan tényező az értékelés során, véleményünk szerint a részvények értéke bőven 50 forint alatt lenne.
Úgy véljük azonban, hogy az még mindig az a jobb megoldás a részvényesek számára, ha csődegyezséggel és nem pedig felszámolással végződik a történet. Egy esetleges felszámolás esetén a részvényeseknek egyáltalán nem biztos, hogy bármi is jutna a cégből.