Rosszkor bízzuk az államra a pénzünket

A rövid távú befektetésekre a bankok kínálják a jobb kamatokat, sokan mégis az állampapírokat választják. Közben az állam a stabilabb Magyarország érdekében ütős kamatokat kínál a hosszabb távú befektetésekért, de a csapból is folyó reklámkampány ellenére alig tudott többet összekuporgatni, mint a bankok a szintén hosszú távra lekötött betétjeikkel.

"A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) kelendő volt októberben", "Rekordot döntött a PMÁK értékesítése februárban", "Már induláskor sikertermékké vált a Prémium Euro Magyar Államkötvény" - az állampapírokat kibocsátó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az elmúlt hónapokból kiragadott néhány közleménycíme alapján gondolhatnánk, hogy a lakosság megtalálta a számára ideális megtakarítási formát: a forintban és euróban is jegyezhető, inflációkövető állampapírokat.

A közlemények megfogalmazása azonban inkább csak az ÁKK vágyaira utal. Az adósságkezelő ugyanis az ország stabilitása érdekében arra törekszik, hogy a lakosság minél hosszabb lejáratú állampapírokat vásároljon, így nem csak az árazásban, de a kommunikációban is igyekszik minél vonzóbb képet festeni a hosszú kötvényekről.

http://www.bankmonitor.hu/sidebox/origo-form.htm?wide=true

A valóságban a lakosságot jóval kevésbé érintette meg a szinte minden utcasarkon az arcába világító üzenet. Az ÁKK "Az én történetem" jelmondattal hónapok óta tartó reklámkampányt hirdetett a hosszú távú, 3-5 éves állampapírok vásárlásáért, újabban pedig már az 1 és 2 éves kincstárjegyeket is beillesztették a kampányba.

A számokból viszont az derül ki, hogy ugyan a kötvényekből is jóval több fogy tavaly óta, mint korábban, de a valódi robbanás az egy évnél rövidebb lejáratú termékeknél következett be. A rövid papírokkal az a fő gond, hogy ha ezek dominálnak egy ország adósságában, akkor az az ország sokkal sérülékenyebb a válsággal szemben. Ha jól mennek az 5-10 éves papírok, akkor egy esetleg pár hónap múlva bekövetkező pénzügyi sokk kisebb valószínűséggel kényszeríti térdre az országot, mivel ezeket a papírokat csak évekkel később kell visszafizetni - szemben a rövid papírokkal, amelyeket fél-egy év alatt kell törleszteni.

Rövid távra tesz félre a magyar

Az Államadósság Kezelő Központ 2012 januárja és 2013 februárja között 648 milliárd forinttal tudta növelni a lakosság kezében lévő állampapírok állományát, vagyis az több mint a duplája lett. A Bankmonitor.hu kimutatása szerint azonban a 648 milliárd döntő többsége, 506 milliárd forint fél- és egyéves papírokból jött össze, és csupán 124 milliárddal növekedett a legalább 3 éves lejáratú papírok állománya (lásd a diagramot).

Forrás: Bankmonitor.hu

Önmagában az ország szempontjából jó hír, hogy jelentősen növekedett a lakossági állampapírok állománya, hiszen ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam egyre nagyobb mértékben már a magyar embereknek tartozik (igaz az is, hogy közben 3800-ról 4800 milliárdra nőtt a külföldiek kezében lévő forint állampapír-állomány, vagyis a lakossági növekmény is csak a lépés tartására volt elég). A gond az, hogy a magyar emberek kezében lévő államadósságon belül egyre nagyobb arányt érnek el a rövid papírok, amely az ország finanszírozása szempontjából hátrányos.

Az Állami Számvevőszék az ÁKK ellenőrzésekor szóvá is tette, hogy túl rövidnek találják az állampapírok átlagos lejárati idejét. Az ÁKK egy múlt havi sajtóbeszélgetésen elismerte ezt, és azzal magyarázták, hogy a probléma az, hogy a lakosság a rövid papírokat igényli. Céljuk az, hogy az államadósság tizede a magyar lakosok kezében legyen. Bár az arány most 5 százalék alatt van, de a célt mégsem tartják lehetetlennek, mert tíz éve már sikerült elérni a 10 százalékos arányt.

Vaskos kamatelőny a hosszú állampapíroknál

Nemcsak a kommunikáció, de az kötvények árazása is a hosszabb futamidő népszerűsítését szolgálja. A 2015-ben lejáró forint prémium magyar államkötvényre 8,5 százalékos kamatot fizetnek. Ez a kamat úgy áll össze, hogy az infláció mértékére tesznek 2,5-5 százalékos kamatprémiumot, így a vásárló biztos lehet benne, hogy a befektetése nem értéktelenedik el, viszont azzal is számolni kell, hogy később a 8,5 százalékos induló kamat is csökkenni fog a csökkenő infláció miatt.

A Bankmonitor kimutatása szerint viszont az állampapírok csak a hosszú távú kategóriában verik a bankbetéti kamatokat. A hároméves állampapírra kínált 8,5 százalékos kezdő kamat bőven a bankok által nyújtott jelenlegi ajánlatok fölött van, mivel a legjobb bankbetét is csak 5,6 százalékot tud nyújtani. A lakosság viszont (ahogy az ÁKK adatai bizonyították) a rövidebb távú befektetéseket keresi, ebben a kategóriában a bankbetétek a nyerők (lásd második diagramunkat).

Forrás: Bankmonitor.hu

Paradox módon mégis a rosszabb feltételű állampapírokra buknak a magyarok. Miközben fél- és egyéves papírokba bő egy év alatt több mint 500 milliárd forintot öntöttek, addig a nagyobb hozamokat ígérő, rövidtávú, lekötött bankbetétekből 2012-ben 45 milliárd forintot vontak ki. Sándorfi Balázs, a Bankmonitor szakértője szerint van elszívó hatásuk az állampapíroknak, ezt támasztják alá a számok. Igaz, hosszabb távra, 2 éven túl 61 milliárddal többet kötöttek le egy év alatt a PSZÁF adatai szerint, míg a 2 éven túli papírokból 143 milliárddal vettek többet az emberek. Vagyis abban a kategóriában, ahol a bankok kínálják a jobb hozamokat, ott az állampapírokat választják inkább az emberek, és hosszú távon is bőven vannak, akik a rosszabb kamatozású bankbetéteket választják.