A külső egyensúlytalanságok csökkentek, de továbbra is fennállnak, a vállalati hitelezés erősen visszaesett, a pénzügyi szektort a bizonytalan szabályozás és a különadók jellemzik, a beruházási ráta mélyponton van, és mindez a potenciális gazdasági növekedés erőteljes lelassulásához vezetett - olvasható az Európai Bizottság legfrissebb jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezetében.
A bizottság szerint az államadósság - amely a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosításának következtében 2010 és 2012 között 82 százalékról 79 százalékra esett - továbbra is nagyon magas az ország egy főre eső GDP-jéhez és a környező országokhoz, régiós versenytársakhoz képest. A gyenge növekedési potenciál, a magas eladósodottság és a devizahitelek továbbra is nagy aránya olyan kombináció, amely nagyon sérülékennyé teszi a gazdaságot.
A 13, túlzott-deficit-eljárás alatt álló uniós országról készített friss elemzés magyarországi fejezete kitér a közmunkaprogramokra is, amelyek az elmúlt időszakban javították a foglalkoztatási adatokat. Azt írják, egyelőre nincs annak jele, hogy a közmunkások a versenyszférában is el tudnának helyezkedni, így ezek a programok hosszú távon nem tudnak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.
A bizottság szerint folytatni kell a költségvetési konszolidációt, de érdemes lenne felülvizsgálni az adórendszert, különösen az ágazati különadók, például a bankok extra terhei miatt. El kell mozdulni egy befektetőbarát környezet irányába - javasolja a bizottság, mert ezzel csökkenne az ország sérülékenysége, vonzóbbá válna a befektetők számára, a bankok többet hiteleznének, és bővülne a gazdaság.