Mire elég Matolcsy hitele?

Kényes eszközökhöz nyúlt Matolcsy György, de annyira nem unortodoxak a lépései, hogy nagy kárt okoznának. Sőt, a hitelprogram akár jól is elsülhet, csak még nagyon sok a nyitott kérdés.

Csak első hallásra tűnt durvának a jegybankelnök csütörtökön délelőtt bejelentett intézkedési terve, amelyben olcsó hitelekkel ösztönözné a gazdasági növekedést. A terv hozzányúl a kényes jegybanki eszközökhöz, de nem olyan mértékben, hogy az földindulást idézne elő a piacokon.

Ezt fejezte ki a forint árfolyama is: néhány perccel azután, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke bejelentette a programot, az euró 304,4 forintig drágult, de egy órával később már vissza is tért a korábbi sávjába, sőt rövid időre 300 forint alá került.

A bankokon sok múlik

A növekedési hitelprogram egyes elemei azonban sok kérdést felvetnek. Ezeken áll vagy bukik, mennyire lesz népszerű a legfeljebb 2 százalékos kamatfelárral nyújtott hitel a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) körében. Ezek a cégek most 7-12 százalék közötti kamaton kapnak hitelt a bankoktól, így nyilván vonzó lesz számukra, ha a jövőben 2 százalékos teher mellett juthatnak pénzhez. (Ez a 2 százalékos kamatláb úgy jön ki, hogy a kereskedelmi bank maximum ekkora kamatfelárat pakol arra a hitelre, amelyet a jegybanktól ingyenesen kap.)

Nagy kérdés, hogy ez a kamatfelár elegendő lesz-e bankoknak, hiszen ma 2-7 százalék közöttivel dolgoznak, ha kkv-knak hiteleznek. Logikus feltételezni, hogy a bankok alaposan megszűrik majd a jelentkezőket. Előfordulhat, hogy túl kockázatosnak találják majd a hozzájuk pénzért forduló kkv-kat, és bár 4 százalékos felárért adnának hitelt, 2 százalékon nem fognak, így csak a legjobb ügyfeleknek, a bombabiztos projekteknek lesz ilyen olcsón hitelük.

Az MNB ráadásul szűkre szabta a programot. A teljes kkv-hitelállomány 3500 milliárd forint körüli, a jegybank beavatkozása pedig arra lesz elegendő, hogy maximum 250 milliárd forintnyi hitelnek lesz 2 százalék a kamata. A program másik korlátját az időlimit jelenti: a tervek szerint három hónapig lehetne ilyen kedvezményes kamatozású hitelt nyújtani, illetve felvenni, ezután a tesztperiódus után dől el, hogy hosszabb távon is él-e majd a konstrukció.

Egyelőre azt sem tudni, milyen hosszú futamidőre kapnák a kkv-k a nyomott kamatozású hitelt. Ez a jegybank és a kereskedelmi bankok közötti tárgyalásokon kristályosodik ki. Ha mondjuk féléves futamidőre kapnának 2 százalékos hitelt, annak lejárta után pedig újra a normál piaci, vagyis 7-12 százalékos hitelt kellene felvenniük, akkor a program jóval kevésbé vonzó.

Pici élénkülést hozhat

Csekély gazdaságélénkítő hatása azonban lehet a programnak. Ha csak annyit tesz egy kkv, hogy a meglevő drága hitelét az olcsó 2 százalékosra cseréli, már azzal jól jár, magyarázta Nagy Márton, a jegybank hitelösztönzésért és pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgatója a bejelentés után tartott háttérbeszélgetésen. Pusztán ettől komoly megtakarítása keletkezik, és máris javul a jövedelmezősége, így akár bővíthet, új embereket is vehet fel. Ha pedig egy vállalkozás nem hitelkiváltásra, hanem valóban fejlesztésre, beruházásra használja a 2 százalékos hitelt, mert így könnyebben ki tudja termelni az árát, azzal hozzájárul a gazdasági növekedéshez.

A devizahitel leváltására használható, 250 milliárd forintos hitelkerettel főként a svájci frankban eladósodott kkv-kat próbálja levegőhöz juttatni a jegybank. Az átváltással persze tetemes árfolyamveszteséget kell realizálniuk a cégeknek (most 250 forint körül jár a frank, a hitel felvételekor meg jellemzően 180 volt), de a kedvezményes kamat miatt az új forinthitel törlesztőrészlete lényegesen alacsonyabb lehet.

Profit a devizatartalékból

A program harmadik pillérében arra ösztönzik a kereskedelmi bankokat, hogy a hamarosan lejáró devizaadósságukat idő előtt fizessék vissza. Az MNB ehhez devizát ad, hogy csökkenjen a bankok és ezzel együtt az ország rövid lejáratú külső adóssága, ezzel párhuzamosan pedig csökkenteni lehessen a devizatartalékokat is - magyarázta Palotai Dániel, a jegybank vezető közgazdásza, ügyvezető igazgató. A devizatartalékok csökkenése megtakarítást is eredményez a jegybanknak és ezen keresztül a költségvetésnek is, ez is szempont volt, árulta el.

Utóbbi húsba vágó tétel. Eddig úgy számolták, hogy a jegybanknak durván 150-180 milliárd forintos vesztesége lehet az idén, amelyet a 2014-es költségvetésben el kellene számolni, vagyis ennyivel nőne a hiány. A jegybanki akcióval azonban - erre Matolcsy is utalt - ez a mínusz eltűnne, sőt lehet, hogy nyereség keletkezne. Ez igen jól jönne a kormánynak is, ugyanis a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése ezen is múlhat. Az Európai Bizottság 3,4 százalékos GDP-arányos hiányt lát 2014-ben, márpedig 3 százalék felett esély sincs a deficiteljárás megszüntetésére. Ha sikerülne a 150 milliárdos előrevetített jegybanki veszteséget eltüntetni, az nyomban 3 százalék alá, 2,9 százalékra vinné a büdzsé 2014-es deficitjét.

Mekkorát szól?

Hogy összességében mekkora élénkülést, plusz gazdasági növekedést hozhat a csomag, arra vonatkozóan nincsenek vérmes reményeik az [origo]-nak nyilatkozó elemzőknek. Balog Ádám MNB-elnökhelyettes ugyan 0,7 százalékos plusz növekedésről beszélt, Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója ellenben azzal számol, hogy legfeljebb néhány tized százalékponttal emelik a növekedés ütemét.

"Nehezen tudnám azt mondani, hogy nagy robbanás lesz ebből" - fogalmazott Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója is. Szerinte két, egymással összefüggő korlátja van a hitelezés beindulásának: a bankoknak hitelt kell nyújtaniuk, a vállalatoknak pedig fel kellene azt venniük. Az elmúlt hónapok tapasztalata épp az volt, hogy nem egyedül a bankok szigora volt a hitelezés gátja, a cégek sem tolongtak a forrásokért.

A bankokat az ingyenhitel önmagában nem feltétlenül győzi meg a hitelezés beindításáról, főleg, hogy a jegybank arra is rávenné őket, puhítsanak a feltételeken is. Ellentmondásos, hogy úgy kellene lazítani, hogy közben az is kérdéses, a 2 százalékba beleférnek-e a bankok költségei. Duronelly Péter szerint a két hazai központú bank (OTP, FHB) kivételével főleg az anyavállalok határozzák meg a feltételeket, így nagy mozgásteret nem lát ennek alakításában. Ráadásul van bank, amely még mindig küzd azzal, hogy a hitel-betét-mutatót (vagyis az egységnyi betétekre eső hitel mértékét) lejjebb szorítsa, a hitelezés beindítása ezzel pont szembemenne.

"A 2 százalékon hitelezés túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen. Ez egyelőre csak egy vágyálom, nem biztos, hogy ebbe a bankok így belemennek" - vetítette előre a jövő heti tárgyalásokat Szántó András. Az Equilor lakossági üzletág igazgatója szerint a tárgyalásokon előkerülhet, hogy vonjanak be valamilyen fedezetet, hogy a 2 százalék legyen elég a bankoknak.

Féltek, ezért nem ijedtek meg

A korábbi félelmekkel szemben visszafogott intézkedéscsomaggal rukkolt elő a jegybank, vélte több elemző is. Samu János, a Concorde Értékpapír makroelemzője kifejezetten jó hírnek látta, hogy a devizahitelek leváltásának lehetőségét csak a mikrovállalkozások és kkv-k körére korlátozzák, Peter Attard Montalto, a Nomura Bank londoni elemzője attól könnyebbült meg, hogy nincs szó pénznyomtatásról. "A valódi felmérő azonban csak most jön" - írta gyorselemzésében. Szerinte év végéig lehet számolni azzal, hogy kiterjesztik a programot, és azzal is, hogy a lakossági hiteleknél is vet még be eszközöket a jegybank, illetve az unióban tiltott jegybanki finanszírozás is előbukkanhat még.