Miért vesz az állam autószervizt?

Magyarország a vállalkozás-fejlesztés terén egészen rendhagyó kísérletet folytat, a Széchenyi Tőkealap intézményével. Kik és miért kaphatnak a rendelkezésre álló 14 milliárd forintból?

Nem megy jól mostanában az autószalonoknak, az újautó eladások évek óta mélyrepülésben vannak. A tiszafüredi Suzuki kereskedő is látja ezt, ám ahelyett, hogy karba tett kézzel ülve sopánkodna, új üzletág beindításával próbál lendületet adni a vállalkozásának. A város 70 kilométeres körzetében nincs mezőgazdasági gép- és munkagép szerviz, ezért belevág egy ilyen kiépítésébe.

Normálisan működő gazdasági környezetben ilyenkor egy cég hitelt vesz fel, hogy a növekedéshez szükséges beruházásokat valamiből végre tudja hajtani. Manapság azonban alig jutnak hitelhez a cégek, mert a bankok úgy látják, túl kockázatos kölcsönadni a pénzüket.

Elsőre extrém gondolatnak tűnik, hogy ennek pótlásaként egy állami cég, uniós pénzből részesedést vásároljon a cégben és így finanszírozza azt. Pedig összesen 14 milliárd forintja van a Széchenyi Tőkealapnak (SZTA) pontosan ilyen célra. Így történhetett meg, hogy 50 millió forintot fizetett az említett autókereskedő, az AutóFüred Kft. 40 százalékos részesedéséért, hogy a cég megpróbálja a környék traktortulajdonosait magához vonzani.

A kockázatot a befektető futja

Az SZTA-t ugyan kockázati tőkealapnak nevezik, de valójában nem teljesen az. Igaz, hogy kockáztat és tőkét fektet be, de a modellje nem szokásos. "A befektetési politikánk eltér a szintén uniós pénzeket kihelyező, innovatív cégekre koncentráló Jeremie alapokétól, és a magánbefektetőkétől is. Mi 2015 végéig 80-120 társaságban fogunk megjelenni, és a hagyományos iparágakban átlagosnál jobban teljesítő cégekre koncentrálunk" - mondja Csuhaj V. Imre elnök-vezérigazgató.

De ha a bankok saját pénzükből nem mernek hitelt adni, miért bátrabb a magyar állam az unió pénzével? Az SZTA célja részben pont az elapadt banki források pótlása. Tipikus eset, amikor a vállalkozónak van egy jó - nem feltétlenül világmegváltó - ötlete, de például a banki hitelhez szükséges fedezetet nem tudja, vagy nem akarja előteremteni. Már megégette magát egy devizahitellel, bizonytalan a jövőt illetően, nem mer kockázatot vállalni, nem meri feltenni a cég vagy a család vagyonát egy fejlesztésre.

Hasonló helyzetekben a bankok nem állnak szóba a társasággal, ám az SZTA-nál nem kell vagyoni fedezetet adni, így ott sokkal könnyebb az előrejutás. Vagyis a bukás kockázatát az állam átvállalja, ha a vállalkozó üzleti tervét megfelelőnek tartja. Az alapkezelő nem a potenciális nagy durranásokat, a hangos nemzetközi sikereket akarja meglovagolni, csupán arra számít, hogy 10-12 százalékos hozam fejében a cégei 4-5 év alatt fel tudnak mutatni bizonyos fejlődést.

Magyar kísérlet

Az alap nem a saját pénzével üzletel. Az SZTA az unió regionális fejlesztési forrását helyezi ki. A hét magyarországi régióban 2-2 milliárd forintot fektetnek be kis- és közepes vállalkozásokba, összesen 14 milliárdos büdzséből gazdálkodik. Kikötik, hogy a tőkebevonás utáni második év végéig legalább 25 főt foglalkoztasson a vállalat, azaz munkahelyteremtő (vagy inkább megtartó) célja is van.

Ezek a körülmények is arra utalnak, hogy a konstrukció felfogható a magyar családi vállalkozásoknak nyújtott állami áthidaló segítségként, vagy munkahelymegtartó programként is. Összességében azonban marginális hatása lehet, a foglalkoztatást néhány száz fővel bővítheti, és nagy céges sikersztorinak várhatóan nem fog megágyazni. Hasonló konstrukcióra máshol gyakorlatilag nem akad példa, a modell egy magyar kísérlet az uniós pénzek felhasználására.

A Széchenyi Tőkealap eddigi befektetései

Cég neve	Tevékenység	Az SZTA tőkejuttatása (millió forint)	AZ SZTA részesedése (%)
Autó-Füred Kft.	Járműjavítás	50	40
Cortina Service Kft.	Kulturális rendezvényszervezés	59	17
Crown Foods Kft.	Vendéglátás	49	27,3
Eno-Pack Kft.	Csomagolástechnika	49,9	45
Euro-Unior Fűtéstechnika Kft.	Háztartási készülékgyártás	55	36
Fabian Anti-Aging Clinic Kft.	Szakorvosi járóbeteg ellátás	120	40
Gémtech Kft.	Fémmegmunkálás	84	24
GRID CEE Zrt.	Tanácsadás	52	26
HBF Építőipari Kft.	Építőipari gyorsszolgáltatás	54	9,5
Histopatológia Kft.	Orvostechnikai eszközök	40	47,37
Innova-Metal Fémtechnikai Kft.	Fémszerkezet-gyártás, mélyépítés	33	45
MATRO Kft.	Fémmegmunkálás	55	32
Mobile Engine Kft.	Informatika	116	25
NextArt Galéria	Képzőművészek menedzselése	57	-
Oxygen Media Group	Reklám, média	110	-
Pálmöb Asztalosipari Kft.	Bútorgyártás	53	34
Trinity Consulting Zrt.	Informatika	57,6	20

Forrás: SZTA

Két zűrös ügy

Az átvállalt kockázat miatt előforduló problémákból ad ízelítőt, hogy az SZTA a 17 befektetéséből eddig két esetben komolyabb üzleti problémával találta szembe magát. Az öregedés elleni terápiákra szakosodott Fabian Clinic 120 millió forintot kapott, elindult, de hamarosan szorult helyzetbe került. A budai bevásárlóközpontban a plasztikai sebészettel is rendelkező, speciális kivitelezési technikákat is igénylő klinika építése 4-5 hónapot csúszott, ám a vállalkozónak a fix költségek jelentős részét már ezalatt is fizetnie kellett.

A hátralék ledolgozásához új forrásra lenne szükség, ám az SZTA az uniós pénzek kezelőjeként ezt teljes egészében már nem bocsáthatja rendelkezésre. A hiányzó összeg befektetőjét még keresik, a projekt sorsa ennek megtalálásán áll vagy bukik.

Problémás a HBF nevű építőipari vállalkozás is, amely 54 millió forintot kapott arra az ötletére, hogy karbantartó gyorsszolgálattal bővítse a szolgáltatási körét. Ez megy is, ám a körbetartozások miatt a cég hagyományos építőipari lába csődbe került. A hitelezők egy része a minap az SZTA irodája előtt is demonstrált, követelve a pénzét. Csuhaj V. Imre elmondása szerint a hitelezők többsége hajlik a megállapodásra, az alap - 9,5 százalékos tulajdonosként - szakmai segítséget ad, de az ügy egyelőre rendezetlen.

Benne van a bukás

Az SZTA befektetéseknél a felek egyértelműen azt tűzik ki célul, hogy az üzletrészt a tulajdonosok 4-5 éven belül visszavásárolják, és ha ezt nem tudják megtenni, az állami alap bennragadhat a cégekben.

Ezt rendszeres monitorozással és a szerződésekbe épített különféle eszközökkel próbálják elkerülni. Minden cég havi jelentési kötelezettséget vállal, az SZTA finanszírozása általában szakaszos, vagyis a pénz folyósítása mérföldkövekhez kötött, és az alap olyan együttdöntési vagy vétójogokat kér, amellyel megakadályozható például a vállalat kiürítése, vagyis az uniós pénzek elsíbolása. Ha egy cég tartósan eredménytelenül működik, akkor a szerződés szerint az SZTA-nak lehetősége van a menedzsmentjogok átvételére is.

A kockázatosnak tűnő befektetések közül a Pálmöb bútorgyár esetében - az SZTA tájékoztatása szerint - a már elnyert szálloda-beruházási munkáinak megvalósítására, alkalmazotti létszámbővítésre, valamint marketing tevékenysége erősítésére fordítja a két ütemben érkező, 53 millió forintot. Az alap arra épít, hogy a cég több mint húsz éve működik, a nehezebb piaci periódusokat eddig irányváltással hidalta át, és az utóbbi években egyre inkább a különleges, magas minőségű megrendelések irányába mozdult el.

A médiapiac sem dübörög, az SZTA azonban 110 millió forinttal mégis beszállt a győri Oxygen csoportba. Ez esetben azzal érvel az alap, hogy a cégnek az országos televíziókkal hosszú távú szerződései vannak, a felületértékesítése hatékony, és a bevételi oldal stabilan tervezhető. a befektetés több részletben hívható le, előre rögzített feltételek teljesülésekor.

Az SZTA maga sem vitatja, hogy nem bombabiztos üzletekről van szó. "Lehetnek bukások, az biztos, de ez a tőkebefektetés természete, Mindez egy kísérletnek is felfogható, nem csak kizárólag az innovatív vállalkozásoknak van szüksége tőkére. Ha összességében működőképesnek bizonyul a modell, akkor a következő támogatási ciklusban nagyobb volumenű lehet a program" - mondja Csuhaj V. Imre.