Matolcsy nagy dobásra készül

Rendkívül alacsony, egy-két százalékos kamatot nyújthat a jegybank a kereskedelmi bankoknak, amelyek továbbadják azt a vállalkozásoknak - ebben gondolkodhat az új jegybanki vezetés. Matolcsy György első sajtótájékoztatóján nagy horderejű bejelentést tehet csütörtökön. Az elnök közben megtartotta első állománygyűlését, amelyen kiderült, a jutalmakat csökkentik, a béreken spórolni akarnak, a jegybank épületét viszont sok pénzért felújíthatják.

Az elemzők, befektetők feszülten várják, mi hangzik el csütörtökön délelőtt, Matolcsy György első jegybankelnöki sajtótájékoztatóján. A Világgazdaság szerdán azt írta, rendkívüli ülésre rántják össze a jegybank fő döntéshozó testületének (a monetáris tanácsnak) a tagjait, hogy megvitassák, milyen gazdaságösztönző lépéseket tegyen a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az értesülést a jegybank nem cáfolta, sőt, az információkat alátámasztani látszik, hogy a sajtótájékoztató után egy háttérbeszélgetésen a hitelösztönzés jegybanki lehetőségeiről beszél a stábot irányító két ügyvezető igazgató. Április 8-ára pedig az MNB-be várják nyolc magyarországi bank vezetőjét, de mint egyiküktől megtudtuk, egyelőre ők maguk sem tudják, pontosan mi lesz látogatásuk célja.

Matolcsy nagy dobással akarja elkápráztatni a világot. Erre utal, hogy az MNB új elnöke nemrégiben közölte, csakis stratégiai jelentőségű döntésekkor jelenik meg a nyilvánosság előtt. A rendkívüli tanácsülés is azt üzeni, kivételes dologgal akar nyitni, hiszen a monetáris tanácsnak néhány nappal később (április 9-én, kedden) amúgy is lenne tervbe vett ülése.

Matolcsy még gazdasági miniszterként kevesellte, amit az MNB a gazdaság talpra állítása érdekében tett, ezért előrevetítette, hogy ha ő ül be az elnöki székbe, a fejlett országok központi bankjai által alkalmazott eszközök közül is válogatni fog. A sajtóbeszélgetés meghívójában megjelölt téma és a bankvezérek hétfői látogatása azt sugallja, olyasmiben gondolkodhat a jegybanki vezetés, hogy - az angol példát követve - nyomott kamatokon hitelezné a kereskedelmi bankokat, amelyek a pénzt minimális felárral tovább adnák a vállalkozásoknak.

Aranyérmet nyert egy tanulmány

A felső vezetés arról is gondoskodott, hogy legyen mire hivatkoznia. Két hete kiírtak egy pályázatot az ott dolgozók számára, tizenhat - erősen válogatott - témában várták a pályaműveket. Az első fordulóban tizenkét tanulmányt nyújtottak be az elemzők, szerdán pedig kihirdették a legjobbakat. Az [origo] több forrásból úgy értesült, hogy az első díjon két pályázat osztozott: az egyik a vállalati hitelezés ösztönzésének lehetőségeit és veszélyeit veszi számba, a másik az egyensúlyi kamatláb kérdéskörét járja körül. A vállalatok alacsony kamatozású hitelhez juttatását az előbbi dokumentum is említi az egyik lehetséges eszközként, igaz, rámutat a kockázatokra is.

A jegybanki vezetés úgy gondolkodhat, hogy a kereskedelmi bankok eddig azért nem hiteleztek, mert túl kockázatosnak ítélték meg a cégeket vagy a projekteket. Ha azonban a kereskedelmi bank csak közvetítő lenne, és a jegybank állná a hitel bedőlésének a kockázatát, akkor a hitelszűkében levő vállalkozásokat szívesebben pénzelnék. A megoldás hátránya, hogy ha a cégek nem tudják visszafizetni a kölcsönt, akkor a jegybank bukná a pénzt, az pedig egy év csúszással - lévén, hogy a jegybanki eredmény is az államháztartás része - a költségvetési hiányt növelné.

Piaci forrásokból úgy értesültünk, hogy Matolcsy első akciója másra is kiterjedne. Szándékai szerint a nagyon alacsony, egy-két százalékos kamatozású forinthiteleket a vállalkozások arra is felhasználhatnák, hogy a meglévő devizahiteleiket forintkölcsönre váltsák. Ez a kereskedelmi bankoknak nem fájna, sőt: a tervezhető törlesztőrészletek miatt ügyfeleik fizetési hajlandósága javulna is, ám az ügylet vesztesége (amely a jegybanki alapkamat és az annál alacsonyabb, nyomott hitelkamat közötti különbségből fakad) az MNB-nél jelentkezne. Végső soron pedig megint az adófizetők terheit növelné.

Információink szerint a csomagban benne lehet az is, hogy az egyes kereskedelmi bankok mennyi pénzt tarthatnának a kéthetes jegybanki kötvényben. A kéthetes jegybanki kötvény hozama ugyanannyi, mint a jegybanki alapkamat (most 5 százalék), az MNB ezen keresztül tudja befolyásolni, hogy a bankoknak mennyi pénzt éri meg ebben az eszközben tartaniuk. (Ha csökken a jegybanki alapkamat, akkor egyre kevésbé éri meg.) Előfordulhat azonban olyan helyzet - ilyen a mostani is -, hogy a bankok akkor sem hitelezik a vállalkozásokat, ha az alapkamat csökken, mert többre tartják a jegybanki kötvény jelentette biztonságot annál, mint hogy kicsit magasabb nyereséget érjenek el sokkal kockázatosabb üzlettel. Ez vezérelheti a jegybanki vezetőket, hogy a jövőben korlátozzák az MNB-kötvényben parkoltatható pénzek nagyságát. Az új menedzsment azt várhatja ettől az intézkedéstől, hogy a bankok rá lesznek kényszerítve a hitelezésre. Hogy ezt mennyire sérelmezik majd a bankok, azt nehéz előre megmondani, a csomag többi elemével együtt lehet majd étékelni a korlátozás hatását.

A jegybanki pályaművek közül több másikat is díjaztak. A Matolcsy Györgyből, a csütörtöki sajtóbeszélgetést levezénylő két ügyvezető igazgatóból, Balog Ádám alelnökből és Gerendás Jánosból álló zsűri nyolc pályaművet ismert el - bronzérmet nem osztottak, ezüstből viszont hatot is. Az a mű is elnyerte például a bíráló bizottság tetszését, amely az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank válság során alkalmazott intézkedéseit taglalja. Jól szerepelt a devizatartalék és a jegybanki eredmény összefüggéseit feltáró tanulmány is, valamint a háztartásokat és az önkormányzatokat gúzsba kötő eladósodottságot kiveséző dokumentumok is második helyezést értek el.

A béreken spórolnak, de felújítanak

Matolcsy szerdán, csaknem egy hónappal kinevezése után megtartotta az első állománygyűlését. Az [origo]-nak beszámoló dolgozók szerint a több mint ötszáz munkatársból százan-százötvenen lehettek ott az egyik nagyteremben tartott negyedórás beszéden, a többiek pedig elbeszélésekből és a helyi hálózatra feltett videóból értesülhettek az új elnök első szerepléséről. Többen említették, hogy Matolcsy a műhelymunka fontosságáról beszélt, holott tapasztalataik szerint a szakmai munka az elmúlt hetekben visszaszorulóban volt, és mint korábban megírtuk, a vezetés megpróbálta ráerőltetni véleményét az elemzői gárdára.

Beszélgetőtársaink szerint az elnök szólt arról, hogy a fizetéseket egy szintbe akarják hozni az azonos szinteken dolgozóknál, de megerősítette, hogy a jutalmakat jelentősen csökkentik, vagy akár meg is szüntetik. Matolcsy a beszámolók szerint azt is elmondta, hogy felújítják a jegybank épületét. Az előkészítés már zajlik, annak ellenére, hogy a Matolcsy-féle vezetés az eddigi sajtóközleményeiben a takarékos gazdálkodást hangsúlyozta, és a költségek lefaragása mellett köteleződött el. Egyelőre nem tudni, hogy a felújításra mennyit szánnának, de mivel több, mint százéves műemlék épületről van szó, több százmillió forintba is belekerülhet. Viszonyításképp: tavaly beruházásokra (ide sorolódik a felújítás is) egymilliárd forintot költött az MNB, a személyi jellegű dolgok (alapbér, jutalmak, konferencián a meghívottak díjazása, közterhek) 6,8 milliárd forintot vittek el.