Nem az elfogyasztott bor mennyisége csökkent, hanem a tételes jövedéki adó miatt az illegális értékesítés aránya nőtt - magyarázták ágazati szereplők, hogy miért csökkent 2008 és 2010 között a borértékesítés papíron.
Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a bortermelést főtevékenységként űző vállalkozások a legutóbbi, 2011-es adatok szerint 92 milliárd forint árbevétel mellett 186 millió forint adózott eredményt értek el. 2007-ben még 94 milliárd volt az árbevétel, viszont az azutáni három évben 82-84 milliárd között ingadozott, pedig az értékesített mennyiség nem változott érdemben.
A 20 legnagyobb bortermelőből a jelek szerint 13-nak nincs is saját szőlője. A legnagyobb a kizárólag pezsgőgyártással rendelkező Törley, utána a kiskunmajsai Grape-Vine Kft. A soproni vagy a dél-balatoni borvidékről egy borász társaság sincs a legjobb 20-ban, és Tokaj, Badacsony, Villány, Eger, Szekszárd és a Mátrai borvidék is csak egy-egy taggal van az élmezőnyben. A többi cég alföldi vagy budapesti.
"A borászszakma élmezőnye jól láthatóan kettészakadt. Az egyik kategóriában találhatók azok a szereplők, akik ipari mennyiségben állítanak elő alsó- és középkategóriás bort, jellemzően nem saját, hanem vásárolt szőlőből. A másik csoportba azok a nagy pincészetek tartoznak, amelyek saját szőlőből prémium-, felső- és középkategóriás borokat termelnek, márkát építenek, nevük egyben a védjegyükké is válik" - mondja Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója, aki a listát a földalapú és ültetvényfejlesztési EU-s támogatásokkal összevetve jutott erre a következtetésre.
A KPMG szakértője szerint elképzelhető ugyan, hogy külön cégbe rendezik a szőlőtermelést és a borkészítést, de mégis feltűnő, hogy a top 20-ból csak három cég vett igénybe szőlőültetvény-fejlesztési uniós támogatást. Agrártámogatásért a 20-ból csak heten folyamodtak.
"Saját ültetvény hiányában nehéz prémiumminőséget előállítani, a pusztán ilyenből dolgozó cégek nem nagyon törekszenek felsőkategóriás terroirborok előállítására, ahhoz ugyanis nélkülözhetetlen a gazda szeme" - mondja Kántor Endre, a Borravaló.hu szakírója.
A szakma szerencséjére a borászat kiemelt helyen szerepel a 2014-2020-as EU-s támogatási források között is, így a földalapú támogatásokon felül a következő években is több milliárd forint jut majd borászati beruházásokra és gépbeszerzésre.