A hiteleinken híznak a bankok

A banki hitelezés még mindig visszahúzza a gazdaságot, a kisvállalatok kiszorulnak a hitelezésből, és a magyar bankok dolgoznak a legmagasabb kamatmarzzsal a régióban - derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentéséből. A jegybank támogatja a családi csőd intézményét, az ír példát jónak tartja.

Tavaly november óta kicsit javult a helyzet, de a banki hitelezés továbbra sem támogatja a gazdasági növekedést. Túlzottan konzervatívak a bankok, szigorúságuk akadályozza a gazdasági növekedés felzárkózását arra a szintre, amelyen potenciálisan lehetne a gazdaság - mondta el Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a kedden publikált pénzügyi stabilitási jelentés ismertetésekor.

A vállalati hitelállomány éves szinten 6 százalékkal esett vissza az első negyedévben, ezért körülbelül 50 százalékban tehető felelőssé a bankok szigorú hitelpolitikája. Valamelyest javította a helyzetet, hogy a kamatok mérséklődtek az utóbbi hónapokban a jegybanki kamatcsökkentés hatására. Hogy ez mennyivel fékezte a hitelállomány szűkülését, azt nehéz számszerűsíteni, de az MNB szakértői szerint körülbelül 1 százalékpont lehet ennek a hatása. A hitelszűke fokozottan sújtja a kisebb vállalatokat, ők jobban kiszorulnak a hitelezésből, mint a nagyobb vállalatok.

Keresni akarnak rajtunk

Mindeközben a lakossági hitelállomány is csökken, de itt a keresleti tényezők a meghatározóbbak, az emberek nem mernek, nem akarnak hitelt felvenni. A lakossági lakáshitelezéssel kapcsolatban problémát jelent továbbá, hogy a banki verseny nem elég erős.

Vonnák Balázs elmondta, a bankok a jövedelmezőségi problémák miatt magasan tartják a kamatmarzsukat, vagyis élnek az erőfölényükkel. (A kamatmarzs a betéti és hitelkamatok közötti különbség.) "Ez érthető, de nem kívánatos" - mondta el az igazgató, aki szerint 2010 vége óta nagyon magas szinten van a magyarországi bankok nettó kamatmarzsa, a régió országaiban a legmagasabb szinten.

Ezért lehetne keresni olyan elemeket a banki árazásban, amelyekhez érdemes hozzányúlni, ilyen lehet az előtörlesztési díj maximumának csökkentése (1-1,5 százalékra) akkor, ha az előtörlesztés bankváltással párosul. Az állami támogatású hitelek vagy a jelzáloghitelekhez kapcsolt folyószámla hordozhatóságának megvalósítása, illetve a közjegyzői díj mérséklése is csökkenthető lenne.

Még mindig nő a rossz hitelek aránya.

Nagy kockázatot jelent a hitelportfólió minősége: a rossz hitelek magas aránya és a portfólió további romlása. Az MNB számítása szerint a vállalati szektorban 2014 végére 25 százalékra emelkedhet a rossz hitelek aránya (20 százalék körüli), a lakossági hiteleknél viszont már idén elérheti a tetőpontját 17-18 százalékos szinten. A családi csőd intézményét (például az ír példa alapján) érdemes lenne bevezetni - hangsúlyozta egy lehetséges megoldásként Vonnák Balázs, ez ugyanis védené a jelzáloghitel-piacot és az adóst is.

Az is segítené a portfólió javulását, ha minél többen igénybe vennék az árfolyamgát lehetőségét, a 41 százalékos részvétel (az erre jogosultak arányában) ugyanis ma sem a kormány, sem a bankrendszer, sem az adósok szempontjából nem elégséges - tette hozzá Nagy Márton, ügyvezető igazgató. Szerinte van egy asszimetria a bankrendszerben, nem minden banknak ugyanakkora a motivációja, nem mindenki aktivizálja magát ugyanolyan mértékben, hogy az ügyfeleit rábeszélje a lehetőségre, hiszen az áldozatot végső soron a bankok és a kormány vállalja.

A kívánatosnál alacsonyabb részvételi arányt ugyanakkor a bankokkal szembeni bizalmatlanság is indokolhatja, valamint az a körülmény, hogy az árfolyamgát határidejét már sokszor tologatták, ezért azt nem érzik elég szigorúnak az adósok, és jogosan gondolják, hogy lesz még lehetőségük a belépésre.