Nagy húzás az Apple-től

Rég nem látott lépésre szánt el magát az Apple: a vállalat tizennyolc év után először ismét kötvényeket fog kibocsátani. A technológiai óriás, ahogy eddig, most sem szorul rá külső hitelekre, bár valami kezd nagyon megváltozni a cégnél. A robbanásszerű profitnövekedés ideje leáldozóban van, az okostelefonokhoz és táblagépekhez hasonló újításra pedig egyelőre kevés esély mutatkozik. A cégnek más fegyverekhez kell nyúlnia, hogy vonzóvá tegye részvényeit, ezért is húzták el a befektetők előtt az osztalékfizetések és saját részvény vásárlások mézesmadzagát. Az ehhez szükséges pénz ugyan rendelkezésre áll, csak sajnos nem az amerikai számlákon. Azok hazautalása nagy adófizetési kötelezettséget akasztana a cég nyakába, a kötvénykibocsátás viszont egy tökéletes elkerülő manővernek tűnik.

Tizennyolc éve nem tett ilyet az Apple

1996 óta először készül kötvénykibocsátásra az Apple, a befolyó összegből a cég a 100 milliárd dollár értékű készpénz-visszajuttatási programjának egy részét (osztalék és részvényvásárlás együttesen) finanszírozná. Hat különböző sorozatú kötvényt dobnának a piacra, amiből lenne 3 és 5 éves változó kamatozású papír, valamint 3, 5, 10 és 30 éves lejáratú fix kamatozású. A kibocsátást a Goldman Sachs és Deutsche Bank vezetésével hajtanák végre.

A bevonni tervezett mennyiségről konkrét adat eddig nem látott napvilágot, a CreditSights kutatócég becslései szerint a következő három év során körülbelül 15-20 milliárd dollár értékben kerülhet majd sor kötvények kibocsátására. Ez a tranzakció is segíthet abban az Apple-nek, hogy a 102 milliárd dollárnyi külföldön parkoltatott pénzének egy részét optimálisan haza tudja vinni.

Nagy fordulat a hitelundorhoz képest

Az Apple az egyetlen jelentős technológiai vállalat, amely már évek óta nem rendelkezik hitelállománnyal. A vállalat ezt kivételes piaci pozíciójának köszönhette, többek között annak, hogy az okostelefonokkal és táblagépekkel a semmiből teremtett egy új iparágat, ahol sokáig egyedül arathatta le a befektetett energia gyümölcseit. Ez pedig profitot, méghozzá nagyon sok profitot jelentett a cég számára, és annyi készpénz termelését évről évre, ami mellett hitekre egyáltalán nem volt szükség.

Az Apple érthető módon nem élt az eladósodás eszközével még talán annak ellenére is, hogy részvényesi szempontból annak egészséges mértéke pozitívan hat a vállalat értékére, így pedig a részvény árfolyamára. Persze a hitelek utáni kamatfizetés rontja az eredményt, de ezt a kellemetlen hatást bizonyos fokig (ami cégenként más és más) kompenzálja, hogy összességében alacsonyabb hozamot várnak el a befektetett tőke után a tulajdonosok. A hitelfelvételek tekintetében persze nincsen egyetlen jól bevált recept, mondhatnánk több iskola is létezik a kérdésben.

Vannak vállalatok, melyek konzervatív szemléletébe nem fér bele az eladósodás (ilyen a magyar piacon például a Richter, vagy az Állami Nyomda), mások viszont az optimális tőkeszerkezet kialakítására törekszenek, ami a legmagasabb vállalatértéket adja. Innen persze könnyebb sajnos átesni a ló túloldalára, hiszen egy krízis hatására az eladósodottabb vállalatok sokkal nagyobb veszélyben lehetnek, mint más társaik (gondoljunk csak az E-Star példájára a magyar parketten).

Az Apple ráadásul annyi készpénzt termelt mostanra (145 milliárd dollárt), hogy annak elköltésével is nagy gondjai lettek volna a vállalatnak a megfelelő beruházási célpontok hiányában. Gondoljunk csak bele abba, hogy mostanra egy egész éves magyar GDP-nek megfelelő pénz áll a vállalat számláján, ami nem mellesleg a vállalat tőzsdei értékének harmadát adja.

Miért pont most?

A sok éven keresztül mutatott konzervatív szemléletet követően gészen mostanáig kellett várni arra, hogy az Apple beadja a derekát, az időzítés persze nem véletlen. Nagyon úgy tűnik, hogy a vállalat elérte az életciklus görbe azon szakaszát (legalábbis a profit lemorzsolódása már ezt sugallja), ahonnan további meredek növekedésre már nem lesz képes. A befektetők a profit elmúlt évekhez hasonlóan meredek felfutására már nem számítanak, ezért mással kell meggyőzni őket, hogy továbbra is vásárolják az Apple részvényeit. Az érett szakaszban levő, továbbra is vaskos készpénztermeléssel bíró vállalatok ezért kezdenek el tetemes mértékű osztalékot fizetni (gondoljunk például a telekomcégekre), és nagy saját részvény vásárlásokat végrehajtani. A technológiai óriás is láthatóan ezen az úton indult el, bár annak még igencsak az elején járnak.

Az osztalékfizetésekhez persze az Apple-nek nem lenne szüksége hitelek felvételére, hiszen ahogy már említettük, hatalmas mennyiségű készpénz pihen a számlákon, ráadásul időközben a vállalat működése is ontja magából a friss készpénzt. A vállalat nem is válik nettó hiteladóssá, hiszen a lépést követően továbbra is megőrzi majd nettó készpénz pozícióját. Vagyis ha akarja, az összes hitelét képes lenne egyszerre kifizetni a társaság.

Hogy miért van szükség akkor a kötvénykibocsátásra?

Igen egyszerűen azért, mert az Apple milliárdjai nem Amerikában, hanem adózási szempontból sokkal kedvezőbb helyszíneken pihennek. Ha azokat a nagyobb tulajdonosi kifizetések miatt hazautalná a vállalat, úgy tetemes adózási kötelezettségének kellene eleget tennie. Ezt nyilván nem akarják, és az "olcsó" pénz korszaka még segít is az elkerülő manőverben.

A nulla kamatkörnyezet és az amerikai jegybank pénznyomtatása ugyanis a kötvénypiaci hozamokat történelmi mélységekben tartja, ami kedvez a vállalati kibocsátóknak is. Szinte bagóért tudnak ugyanis forrást bevonni, a Microsoftnak például nemrég a tízéves kötvényéért 2,375 százalékos hozamot kellett fizetnie. Bár hivatalosan még nem tudjuk, hogy az Apple-nek milyen áron sikerül majd forráshoz jutni, a Microsoft számai valószínűleg irányadóak lesznek. Annak ellenére is, hogy míg az S&P AA+-os besorolással látta el az Apple papírjait (mivel a fogyasztói szokásokkal nagy együttmozgásban levő iparágban tevékenykedik a vállalat), addig a Microsoftét eggyel jobbra, AAA-besorolásúra értékeli.

Örülnek neki nagyon

Úgy tűnik a befektetők sem vetik meg a vállalat ötletét (tetszik nekik, hogy az Apple végre kezd valamit az eddig a polcokon porosodó készpénzzel), a részvény árfolyama ugyanis tegnap 3 százalékos emelkedést mutatott. Nem beszélve arról, hogy a csökkenő trendből is kezd kilépni az árfolyam, ami jó esetben kisebb fordulat előszele is lehet az Apple háza táján.

Ismét az 50 napos mozgóátlag leküzdésével próbálkozik a tavaly szeptember óta csökkenő trendben mozgó Apple. Mivel az elmúlt bő félévben alig volt az előbb megnevezett indikátor fölött a részvény, így nehéz eldönteni, hogy most sikerrel jár-e. Az jó jelnek számít, hogy miután márciusban áttörte a hosszabb távú csökkenő trendvonalat, azt az elmúlt hetekben sikeresen tesztelte vissza.

Az MACD vételi szignálja mindenesetre támogathatja a papír elképzelését, mely sikeres meglódulás esetén első körben 465 dollárig is eljuthat, majd hosszabb távon célként tűzheti ki maga elé az 500 dollár körüli szintet. Utóbbi elérésével visszatölthetné a január óta nyitva lévő rését is az Apple.

Az Apple árfolyama (USD)