A baljós jelek ellenére kamatot vágott az MNB

Ismét vágott a jegybank az alapkamaton, így már 4,25 százalékig süllyedt az irányadó ráta. A monetáris tanács annak ellenére döntött így, hogy legutóbb még arról írtak, csak kedvező piaci környezetben fognak csökkenteni. Az elmúlt napokban pedig nagyot fordult a piaci széljárás. Az MNB figyel rá, mégis további csökkentésre lát lehetőséget.

Nem ijedtek meg a baljós jelektől a jegybankban, a monetáris tanács tagjai júniusban is 0,25 százalékpontot vágtak az alapkamatból. A tavaly augusztus óta tartó csökkentési sorozattal már 4,25 százalékra süllyedt az irányadó magyar kamatláb a piac várakozásának megfelelően.

A kamatdöntés közlése után egy órával kiadott közlemény azt sejteti, hogy további vágás is elképzelhető. "Az inflációs cél középtávú elérése, illetve a reálgazdaság helyzete további óvatos monetáris lazítást tesz lehetővé" - írták, bár hozzátették azt is, hogy az ország kockázati megítélésének alakulása "bizonytalanságot jelent a monetáris politika mozgásterét illetően".

A Matolcsy György által vezetett monetáris tanács a májusi kamatdöntés után még azt írta közleményében, "az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok". A két megfogalmazás között árnyalatnyi a különbség, mégis a májusi az óvatosabb.

A mostani döntés szerint tehát a tanács úgy látta, hogy az infláció 3 százalék alatt tartásának célja teljesíthető, dacára annak, hogy az új inflációs előrejelzés szerint 2014-ben 3,2 százalék lehet a drágulás üteme, és dacára annak, hogy a nemzetközi pénzpiacokon alapvető fordulat állt be.

Elzárják a pénzcsapot

Az amerikai jegybank (Fed) elnöke, Ben Bernanke a múlt csütörtökön arról beszélt, hogy még az idén el kellene kezdeni szűkíteni a havi 85 milliárd dolláros élénkítési programot, a jövő nyáron pedig teljesen le lehetne állítani a pénzpumpálást. Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy ez még nem eldöntött kérdés, a Fed rugalmasan akar alkalmazkodni a piaci körülményekhez.

Ennek Magyarország számára azért van jelentősége, mert az előző hónapokban épp az amerikai (illetve a japán és a brit) jegybank által a piacokra öntött pénz volt az, amely a magyar pénzpiacnak, így például a forintnak támaszt nyújtott. A viszonylagos pénzbőség ugyanis az olyan kockázatosabb eszközöket is vonzóvá tette, mint a magyar kötvények, részvények. Bernanke szavai után viszont az addig 294-295 forint között mozgó euró 298 forint fölé drágult, sőt, hétfőn 300 forint fölé is került (igaz, a magyar kamatdöntés előtti órákban 297 körül járt). A kamatdöntés után nem változott érdemben a forint árfolyama, 296-297 forint között járt az euró.

Nem csak a forintárfolyam, de az állampapírok jegyzése is mutatja, mennyire ingatag lábakon áll a magyar gazdaság az amerikai mankó nélkül. A rövid lejáratú, például a 3 hónapos állampapírokkal még nincs gond, a Bernanke-féle bejelentés után 4,1 százalékról csak 4,4 százalék közelébe emelkedett az átlaghozam, ennyivel kérnek többet azért, mert kockázatosabb lett a magyar befektetés. Eközben viszont a tízéves állampapírok átlaghozama 5,7-ről 6,8 százalék közelébe emelkedett. Vagyis a befektetők amiatt kevésbé aggódnak, hogy három hónap múlva visszakapják-e a pénzüket, abban viszont már sokkal kevésbé biztosak, hogy tíz év múlva megtérül-e a befektetésük. Ebben a környezetben a jegybanki kamatcsökkentés még kevésbé teszi vonzóvá a magyar papírokat.

Az elemzők többsége csökkentést várt. A Reuters által megkérdezett 21 elemzőből csupán egy várt tartást, a Wall Street Journal körkérdésére pedig 20 elemzőből csak kettő jelezte, hogy tartást vár csökkentés helyett. Év végére 3-3,5 százalékos szintet tartottak valószínűnek.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy fogalmazott, a tanács "a jelentős nemzetközi hangulatváltozás ellenére" csökkentette újabb mélypontra a magyar kamatot. Szerinte e mögött az állhat, hogy a kamatpolitikát befolyásoló tényezőkben májushoz képest nem volt érdemi változás, és a döntéshozók inkább a hazai fejleményekre fókuszáltak. Bebesy szerint azonban a Fed kommunikációjának változása intő jel. A magyar papírok hozamemelkedése azt jelzi ugyanis, hogy a piac nem vár további kamatcsökkentést. "Ilyen környezetben veszélyes lehet a kamatcsökkentés további erőltetése, érdemes lehet kivárni, amíg tisztul a kép" - írta gyorselemzésében a szakértő.

Az Erste Bank elemzői szerint az előző napokban 4 százalék fölé került az a szint, amit a kamatcsökkentési pálya végére átlagosan várnak a piacon, ami azt jelenti, hogy "a piaci árazások alapján több kamatvágást nem is érdemes már várnunk". Az elemzők viszont hozzátették, hogy szerintük ez túl pesszimista, ezért az Erste becslése szerint júliusban még egy 0,25 százalékpontos vágás belefér.

Hasonlóan látta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is, aki szerint a Fed lépését kissé "túlreagálhatták" a piacok, ezért később majd megnyugszanak a befektetők. Suppan még egy kamatcsökkentést tart valószínűnek, amely után "huzamosabb ideig 4 százalék maradhat az alapkamat".