Jöhet még tőzsdei szárnyalás

Nem kell további nagy esésekre felkészülni a részvénypiacokon, legalábbis, ha a befektetők körében széleskörben figyelt értékeltségi mutatót tekintjük. Ez alapján pedig inkább még újabb hosszú távú fellendülésre lehet következtetni. Persze nagy hiba lenne csak egy mutató alapján azt állítani, hogy árfolyamemelkedés lesz, de azért érdemes elgondolkozni, hogy mit jelez a ráta.

Nem kell félni attól, hogy esni fognak a tőzsdék, legalábbis ezt sugallja, egy a befektetők által széles körben használt mutató, a Shiller P/E ráta. Igaz nem ez az egyetlen indikátor, ami növekedést prognosztizál, hiszen az A/D néven elhíresült ráta alapján is hasonló következtetésre juthatunk, legalábbis, ha a rövid távú technikai képet vesszük górcső alá.

Mit mutat az értékeltség?

Ha a Shiller P/E alapján vizsgáljuk a piacot, még akár feljebb is kerülhetnek az indexek. A rátát úgy számolják, hogy az S&P 500 értékét elosztják az indexet alkotó vállalatok megelőző 10 éves átlagos eredményszámaival. Ha ez a ráta a hosszú távú átlagos érték (jelenleg 16) fölött van, akkor túlértékelt a piac, és árfolyamesés várható.

A jelenlegi Shiller P/E érték 24-en áll, amiből első ránézésre lejtmenetre következtethetnénk, de megéri egy kicsit mögé nézni ennek a mutatónak. Hiszen a 16-os átlagérték, még az 1880-as évek számait is magában foglalja, ami nem biztos, hogy túl sok relevanciával bír manapság.

Ha csak az elmúlt 10 év átlagát vesszük, akkor 23-as, míg az elmúlt 20 év alapján 26-os értéket kapunk. Ez már más megvilágításba is helyezi a jelenlegi szintet. Amikor kiugróan magas volt a P/E mutató, mint például az ezredforduló környékén, akkor tényleg esés következett. Viszont amikor a Shiller P/E stabil maradt, akár 27,5 környékén, a részvénypiac szépen tudott menetelni. Mivel ezt támogatta, hogy a vállalatok eredményessége is követte az árfolyam emelkedését.

Így ez alapján nem mondhatjuk azt, hogy feltétlenül korrekciónak kell bekövetkeznie az amerikai piacon, habár arra sem mondhatjuk egyértelműen, hogy folytatódhat az emelkedés.

Nem egyértelmű a következtetés

Emellett a Credit Suisse elemzői megvizsgálták mekkora megtérülést lehetett elérni 3 év alatt a Shiller P/E ráta különböző szintjei mellett befektetve. A kutatásból látható, hogy amikor a mostanihoz hasonló magasságokban volt a mutató értéke, közel 5 százalékos reálmegtérülést lehetett elérni a rákövetkező 3 évben, bár amikor a mostaninál kevésbé volt túlértékelt a piac (illetve alacsonyabb volt az értékeltség a Shiller P/E alapján), átlagosan sokkal nagyobb hozamokat lehetett látni. Habár az is mutatja, hogy a ráta érdemes fenntartásokkal kezelni, hogy amikor mélyen, 6-7 körül állt a mutató, kisebb hozamot produkált a részvénypiac, mint amikor 25-26-ot mutatott a Shiller P/E.

A Credit Suisse egyébként 2014-re 1900 pontos S&P 500 értéket vár, vagyis meglehetősen optimistán tekintenek a jövőbe. De nem csak a svájci bankház vár emelkedő részvénypiaci trendet, hiszen a Goldman is éppen ugyanekkora célértéket jósol 2014-re.

Mi a P/E ráta?

Egy részvényre vonatkozóan a P/E ráta azt fejezi ki, hogy a befektetők a vállalat egy részvényre jutó nyereségének hányszorosát hajlandók a részvényért megfizetni. A mutató képzése: a részvény aktuális piaci árfolyama/az egy részvényre jutó adózás utáni eredmény. A mutatót általában úgy publikálják, hogy az adózás utáni eredmény az elmúlt időszakra vonatkozik, de elemzési célból érdekesebb, ha a mutatót az egy részvényre jutó várható nyereség segítségével számítjuk ki (EPS). A mutatóban kifejezésre jut, hogy a befektetők milyen kockázatosnak tartják a társaság tevékenységét, milyen a cég tőkeáttétele illetve milyen növekedési lehetőségekkel rendelkezik.

Miben több a Shiller P/E?

Azért szeretik jobban a befektetők a Shiller rátát, mert az kisimítja a vállalati profitokban meglévő esetleges ingadozásokat, ugyanis a 10 évre visszamenő átlagos egy részvényre jutó eredményt használja a számításnál. Hátránya viszont, hogy historikus adatokat használ, így a jövőre nézve talán kevésbé fejezi ki a várható teljesítményt. A Shiller P/E rátát a részvénypiacok értékeltségének meghatározására is használják. A számlálóban ilyenkor a vizsgált index (például S&P 500) inflációval korrigált értéke szerepel, míg a nevezőben az elmúlt 10 év átlagos vállalati EPS-ének reálértéke van.

A mutatót Robert Shiller, a Yale Egyetem pénzügy professzora dolgozta ki.