Nagyobb volt a növekedés, mint hitték
A korábban jelzettnél magasabb volt a japán gazdasági növekedés, a felülvizsgált adatok szerint 4,1 százalékkal bővült a szigetország kibocsátása az első negyedévben évesített alapon. A most felülvizsgált korábbi, elsődleges olvasat még csak 3,5 százalékos GDP-bővülést mutatott. Az előző negyedévhez viszonyítva szintén kellemes meglepetést okozott az adat, mivel így 1 százalékos volt a növekedés az idei első három hónapban a várt 0,9 százalék helyett.
Ezzel a japán gazdaság tudott a legnagyobb mértékben növekedni a világ 7 legnagyobb gazdasági kibocsátásával rendelkező G7-es országok közül, ami elsősorban a fogyasztás és a lakáscélú ingatlan beruházások begyorsulásának volt köszönhető - írja a Financial Times.
Egyes elemzők szerint az előzetes és a felülvizsgált adatok közötti eltérés leginkább a készletek nagyobb változásának felülvizsgálatából adódott. A fogyasztás folyamatos növekedése pedig segíthet a GDP-bővülést a 2,5-3,5 százalékos sávban tartani továbbra is a JPMorgan egyik szakértője szerint.
A folyó fizetési mérleg is erős lett
Emellett a folyó fizetési mérleg 750 milliárd jenes többletet mutatott áprilisban, ami a 350 milliárd jenes szufficitre vonatkozó elemzői konszenzust is messze túlszárnyalja. Ez leginkább a folyamatosan gyengülő jennek volt köszönhető, mely megnövelte az exportból származó bevételeket. A japán fizetőeszköz folyamatosan veszített értékéből az elmúlt hónapokban a BoJ laza monetáris politikájának következtében, bár az utóbbi napokban kisebb korrekcióba kezdett.
USDJPY alakulása (pontban)
A remeke adatoknak a befektetők is megörültek, a japán részvényindex ugyanis nagyobb menetelésbe kezdett, és közel 5 százalékot ugrott.
Nikkei értéke (pontban)
Kicsit fellélegezhet a kormány
A pozitív statisztika pedig segíthet megerősíteni a bizalmat Shinzo Abe miniszterelnök, és kormánya iránt, akik a jegybankkal együtt rendkívül elkötelezettek a gazdasági növekedés beindítása iránt. Japán ugyanis évek óta deflációtól és részben emiatt stagnáló gazdasági növekedéstől szenved. Ezek ellen pedig nagy harcot hirdetett a vezetés, a Bank of Japan óriási méretű eszközvásárlási programot jelentett be tavasszal, melynek keretében havonta 7 ezer milliárd jent fordítanak különböző lejáratú állampapírok vásárlására. A gazdaságba pumpált irdatlan mennyiségű pénztömeg pedig segíthet a növekedést beindítani a fogyasztás, és a hitelezés felpörgetése révén.
Shinzo Abe pedig épp a múlt héten fogalmazott meg további nagyratörő terveket ennek elérésére. A miniszterelnök éves három százalékos bruttó bérnövekedést, és a külföldről beáramló tőkebefektetések megduplázódását szeretné elérni 2020-ig, melynek teljesítésére minden fiskális politikai eszközt be fognak vetni. Ennek érdekében többek között speciális gazdasági zónákat hoznak létre Japánban a nagyobb városokban és környékükön, hogy az országba csalogassák a külföldi befektetőket. Ezekben a zónákban a lazább szabályozási környezet és nagyon kedvező társasági adókulcs lenne a hívószó a vállalatok számára.
Ezeken kívül további intézkedések bejelentésére lehet számítani a héten Abe-től és kormányától. A hírek szerint többek között liberalizálni fogják a monopolhelyzetben lévő áramszektort, erőteljes reklámkampányba kezdenek Japán népszerűsítésére, és erősíteni fogják a mezőgazdaság helyzetét is a "nemzeti növekedési stratégiai program" keretében a Financial Times szerint.
Abe-ra és kormányára viszont még további megpróbáltatások várnak, július 21-én ugyanis parlamenti felsőházi választásokat tartanak Japánban. Ha ez a jelenlegi kormány győzelmével zárul, az irányítás további három évig Shinzoék kezében marad, akik így kényelmesebben végre tudják hajtani a megkezdett reformokat.