Lassan fellélegezhet Európa

Lassan, de fokozatosan javulni fog az eurózóna gazdasága ebben az évben. Elsősorban az export bővülése és a laza monetáris politika együttesen segíhetnek lendületet adni a régió recesszióval küzdő gazdaságánának, melyhez azonban egy egészségesen működő bankrendszerre is szükség van - mondta el Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke mai, Shanghai-ban tartott beszédében.

Az eurózóna gazdaságának lassú, de fokozatos javulását várja az Európai Központi Bank ebben az évben, noha a régió továbbra is számos kihívással szembesül - közölte Mario Draghi. Az elnök szerint a gazdaságot elsősorban az exportpiacok fokozatos javulása húzhatja ki a gödörből, mivel annak segítségével bővülhetne az eurózóna exportja, ami a laza monetáris politikával együtt lendületbe hozhatná az eurózóna gazdaságát.

Draghi ezen túl jelezte, az EKB tovább csökkentheti az alapkamatot az eurózónában, ha a gazdasági mutatók romlása azt indokolttá teszi. Mint ismert, a jegybank egy hónappal ezelőtt már rekordalacsony szintre, 0,5 százalékra csökkentette az irányadó rátát, hogy annak segítségével rázza fel az eurózóna gazdaságát.

A pénteken közzétett siralmas munkaerőpiaci adat pedig megnövelte az esélyét a további kamatvágásnak, miután soha nem látott csúcson, 12,2 százalékon alakult a munkanélküliség az eurózónában áprilisban.

Ebben az eurózóna elhúzódó recessziója játszott szerepet, a gazdasági visszaesés 1 százalékos volt az első negyedévben éves alapon, ami az utóbbi három év legnagyobb mértékű zsugorodásának számított. Az 1,4 százalékos infláció pedig megengedi a további kamatcsökkentést, mivel az még alatta van az EKB által kitűzött 2 százalékos inflációs célnak.

Az elnök szerint a legfontosabb, hogy a bankok biztosítani tudják fizetőképeségüket, és képesek legyenek fenntartani kulcsfontosságú üzleteiket. Ugyanis a pénzintézetek egyfajta közvetítőnek számítanak a jegybank és a reálgazdaság szereplői között, és ők biztosítják, hogy a laza monetáris politika hatásai "lecsapódhassanak" a gazdaságban. Ehhez pedig egy egészséges bankrendszerre van szükség.

Ha ez veszélybe kerül, például a magánszektor felől érkező tőkeáramlás nem tudja biztosítani a pénzintézetek fizetőképességét, akkor a fiskális politikának és a szabályozó hatóságoknak a felelőssége erre reagálni. Ha az egyes bankok nem teljesítik az EKB által előírt tőkekövetelményeket, az országoknak a kötelességük kipótolni a hiányzó összegeket a régiós segélyalapokból.

Draghi továbbá elmondta, az EKB tavaly szeptemberben bevezetett, korlátlan kötvényvásárlási programjának (OMT) köszönhetően az eurózóna jóval stabilabbá, kiszámíthatóbbá és ellenállóbbá vált befektetői szempontból, mint korábban volt.

Hogy működik az OMT?

A terv szerint, ha adott ország jelzi igényét a mentőalap felé, akkor az állampapír-vásárlásokat az EFSF/ESM alapból finanszíroznák, ezzel juttatva készpénzhez a bajba került államot. Az EFSF alap egy átmeneti garancia alapnak számított, mely kötvényeket adott el és a résztvevő tagországok garanciát vállaltak ezen kötvények visszafizetésére. Ebből a forrásból vált lehetővé az állampapír vásárlás.

Az ESM pedig egy válságkezelő segélyalap, mely az EFSF-et váltotta, és közvetlenül vásárolhat euró övezeti állampapírokat a másodlagos piacokon. 700 milliárd eurós törzstőkével töltöttél fel, melyhez hozzájött az EFSF korábbi 200 milliárd eurós tőkéje, így 900 milliárd eurós "tűzerőt" biztosítva az EKB-nak.

Az EFSF/ESM alapok erős, de korlátozott vásárlóerőt jelentenek adott ország állampapír piacain, mivel meghatározott forrás kerettel rendelkeznek. Befektetői oldalról kedvező kiszállási pontot teremt ez a "mesterséges" kereslet, és próbálnak megszabadulni az emelkedő áron eladható kötvényeiktől, ami előbb-utóbb többlet kínálatba fordul át, ezzel húzva felfelé az állampapír hozamokat (2. lépés).

Ezt próbálja meg ellensúlyozni az ECB, azzal, hogy belép a másodlagos piacra, és keresletet generál, szinten tartva vagy csökkentve a hozamokat (3. pont). Innentől kezdve a választás a kormányok kezében van, hogy aktiválják-e az Európai Központi Bank programját. Ez viszont azt jelentené, hogy belegyeznek azokba a szigorú feltételekbe, amiket az EFSF/ESM alapból való részesedés megkíván.

ECB kötvény-vásárlási programja az 1-3 éves lejáratú papírokat célozza meg, beleértve a hosszabb lejáratú, de már futó kötvényeket is. Az ECB-nek nem lesz szenioritása ezeken a papírokon (tehát egy esetleges nem fizetés esetén nem élvez elsőbbséget a többi kötvénybirtokossal szemben).