Elszálltak azok a remények, hogy miután Magyarország kikerül az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, a gazdaságpolitika növekedésbarát lesz – véli Gárgyán Eszter, a Citi budapesti makroelemzője. A múlt héten bejelentett, négy adóemelést és egy új adó bevezetését tartalmazó Varga-csomag azt üzeni, hogy a kormány a választásokhoz közeledve újabb és újabb kedélyjavító akciókat hajt végre, azokat pedig újabb elvonásokból finanszírozza.
A Citi elemzője szerint a kormány nem akarja elengedni a költségvetési hiányt és az államadósságot, mert fél, hogy az állampapír-vásárlók elpártolnának tőle, ezért kell pénzszerző akciókat végrehajtania, és az így nyert pénzből fog osztogatni. Mivel a választókon belül nagyon nagy a bizonytalanok aránya, és a Fidesz-KDNP-szövetség nem sokkal vezet az MSZP és a Bajnai Gordon vezette párt előtt, ha utóbbiak szavazóit összeadjuk, ezért a kormány nem kényelmesedhet el.
A kormány költségvetésen kívüli intézkedésekkel is operál, ilyen például a rezsicsökkentés és a jegybank növekedési hitelprogramja. Emellett olyan adóterheket emel, amelyeket a vállalati és pénzügyi szektor szed be, vagy a szolgáltató szektort sújtja. A feldolgozóipar mentesül a különadók megfizetése alól és közben a jelentős zöldmezős beruházások jelentős adókedvezményben részesülnek, amire szükség is van a működőtőke beáramlás miatt – írja a közgazdász a Portfolio.hu cikke szerint.
A Varga-csomag lényegében mindenkit meglepett a múlt héten, mert anélkül is véget ért volna az uniós eljárás Magyarországgal szemben. Az idén durván 110-120 milliárd forintos csomag arra jó, hogy abból meg lehessen csinálni például a közoktatásban a tanárok jelentős béremelését, és belefér, hogy elinduljon a végső kidolgozási fázisban levő népesedési program.
A Varga-csomagról Gárgyán úgy vélekedik, hogy a hitelminősítők nemtetszését válthatja ki és még inkább aláássák az üzleti bizalmat Magyarországon, ami káros a gazdasági növekedésre nézve.