Még nem látszik a magyar kitörés

Romlott áprilisban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magyarországi konjunktúramutatója: a havonta közreadott mutató értéke áprilisban 98,93 pontra süllyedt a márciusi 99,03 pontról - közölte a szervezet hétfőn.

A novemberi 99,40 pontos, öthavi csúcs óta folyamatosan csökkent a mutató értéke. A mutató azt jelzi, hogy a gazdasági konjunktúra hogyan áll a hosszú távú növekedési trendhez képest. A 100 pont alatti értékek azt jelentik, hogy a hosszú távú átlagnál lassabb növekedésre van kilátás, míg a 100 pont feletti értékek ennél gyorsabb növekedést vetítenek előre.

A gazdasági növekedés elérése kulcsfontosságú lenne, korábbi cikkünkben arra mutattunk rá, hogy több pozitív gazdasági mutató ellenére ebben továbbra sincsenek jó esélyeink.

A szervezet közleményében kiemelte, hogy a legtöbb nagyobb gazdaságban az adatok a növekedés fellendülésének irányába mutatnak. Az OECD tagállamainak egészére vonatkozó index 100,47 pontról 100,56 pontra, míg az euróövezeti mutató 100,01 pontról 100,12 pontra javult.

A régió országai közül a lengyel mutató a márciusi 100,22 pontról áprilisban 100,35 pontra, a szlovák pedig 99,61 pontról 99,70 pontra nőtt, míg a cseh index a márciusi 99,58-ról 99,69 pontra javult. A német indexérték 99,92 pontról 100,03 pontra emelkedett.

Az OECD havonta publikálja összetett konjunktúramutatóját, amely 6-9 hónappal előre jelzi a reálgazdasági ciklusban bekövetkező változásokat. A párizsi székhelyű szervezet a mutató kiszámításakor többek között az üzleti megrendelések és készletek állományváltozását, egyes pénzpiaci mutatókat, így a részvényárfolyamokat, az üzleti hangulat változását, illetve a Magyarországhoz hasonló kis, nyitott gazdaságok esetében egyes kulcsfontosságú ágazatok adatait és a legfontosabb kereskedelmi partnerek trendjeit veszi figyelembe.