Százmilliárdot spórol az állam a kamatcsökkentéssel

Százmilliárd forintos megtakarítást jelent az idei költségvetésnek a jegybanki kamatcsökkentés, ugyanakkor a büdzsét még számos kockázat övezi - mondta Varga Mihály tegnap, a Gazdasági Rádió "A nap vendége" műsorában. A kormány 0,7 százalékos gazdasági növekedést vár 2013-ban, melyre az MNB növekedést ösztönző hitelprogramja is kedvező hatással lehet. Az energiaipari cégeket és a bankszektort sújtó különadók viszont még néhány évig hatályban maradhatnak, azok sorsáról legkorábban 2014 őszén lehet dönteni.

Százmilliárdot spórol az állam a kamatcsökkentéssel

A jegybanki kamatcsökkentések hatására olcsóbbá vált adósságfinanszírozás akár százmilliárd forintos megtakarítást is eredményezhet az idei költségvetésben a kamatkiadások csökkenése révén - mondta el Varga Mihály. Ez a 2013-as költségvetés 16 ezer 205 milliárd forintos kiadási főösszegéhez képest viszonylag alacsony összegnek tűnik (annak kevesebb, mint az egy százalékát teszi ki), ám mindenképpen pozitívumnak számít.

A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, a költségvetés összeállításánál eredetileg 4,5 százalékos alapkamattal számoltak év végéig, most ehhez képest egy százalékponttal alacsonyabb is lehet a alapkamat szintje.

Ugyanakkor az idei költségvetést számos kockázat övezi még, többek között az elektronikus útdíjrendszer kiépítéséből származó tervezett bevételek még továbbra sem biztosak, de Varga reméli, hogy a rendszer július elsején el tud indulni. A másik terület az online pénztárgépek bevezetése, ahol két és fél hónapos csúszást kell behozniuk. Varga bízik benne, hogy az innen származó bevételek is hamarosan elkezdenek befolyni a költségvetésbe.

Varga a KSH által tegnap közzétett áprilisi kiskereskedelmi forgalom alakulásával kapcsolatban elmondta, az utóbbi két hónap adataival együtt vizsgálva kedvező tendenciákat lehet megfigyelni. Az áprilisi 3,4 százalékos növekedés azt mutatja, hogy az adórendszer változásából adódó jövedelmi többletet, és az elhalasztott fogyasztások megjelenése a kiskereskedelmi forgalmat is elkezdi növelni, tehát ez a folyamat folytatódhat. Ez pedig a gazdasági növekedésre is kedvező hatással lehet.

Maradhatnak a különadók

Varga ezen túl elmondta, nem készülnek az energia- és bankszektort terhelő adók változtatására, így azok a következő egy-két évben megmaradhatnak. Ha a magyar gazdaság növekedési pályára áll középtávon, az akkori kormány dolga lesz, hogy ezeknek az adótételeknek a sorsát átgondolja. A kormány 1,4 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre, így 2014 őszén lehet ezekről az adókról érdemben dönteni.

A miniszter hozzátette, az idei, 0,7 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások reálisak a gyenge beruházási adatok ellenére is, így nem várható annak korrigálása. Pozitívum , hogy rezsicsökkentést ért el a kormány úgy, hogy az energiacégek által kifizetett osztalékok nem változtak, így Varga szerint "volt tartalék a rendszerben". A miniszter úgy véli, a piaci bizalommal nincs probléma, ezt bizonyíthatják a sikereses devizakötvény kibocsátások is. Ez azt mutatja, hogy a piacok kedvezően ítélnek meg minket, és erősödik a bizalom hazánk iránt.

Az európai recessziójával kapcsolatban kiemelte, az eurózóna gazdaságának fellendítésére tett különböző lépések - bankuniós javaslat, EKB felőli jegybanki élénkítések - jó irányba mutatnak, de nem tudták még elmozdítani az európai gazdaságokat a holtpontról. Ez Magyarország gazdasági teljesítményét is visszafogja.

A hiány alakulásával kapcsolatban elmondta, szerinte a 2,7 százalékos költségvetési hiánycélt tartani tudják. Az önkormányzati gazdálkodás szigorúbbá tétele miatt kedvezőbb lett a magyar költségvetés helyzete.

A kormány elmélete szerint 2,8 százalékos hiányszint alatt az államadósság is csökkenthető, ha ez együtt jár a gazdaság növekedésével. Varga kiemelte, sikerült megállíltani az államadósságszint emelkedését, ami jó jel, melyet Brüsszel is visszaigazolt. Ezzel szemben az Eurostat statisztikái nem ezt mutatják, mivel az idei első negyedévben 82,2 százalékos volt a GDP-arányos magyar államadósság, ami több mint másfél éves csúscot jelent. Szerinte Magyarország eljutott egy olyan állomáshoz, hogy a kormány által folytatott gazdaságpolitika egybeesik azzal a brüsszeli várakozással, hogy a hiány 3 százalék alatt legyen.

A túlzottdeficit-eljárás alóli kikerüléssel kapcsolatban elmondta, az volt a legfontosabb, hogy a többszáz milliárd eurós EU-s támogatásokat Magyarország ne veszítse el, ezért mindenképpen ki kellett kerülni az EDP alól a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében.

Segíthet a jegybanki hitelprogram

Matolcsy Györggyel kapcsolatban kiemelte, két-három hetente egyeztetnek a gazdaságpolitikai ügyekről, és a legtöbbször egyetértés van a köztük felmerült kérdésekben. Az MNB növekedést ösztönző hitelprogramjával kapcsolatban elmondta, a 750 milliárd forintos keretösszeg mindenképpen imponáló, és szinte biztos, hogy kedvező hatással lesz a gazdaságra a beruházások ösztönzése, és a hitelek kiváltása révén.

A tavalyi IMF-tárgyalásoknál nem voltak megfelelőek a kínált feltételek, ezért nem sikerült egyezségre jutni a valutaalappal. Ha lett volna olyan lehetőség, hogy hitel felvétele nélkül kaptak volna egy "biztonsági hálót", annak a kormány örült volna. Varga kiemelte, jelenleg kedvezőbb feltételekkel sem lenne szüksége Magyarországnak a hitelkeretre.

Ezen kívül az adósságfinanszírozásban megjelentek olyan befektetők, akik keletről érkeztek. "Ezek a piaci szereplők, ha kis mennyiségben is, de vásárolnak magyar állampapírokat, tesztelik a magyar piacot". Szerinte ki kell építeni azt a rendszert, hogy a magyar vállalkozások kelet felé is tudjanak nyitni, de ettől csask 2-3 év múlva lehet reális előnyöket várni.

Varga Mihály továbbá elmondta, a mostani árvíz okozta károk helyreállítását a közel 100 milliárd forintos költségvetési tartalékból lehet biztosítani, ezen kívül a Belügyminisztériumnál is megvannak a megfelelő források ennek finanszírozására.