Pestieknek jut a vidéki vagányok pénze

Vegyi üzemben működő filmes cég. Pont jókor székhelyt változtató vállalkozás. Kísértetiesen hasonlító nevek. Egy uniós program előírása életszerűtlen, ez Magyarországon nem gond, megoldjuk. A Jeremie I keretében 48 milliárd lenne vidéki ötletekre, de egy része mégis pestieknek jut.

Nemcsak szép fekvésű, de üzletileg is kiváló elhelyezkedésű település a Nógrád megyei Tolmács. Épp egy óra autóval Budapesttől, és csak 12 kilométerre van Pest megye szélétől. Ez ideális, mert nem tartozik a közép-magyarországi régióhoz, tehát az itteni bejegyzésű cégek már részesülhetnek az uniós támogatásokból, hiszen a fejlett Pest megyével szemben fejletlennek minősülnek.

A Jeremie név alatt futó EU-s programban 70 százalékban uniós forrásból származó pénznek kell helyet találni. Az első Jeremie-körben nyolc kockázati tőkealapot hoztak létre, amelyek összesen mintegy 48 milliárd forintot kötelesek izgalmas, innovatív, igaz kockázatos cégekbe fektetni 2013 végéig. A kockázati tőke lényege vagány és ígéretes vállalkozókat keresni, abban bízva, hogy a sok rizikós befektetésből pár nagyon beüt majd, és ez bőven behozza a várható bukásokat is.

Vegyi üzemben a filmes cég

Tolmácson az Arany János utca 2.-ben alapították meg tavaly februárban a Zinemath Zrt.-t is, amelynek többségi tulajdonosa a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap. A tolmácsi címen a Zinemath mellett sok egyéb cég is be van jegyezve, az épület pedig egy több tucat alkalmazottat foglalkoztató, patinás vegyipari üzem. Ez szintén a CenTech érdekeltsége.

Az uniós forrás célja egyértelműen az, hogy a fejletlenebb régiók zárkózzanak fel az élvonalhoz, ám ez csak akkor teljesül, ha nemcsak formálisan, hanem életvitelszerűen is Tolmácson, a vegyi üzem épületében működik a filmiparban érdekelt Zinemath. Sőt, uniós szempontból az ideális az lenne, ha valóban vidéki kezdeményezések jutnának lehetőséghez. A Zinemath kitért a kérdésünk elől, hogy valóban Tolmácson dolgoznak-e, a CenTech pedig két hét alatt nem adott választ.

A Jeremie I befektetések között nem egy ilyen eset van. Az általunk megvizsgált 39 befektetésből, pusztán a cégadatokból kiindulva, 19-nél legalábbis megkérdőjelezhető, hogy valóban vidéken és nem Budapesten vagy annak vonzáskörzetében működik-e a pénzt elnyerő vállalkozás.

Pont akkor költöztek

A budapesti alapítású, borokkal kereskedő GTR Investment Kft. például Szeghalomra költözött pár hónappal azelőtt, hogy a Morando befektetési alap beszállt a cégbe. Véletlen egybeesés, és szakmai okokból egyébként is oda akart menni a cég, vagy csak azért tette, hogy formálisan megfeleljen a követelményeknek? Az alapnál nem tudtak választ adni a kérdésre.

Az ígéretes informatikai vállalkozásként induló Noispot Kft. is éppen egy hónappal azt megelőzően költözött Budapestről Esztergomba, hogy a BNV Equities (egy másik Jeremie I alap) több mint 100 millió forintot fektetett a cégbe. A honlapján ma is a budapesti címét adja meg központjának.

Itt nem találtuk a Noispot Kft-t Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Kérdésünkre az alapnál elmondták, hogy megfelelő fejlesztőket csak Budapesten tudott felvenni a cég, és amíg szükséges volt, a fővárosban működött a fejlesztői csapata is. Azóta ezt az irodát bezárták, és folyamatosan külső helyszíneken dolgoznak. "A szolgáltatás értékesítését egyszerre kezdte meg a cég Berlinben és Budapesten. Sajnos Esztergom neve a határon túl nem ismert, így központi irodaként a társaság még a budapesti irodát tüntette fel" - tették hozzá.

A BNV kiemelte (és más alapoknál is elhangzott érvként), hogy a Jeremie-befektetéseket ellenőrző Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. rendszeresen monitorozza a tranzakciókat, és eddig mindenhol mindent rendben talált. Az MV az ezzel kapcsolatban feltett kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a hazai és uniós ellenőrzéseknél a projektek megvalósítási helyét is vizsgálják. Az Európai Unió ellenőrző szervei azonban eddig erre vonatkozó megállapítást nem tettek.

Vidéken kevesebb a jó célpont

Megkerestük az ügyben az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivőjét is. Shirin Wheeler elmondta, hogy mivel a programokat nem Brüsszelből vezénylik, csak azt próbálják elérni, hogy a magyar ellenőrző szervek elég szigorúak legyenek az esetleges anomáliák felderítésére. Az unió egyébként a kifizetések megszakításával vagy pénzügyi kompenzációra kötelezéssel élhet, ha szabálytalanságot talál.

Egy névtelenséget kérő érintett elmondta, hogy szerinte például nagyon jó informatikusokat jelenleg csak Budapesten lehet találni, és nem lehet őket rávenni arra, hogy Pest megyén kívülre járjanak naponta dolgozni. Ha logisztikai tevékenységet is kell végezni, akkor pedig még nehezebb Budapesten kívülre költözni, Szabolcsból ellátni az országot nem kézenfekvő, bármennyire is jó lenne megtenni. Ha pedig az uniónak ez az elvárása, akkor meg kellene hozzá erőszakolnia a magyar munkaerőpiacot.

Ez részben magyarázza, hogy bizonyos esetekben miért trükköznek a cégbejegyzésekkel és székhelyáthelyezésekkel az alapok. A rendelkezésre álló forrást ugyanis az év végig kötelező kihelyezniük, ám a tudásintenzív iparágakban vidéken sokkal nehezebb jó célpontokat és megfelelő munkaerőt találniuk, mint Budapesten.

Hasonlítanak a nevek

Vannak olyan cégek is, amelyek nem helyezik át székhelyüket, csupán egy rájuk kísértetiesen hasonlító cég jön létre vidéken. Ilyen például a Velgene Molekulárbiológiai Kutató Kft. és a Velgene Biotechnológiai Kutató Kft. párosa. Előbbi egy 2009-ben alapított budapesti társaság, utóbbi egy 350 millió forintos, 2011-es Jeremie-alapítású cég Szegeden.

Erdős Attila, a szegedi Velgene ügyvezetője elmondta, a két társaság kutatási profilja eltérő, utóbbi cég pedig az ő szegedi lakcímére van bejegyezve. Ahogy fogalmazott, ennek oka az, hogy nem tartanak fenn saját biotechnológiai labort, hanem azok tevékenységét szolgáltatásként vásárolják. "Magyarországon is számos kutatóintézet és labor rendelkezik korszerű eszközparkkal és kihasználatlan kapacitásokkal" - mondja Erdős Attila.

Hasonló a helyzet a hazai fesztiválokon használt intelligens kártyákról ismert Meta-MPI Kft. esetében is. Ez a cég Kecelre van bejegyezve, és így be is tudta vonni a Morando 400 millió forintját. Ezzel szemben a szolgáltatáshoz szükséges fejlesztések egy budapesti irodaházban zajlanak, ahol egy másik cég működik: a szintén Kecelre bejegyzett MetaCom Zrt. leányvállalata. A MetaCom vezetői azonban a Meta-MPI résztulajdonosai is egyben. A Morando szerint azonban ez nem probléma, mert a cég amúgy is a fesztiválokon végez valódi tevékenységet, ahol a kártyás fizetőrendszerek működnek.

Visszatérő érvelés, hogy a céltársaság országosan vagy akár globálisan végzi a tevékenységét, és így teljesen mindegy, hogy hol van a székhelye. Erre jó példa a DBH alapkezelő 200 millió forintos befektetése az Indiso Kft.-be. A társaság mesterséges sóbarlangok építésével foglalkozik, és a DBH tájékoztatása szerint ezt egy országos franchise-hálózat formájában teszi, mindenhol aktív, így a székhelyén is. Arra a kérdésünkre azonban konkrét választ nem adott az alap, hogy ha a vállalkozás kitaláló-ügyvezetője budakeszi lakcímmel rendelkezik, a honlapján pedig a budapesti Szent János Kórházat jelöli meg kapcsolati címként, akkor miért a DBH debreceni irodájából kézenfekvő számára az országos hálózatot szervezni.

Információink szerint a program következő, rutinszerű uniós vizsgálatára heteken belül érkeznek a brüsszeli szakértők.