Miért emel adót a kormány, ha nem is kéne?

110-120 milliárd forintot vesz ki idén a zsebünkből a kormány újabb adócsomagja. Amivel indokolja az intézkedést, amiatt nem lenne rá szükség. Valószínűleg költekezésen töri a fejét a kabinet, de előbb beszedi a pénzt és csak később jelenti be, hogy mire jut belőle. Szinte biztos, hogy a tanárok több pénzt kapnak, de addig is mindenkinek drágább lesz a készpénzfelvétel és az átutalás.

Négy adóemelést és egy újabb extraadót foglal magában az a legújabb megszorító csomag, amelyet a nemzetgazdasági miniszter ismertetett. A bejelentés sokakat meglepett, főként azért, mert igazából nem lenne szükség az adócsomagra.

Még a csomag felvezetésekor is elismerte a kormányszóvivő, hogy a héten, csütörtökön megszűnik a Magyarországgal szembeni uniós túlzottdeficit-eljárás, mert Brüsszel szerint a költségvetés idén és jövőre is rendben van – vagyis semmilyen újabb hiánylefaragást nem követel meg az EU. A kedvező uniós döntést pár hete nemcsak Orbán Viktor miniszterelnök, hanem a befektetők is biztosra veszik, miután az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatot fogalmazott meg.

110-120 milliárd forint - valamire

Az Origo becslése szerint a kabinet mégis egy durván 110-120 milliárd forintos adócsomaggal rukkolt elő. Azzal magyarázták ezt, hogy bár kikerülünk az uniós eljárás alól, de a kormány nem szeretné, ha Málta sorsára jutnánk, amelyet fél évvel a kiengedés után újra a deficiteljárás alá vont Brüsszel, mert úgy látta, hogy a hiány megint elszalad. A kormány a megelőző csapással lényegében nem mondott mást, mint hogy költekezésben gondolkodik, és hogy később ebből ne legyen baj, már most fedezetet teremt rá – előbb adót emel, aztán jelenti be valamikor később, kinek mennyi jut a tízmilliárdokból.

Ennek a kommunikációs előkészítése néhány hete zajlik. Előbb a mai csomagot ismertető Varga Mihály 100 milliárdos mozgástérről beszélt, amely annak köszönhető, hogy a gondoltnál kevesebbet kell fizetni az államadósság törlesztésére. Múlt pénteken Orbán Viktor hozakodott elő azzal, hogy valamikor a nyáron a kormány gazdaságpolitikai döntéseket hozhat, mert akkorra válik világossá a kétkedők előtt is, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít, ez pedig többletbevételt generál, amelyet valamire fel lehet használni.

Bár a mai bejelentéssel önellentmondásba keveredik a kormány (miért kell adót emelni, ha egy-két hónap múlva kiderül az, amiben a miniszterelnök biztos, hogy a gazdaság jobban pörög, mint ahogyan azt a kételkedők gondolják, és amúgy is spórolunk az olcsóbb államadósság-törlesztéssel), arra nagy tétben lehetne fogadni, hol lesz a helye az adóforintoknak. A pedagógus-életpályamodell régóta dédelgetett álma a kabinetnek, az be is volt ígérve idén szeptembertől, de a kormány ennek indulását – éppen a deficiteljárás alól való kikerülés miatt – jobbnak látta jövő januárra halasztani. A miniszterelnök azonban időről időre megemlíti, hogy nincs semmi veszve, és Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár is tesz célzásokat az általános és középiskolai tanároknak jelentős béremelést hozó életpályamodell idei startjára. A pedagógus-életpályamodell idén durván 40 milliárd forintba kerül, vagyis az adócsomagból bőven kijön.

Több pénzbe kerül a készpénzfelvétel, az átutalás, kevesebbet hoz a bankbetét

A kormány más terveit egyelőre homály fedi. Az azonban már most látszik, az adóemeléseket a bőrünkön fogjuk érezni, hiába is állítják azt kormánytisztviselők, nem így lesz.

Legszembetűnőbb a dráguló készpénzfelvétel lesz. Az ATM-ből vagy bankfiókból történő készpénzfelvétel után az eddigi 3 ezrelék helyett 6 ezreléket kell fizetniük a bankoknak augusztustól, de ahogyan az illeték idén januári bevezetése után történt, a bankok szinte teljesen áthárították az ügyfeleikre, aligha lesz ez másként most. (Az egy éve kitalált tranzakciós illeték így jut el a kezdeti egy ezrelékről 6 ezrelékre.) Ősszel így 100 ezer forint kivétel már 600 forintba fog kerülni csak a tranzakciós illeték miatt, erre jön rá a legtöbb bank által a pénzfelvételi műveletért összegtől függetlenül felszámított díj.

A banki átutalások is drágábbak lesznek, másfélszer annyiba kerülnek (2 helyett 3 ezrelék), mint eddig.

Megérezzük azt is, hogy az amúgy is folyamatosan eső kamatok mellett még kevesebbet hoznak a bankbetétek. Most a kamatjövedelem egyhetedét az állam teszi zsebre, 16 százalék a kamatadó, erre jön rá augusztustól egy 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Így augusztustól összességében a kamatjövedelem több mint egyötödét elviszi az állam.

Az adócsomag többi eleme a vállalatokat sújtja (a céges ügyfelek telefonhívásai után másfélszeresére emelt telefonadó, megnövelt bányajáradék, a bankokat terhelő 7 százalékos díj az állam által az önkormányzatoktól átvállalt adósság után). Az intézkedéscsomag nem csak azon keresztül fejti ki romboló hatását, hogy a már eddig is extraadókkal sújtott szektorokra ró újabb terhet, hozzájárulva a beruházások mélyrepüléséhez, hanem azáltal is, hogy meglepő a csomag, főként annak időzítése. Ezt fogalmazza meg Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője: „a most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzott deficit eljárás megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik azáltal, hogy a költségvetés tarthatósága elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését, vagy újabbak kivetését.”