2020-ig munkára fogják a magyarokat

Jelenleg négyből kettő magyar dolgozik valamit, de ha megvalósul az uniós pénzekre épített nagyszabású magyar terv 2020-ig, akkor már négyből hárman dolgoznak majd, ráadásul a levegő is tisztább lesz és félmillióval kevesebb lesz a szegény.

Elosztotta a kormányzat, hogy 2014-20 között milyen területre mennyit szán a hétéves ciklus uniós költségvetéséből. Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár szerint a támogatások célja az, hogy többletnövekedést lehessen elérni ahhoz képest, mint ami a források nélkül valósulna meg.

Foglalkoztatásra és munkavállalói mobilitásra 1200 milliárd forintot szán a kormány 2020-ig az uniós pénzekből, a kis- és középvállalkozások versenyképességére 1100 milliárdot, a közlekedés fejlesztésére 900 milliárdot, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére 800 milliárdot (ez az előző ciklushoz képest háromszoros keret), a kutatás-fejlesztés erősítésére 700 milliárdot (duplája az előzőnek).

Az összegek csak hozzávetőlegesek, mivel még azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyit kap Magyarország. Cséfalvay Zoltán szerint ugyanis 7 százaléknyi támogatást az Unió visszatarthat 2019-ig - ezt a pénzt csak akkor adják oda, ha az uniós fejlesztési célokat sikerül elérnie az országoknak. Összességében 7200-7400 milliárd forintra számíthat az ország.

Forrás: NGM, Origo

A 2014-20-as ciklusban az EU máshogy osztja a pénzt, mint a 2013-ig tartó hét évben, amikor a legfőbb cél a leszakadt régiók felzárkóztatása volt. 2014-20-ban az európai tagállamok 11 közös célkitűzést tettek az EU2020 dokumentumban, a tagállamoknak pedig ehhez kell igazítaniuk a saját fejlesztési terveiket. Ennek az lenne az értelme, hogy egy irányba mozduljon el a 28 tagállam. Ezeket a célokat komolyan kell venni, mert ha egy ország nem tudja igazolni, hogy a céloknak megfelelően osztott ki egyetlen forintot is, azt az EU nem fogja kifizetni.

Magyarország számszerűsített céljai bevállalósak. Ha megvalósul a Nemzeti Reform Program című dokumentumban leírt terv, akkor 2020-ban négyből három magyar dolgozni fog (foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelkedik a jelenlegi 50 százalékról), 450 ezerrel csökken a szegénységben élők száma, a kutatás-fejlesztésre fordított összeg GDP-hez viszonyított aránya 1,8 százalékra nő (1,2 százalékról), illetve a megújuló energiaforrások (például nap-, szél-, víz-, biomasszaerőművek) részaránya közel 15 százalék lesz.

A magyar fejlesztési terveket tartalmazó úgynevezett Partnerségi megállapodást 2013 novemberében nyújthatja be a kormány a tervek szerint, és ezt 2014 első negyedévében fogadhatja el Brüsszel. Magyarországnak nem feltétlenül kell megvárnia az elfogadást, előbb is kiírhatja már az új pályázatokat, ekkor viszont azt kockáztatja, hogy ha mégsem felel meg valamelyik, azt nem fizetik ki az Unióban. Ez azt jelentené, hogy a magyar költségvetésből kifizetik ugyan a támogatást a nyertes pályázóknak, de a költségvetés nem kapja meg. Cséfalvay Zoltán szerint olyan pályázatok indulhatnak el először, amelyek már a jelenlegi ciklusban is futottak, és sikeresek voltak, ezeket ugyanis aligha kaszálja el Brüsszel.