A devizahitelesek mentését várja a piac

A szerdai kormányülésen dönthetnek arról, hogy kifizetteti-e utólag a kormány a bankokkal a devizahitelesek árfolyamveszteségét. Négy százalékra csökkentheti az alapkamatot a jegybank, fontos beszerzési menedzser indexek jönnek Európában, a tengerentúlon pedig a maximumra kapcsoló gyorsjelentési szezonra figyelnek majd a piacok. Ez várható a héten a gazdaságban.

Egyértelműen a szerdai kormányülés az előttünk álló hét legfontosabb gazdasági eseménye, akkor tárgyalnak ugyanis a miniszterek a legújabb devizahiteles-mentő csomagról. Hiába közölték az elmúlt hónapok során, hogy nem várható a már elérhető lehetőségeknél jobb megoldás, mégis lehetett számítani arra, hogy adagolnak még újat a devizahiteleseknek.

Úgy tűnik viszont, hogy a Kúria legutóbbi ítélete késztette gyorsabb reakcióra a kormányt. Ez ugyanis egyértelműen kimondta, hogy a devizahitel-szerződések alapjai rendben vannak, tehát hibás termék címszó alatt nem sok értelme van pereskedni.

A múlt heti kiszivárogtatás arról, hogy esetleg a teljes árfolyam-különbözet vesztesége alól kimentik a hiteleseket, sokkolta a tőzsdét, és gyengítette a forintot. Csányi Sándor pedig eladta az OTP részvényeit.

Földrengésszerű azonban nem történt, már olyan elemzői vélemények is akadnak, amelyek szerint fizessen bármennyit a bankszektor, ha kiderül végre, miként kerül pont a devizahiteles-mentés végére, az a bizonytalanság megszűnésének köszönhetően végre nyugalmat is hozhat.

Tehát azt sem fogadná gyászosan a piac, ha a számla nagy részét, esetleg egészét a bankokra hárítaná a kormány. Az OTP árfolyama már így is akkorát zuhant, mint amennyivel a bank számára legrosszabb forgatókönyv esetén csökken a részvényenkénti profit.

Mások szerint a bizonytalanság mindenképpen fennmarad, hiszen a miniszterelnök jelezte, hogy a különadók tartósan maradnak, és az is kiderült, hogy a kormány bármikor képes újabb sarcot kivetni a pénzügyi szektorra.

A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülése ehhez képest már csak marginálisnak tűnik, szinte biztosra vehető az újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés. Vita várhatóan csak arról lesz, hogy itt megáll-e a jegybank.
Néhány hete még úgy tűnt, a 4 százalékos alapkamat lehet a padló, de valószínű, hogy a vágással mégsem áll le a Monetáris Tanács.

A nagyvilágban dübörög a gyorsjelentési szezon, az S&P 500 indexben szereplő vállalatok közül 157 a következő öt napban hozza ki a számait. Ezért a Wall Streeten kifejezetten arra számítanak, hogy a cégek teljesítménye lesz fókuszban. A múlt héten a Google és a Microsoft is csalódást okozott, most többek között az Apple javíthat. De jelent még az ismertebb nevek közül a McDonald’s, a Ford és a Boeing is.

Eddig az eredmények jobbak lettek kissé a várakozásoknál, ez azonban csalóka, hiszen az elmúlt hónapokban nagy mértékben csökkentették prognózisaikat az elemzők. A profitok a legfrissebb konszenzus szerint 2,9 százalékkal emelkedhettek, januárban még 8,4 százalékra számított a piac. Ezt az igen alacsonyra süllyesztett mércét sikerült tehát eddig megugraniuk a cégeknek.

Az újabb ingatlanpiaci adatokat mégis érdemes figyelni Amerikában, ezek ugyanis befolyásolhatják a piacokat éltető mennyiség lazítás, vagyis a pénzpumpa visszafogásának várható időpontját. A múlt héten a vártnál gyengébb adatok jöttek, s a piac egyből arra kezdett el gyanakodni, hogy ezek ismeretében váltott az előző héten hirtelen hangsúlyt Ben Bernanke jegybankelnök, aki egyre kevésbé tűnik fel a pénzpumpa év végi csökkentésének támogatójaként.

Európában a feldolgozóipari beszerzési menedzser indexeket (PMI) övezi majd nagy figyelem. Noha fellendülésre utaló 50 feletti érték még Németországban sem várható, a várakozások szerint az előző hónaphoz képest mind ott, mind Franciaországban emelkedhet a mutató. A német index esetében már 49 feletti a várakozás, a franciánál 48,9.