Így cselezzük ki az újabb kamatadót

Csütörtöktől újabb adó terheli a befektetések után kapott kamatot, erre is kiterjesztették az egészségügyi hozzájárulást.  A kormány ezzel az állampapírok és a hosszú távú megtakarítások felé tereli a magyarokat.

Augusztus 1-jével újabb feladványt ad az állam a takarékoskodni vágyó magyaroknak. A kormány 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) vet ki több megtakarítási formára, de egyes típusokkal kivételt tesz. Ahogy 2006-ban, a kamatadó bevezetésekor, most is vehetjük a számológépet, hogy átgondoljuk, mi éri meg, és mi nem.

A bankszámlákon elért kamat, a bankbetétek utáni kamat, a kötvények (kivéve a magyar állampapírokat) kamata vagy a legtöbb befektetési jegy jövedelme után már nemcsak a 16 százalékos kamatadót kell kifizetni, hanem 6 százalék ehót is. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 1 millió forintot tett félre egy évre, és 5 százalékos hozamot ért el, az 50 ezer forint nyereségből 8000 forint kamatadón kívül 3000 forint ehót is elvesz az állam.

Az alapkamat tavaly augusztus óta 7 százalékról 4 százalékra csökkent, ez a legtöbb megtakarítás hozamát eleve lejjebb szorította. Az alacsony kockázat mellett magas hozamot ígérő befektetés tehát már a múlté, azt azonban el lehet érni, hogy legalább a pluszadó ne vigye el a pénzt.

Az állam kedvez magának

A kormány szándéka, hogy egyre több magyar vásároljon állampapírokat, mert ha már hitelt kell felvennie az államnak, az a legjobb, ha a saját polgárainak tartozik. Ebből a megfontolásból az Európai Gazdasági Térség országai által forintban kibocsátott állampapírok hozama után ehót nem kell fizetni. Mivel az EGT országai közül csak Magyarország bocsát ki forintban állampapírt, a magyar állam csak magának kedvez. (Korábban tévesen azt írtuk, hogy kamatadót sem kell fizetni az állampapírok hozama után. A hibáért elnézést kérünk.)

A befektetési jegyeket ugyan adóztatja a kormány, de azokkal kivételt tesz, amelyekben zömmel magyar állampapírokat forgatnak. Az ehót nem kell megfizetni azok után a befektetési jegyek után, amelyek a szabályzatuk szerint legalább 80 százalékban magyar állampapírokat tartalmaznak.

A nehézség az, hogy ma alig lehet megállapítani egy alapról, hogy megfelel-e ennek a szabálynak. Az alapkezelőknek tehát át kell írniuk a szabályzatokat, és a reklámjaikban is célszerű lesz megjelölni, hogy ehomentes az adott alap, vagy sem. Az OTP Optima befektetési alapja például azt írja a szabályzatában, hogy elsősorban magyar állampapírokba, illetve az állam által garantált értékpapírokba fektet, de a legutóbbi jelentésben rögzített állapot szerint csak 50 százalék volt ezek aránya.

Lökést kaphat a tbsz

Az eho bevezetése a tartós befektetések felé tereli a magyarok megtakarításait. Az egyik lehetőség az eho kikerülésére, ha valaki tartós befektetési számlán (tbsz) helyezi el a megtakarításait, és ott is hagyja legalább 3 évig. A három év letelte után csak a nyereség 10 százalékát kell befizetni, ha pedig öt évig tartja valaki a pénzt, teljesen adómentessé válik a profit.

A tbsz előnye, hogy a három évnél korábban kivett pénz miatt nincs büntetés, csupán annyit kell adózni, amennyit egyébként is kellene. Aki viszont úgy dönt, hogy tbsz-re menekíti a pénzét, de mégis három évnél korábban kivenné, a szerdai fiókzárásig érdemes gyorsan beszaladnia egy bankba vagy egy pénzügyi szolgáltatóhoz, mert az augusztus 1-je előtt megkötött szerződésekre még a régi szabály él. Vagyis ha valaki július 31-ével bezárólag köt tbsz-t, de három év előtt kiveszi a pénzt, csak 16 százalékos személyi jövedelemadót fizet, ha viszont augusztus 1-jétől nyit számlát, de korábban felbontja, a 16 százalék mellett már a 6 százalékos ehót is meg kell fizetnie a nyereség után. (Igaz, a tbsz célja eleve az, hogy sokáig tartsa bent a takarékoskodó a pénzt.)

Forrás: Origo

Hasonlóan a tartós befektetési számlához a nyugdíj-előtakarékossági számla is mentesül az ehofizetés alól. Mivel az állam a befizetésekhez további 20 százalék támogatást ad, ezért ennek idő előtti felbontása nem célszerű, ugyanis nemcsak az szja-t és az ehót kell megfizetni, a támogatást is vissza kell adni.

Többet bukhatunk máshol

Augusztus 1-jével egy olyan szabály is módosul, amellyel adott esetben sokkal rosszabbul is lehet járni, mint az eho kivetésével. Megszűnik annak a lehetősége, hogy az adott év és az azt megelőző két év nyereségét vagy veszteségét szembe lehet állítani.

Ez praktikus volt, mert ha valakinek volt két egymilliós befektetése, és az egyiken 50 ezer forintot nyert, a másikon 10 ezret veszített, akkor csak a kettő különbözete után, 40 ezer forintból kellett adóznia. Most a levonás lehetősége megszűnik, vagyis akármilyen veszteség is keletkezik, a nyereség után fizetni kell.

Az adó nem minden

Az adóváltozások rendszerint arra késztetik a megtakarító magyarokat, hogy átalakítsák a szokásaikat. Ez 2006-ban is látszott, amikor szeptember 1-jén bevezették a kamatadót 20 százalékos teherként. Az MNB adatai szerint a másodikról a harmadik negyedévre 200 milliárd forintot vontak ki a magyarok a folyószámláikról, és 100 milliárdot az egyéb betéteikből, jellemzően a bankbetétekből.

Helyette 300 milliárddal nagyobb értékben vásároltak befektetési jegyeket. Ezek visszaváltása után árfolyamnyereség-adót kellett fizetni, viszont az mentesült, aki az egyre népszerűbb terméket még szeptember 1-je előtt megvásárolta. A kamatadó alól mentesített állampapírok iránt is megugrott a kereslet, több mint 100 milliárd forint értékben vásároltak belőlük a magyarok, pedig a megelőző évben és utána is csökkent a népszerűségük.

Az adóváltozások körüli felbuzdulás miatt most is reklámozzák úgy a különböző befektetési termékeket, hogy azzal ki lehet kerülni a többletadót. A Bankmonitor.hu azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem mindennek szabad bedőlni, mert az adó elkerülését kereső megtakarító esetleg olyan befektetést választ, amely nem passzol az igényeihez, vagy egyszerűen drágább, mint amennyit az adón spórolna. Teljesen fölösleges például tbsz-számlát nyitni, ha valaki tudja, hogy nem fogja kivárni a három vagy öt évet.