Így mentik az adósokat Reykjavíktól Bukarestig

Nemcsak nálunk van gond a bedőlt és bedőlő hitelekkel: Izland, Szerbia, Lengyelország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Románia, Ukrajna vagy Spanyolország vezetői is azon törik a fejüket, hogyan segíthetnének bajba jutott adósaikon. Az ő megoldásaikból csemegéztünk.

Kísértet járja be Európát, a kezelhetetlen adósság kísértete. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen a régi Európának minden hatalma, a magyar kormány mellett az izlandi, a horvát, a cseh, de még a spanyol kabinet is igyekszik könnyíteni az adósok dolgán. A tét nagy, a bedőlő hitelek ugyanis nemcsak a kölcsönt felvevők életét tehetik tönkre, de ellehetetlenítik a gazdasági válságból való kilábalást, és a bankokat is durván érintik.

Mérgezett alma

Tartozni nem jó, devizában tartozni viszont egyenesen rettenetes, ezért azok az államok vannak most is a legrosszabb helyzetben, ahol a lakosság devizában adósodott el. Magyarország mellett így jártak pórul többek közt az izlandiak, a szerbek, az ukránok, a lengyelek, a románok, a horvátok, a bolgárok és a balti államok lakói is. Ukrajnában és Lengyelországban már 2008-ban kapcsoltak, előbbiben teljesen betiltották, utóbbiban erősen korlátozták a devizában történő hitelezést. Lengyelországban azért sincs nagy baj, mert ott eleve a piaci kamatlábhoz kötötték a svájcifrank-hitelek kamatait, így a törlesztőrészletek nem emelkedtek olyan brutálisan, mint Magyarországon. A lengyel adósok magyar társaikkal ellentétben érezték a svájci kamatcsökkenést, ez pedig részben ellensúlyozta, hogy a zloty árfolyama nagyjából a forintéval együtt zuhant a svájci frankkal szemben.

Izlandon sem túl jó a helyzet. Forrás: AFP/Olivier Morin

A fent felsorolt országok közül a balti államok és Bulgária helyzetét az könnyíti meg, hogy valutájuk már a gazdasági válság elején is az euróhoz volt rögzítve, devizahiteleik pedig szinte kizárólag euróban voltak. Ezekben az államokban nem volt árfolyam-ingadozás, ami miatt megugrottak volna a törlesztők. Ettől függetlenül persze nekik is meggyűlik a bajuk a sok adóssal.

Dicséretes izlandi unortodoxia

Marad tehát Izland, Horvátország, Szerbia és Románia. Ezekben az államokban viszonylag jelentős a lakosság devizaadóssága, és az árfolyamveszteség is nagy volt. Izlandon, ahol a Haver Analytics adatai szerint 2010-re a lakosság és a vállalkozások adóssága az éves GDP 600 százalékáig kúszott föl, a kormány több jogi és pénzügyi eszköz egyidejű bevetésével szállt szembe a problémával, és annak ellenére, hogy több, Magyarországon unortodoxként ismert módszert is alkalmaztak, az IMF egy idei dokumentumában megdicsérte a szigetországot.

Az izlandi kormány először a csődeljárások szabályait vizsgálta felül, a vállalkozásoknak azzal igyekezett kedvezni, hogy gyorsabb, olcsóbb és átgondoltabb csődszabályokat alkot, valamint a bankokkal egyetértésben lefekteti a hitelek peren kívüli átstrukturálásának szabályait. A háztartások magas adósságállománya miatt bevezették a magáncsőd intézményét is, a hitelek átstrukturálására pedig a háztartások esetében is különböző egyeztető mechanizmusokat hoztak létre. Némelyik bank abba is belement (erre amúgy nálunk is van péda), hogy több hónapos moratóriumot adjon a törlesztőrészlet fizetésére, ha az adós elég hamar jelzi, hogy gondjai lehetnek.

Aztán 2010-ben az izlandi bíróság törvénytelennek nyilvánította a gépjárművekre felvett devizahiteleket. A bankok persze tiltakoztak, de a kormány a káosz elkerülése érdekében hamar többoldalú tárgyalásokat indított arról, hogyan válthatnák az adósok devizahiteleiket koronaalapúra úgy, hogy egyik félre se háruljon indokolatlanul nagy teher. Ugyancsak 2010-ben írták elő az állam vezetői, hogy a lakossági jelzáloghiteleket eseti elbírálás alapján a jelzálog értékének 110 százalékára kell leírnia a banknak, a vállalkozások hiteleit pedig – szintén eseti elbírálással – a vállalkozás értékére. Az izlandi kormány ezenkívül kamatkedvezményekkel is támogatta az adósokat, valamint igen széles jogosítványokkal kinevezett egy adósügyi ombudsmant.

A horvát adósok összefogtak

A horvát kabinet az izlandival ellentétben nem izgulta túl a dolgot, a zágrábi vezetés sokáig csak azt hangoztatta, hogy a mostani helyzet kizárólag az adósok hibája, egy kis körültekintéssel elkerülhették volna a csapdát. A nagyjából 500 ezer horvát devizahiteles azonban összefogott, és beperelték a legnagyobb bankokat, a bíróság pedig július elején első fokon nekik adott igazat: elrendelte, hogy a pénzintézetek fix kamatozással, a szerződéskötés napján érvényes kunaárfolyamon számolják újra a hiteleket. Rövid távon tehát nagyon jól járhatnak az adósok, a bankok által elszenvedett károkat azonban sokáig nyögheti a horvát gazdaság.

Adósságban úszó Európa Forrás: Origo

Szerbia és Románia azonban egyelőre a megváltás reménye nélkül küszködik. Mindkét államban felülvizsgálták a csődszabályokat, az eljárást az Izlandon látottakhoz hasonlóan próbálták gyorsabbá és költséghatékonyabbá tenni, gazdasági bíróságaik azonban eleve annyira leterheltek voltak, hogy a jogszabályok megváltoztatása a gyakorlatban alig hozott változást. A szerb és a román vezetés ezt látva a bankokra és az adósokra kötelező, bíróságon kívüli egyeztetési csatornákat nyitott, Szerbiában pedig még kilakoltatási moratóriummal is igyekeznek védeni a lakáshiteleseket, ezzel azonban egyáltalán nem oldották még meg a helyzetet.

Máshol sincs kolbászból

A devizahitelek azonban csak egy részét jelentik az egész Európát sújtó adósságproblémának. Azokban az országokban is óriási bajok vannak, ahol a devizahitelezés egyáltalán nem terjedt el. Az eurózónatag Spanyolország, Portugália, Görögország Írország és Olaszország mellett a zónán kívüli Csehország is jó példa erre. Csehországban szinte egyáltalán nem hiteleztek a bankok devizában, a cseh kormány mégis nagy gondban van. Az országban így is rengeteg a rossz adós, a Világbank adatai szerint a csődeljárást kérő vállalatok száma 2011-ben 15 százalékkal nőtt.

Görögországban és Portugáliában az IMF szakértői is segítik a kormányokat a hatalmas lakossági adósságállomány kezelésében. Ez a két állam Spanyolországgal együtt úgy igyekszik a bedőlő jelzálogkölcsönöket kezelni, hogy az állami szociális politika céljai se sérüljenek, és a bankok könyvelésében se keletkezzenek betömhetetlen lyukak. Ha egy görög bíróság például bizonyíthatónak véli, hogy az adós a jelzálog értékének 85 százalékát visszafizeti a banknak a következő 20 évben, az egyéb költségek alól mentesítheti a hitelfelvevőt. A görög kormány a magyarhoz hasonló kilakoltatási moratóriumot is hirdetetett, Spanyolországban pedig az itthonihoz hasonló állami eszközkelező is segíti az adósokat.