A kormánynak fizetnie kell

Nemcsak a politikai haszon reményében, gazdasági kényszerből is azt kell választania az Orbán-kormánynak, hogy előre visszafizeti a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelt. Ez 13 milliárd forintjába kerül az országnak, de a kormány csak így nem szegi meg a szavát. 

"Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt" - mondta Orbán Viktor a Bálványosi Szabadegyetemen tartott szombati előadásában.

Ez már nemcsak ígéret, a kormányfő utasította is Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy augusztus végéig fizesse ki a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel hátralévő részét. Varga a múlt csütörtökön levelet írt az IMF-nek, amelyben jelezte, hogy Magyarország augusztus 12-ig végtörlesztene.

Az elmúlt hetekben a kormány már meglebegtette az IMF-végtörlesztést, de most először jelentették ki, hogy meg is lépik ezt. A Nemzetgazdasági Minisztérium az után, hogy kiderült, 82 százalék fölé ugrott az adósságráta, azt magyarázta: "mind a forint-, mind a nagyon jelentős devizaalapú kötvénykibocsátás a tartalékképzés eszközét szolgálja, ami lehetővé teheti azt a kormányzati szándékot, hogy az országgal szemben fennálló IMF-hitelt elő tudjuk törleszteni".

Nincs ingyen a tiszta lelkiismeret

Ha nem végtörlesztenénk idő előtt, akkor jövő szeptemberben fizetnénk ki az utolsó apró részletet, tehát csak a következő kormány arathatná le az ezzel járó politikai sikert. Az IMF-hitel visszafizetése a választások előtt tehát jól jön a kormánypárti kampányhoz. Ennek viszont ára van. Az alacsonyabb kamatú IMF-hitel kiváltása drágább piaci hitellel 13 milliárd forintos veszteséget jelent az országnak.

Az IMF-hitel visszafizetési menetrendje az MNB-hitellel együtt Forrás: IMF, Origo

Visszalépés már nincs. Az állam úgy alakította ki az idei gazdálkodását, hogy a törlesztéshez szükséges pénzt már az első félévben összegyűjtötte, 82 százalék fölé lökve az államadósságot (ezt hívta az NGM tartalékolásnak). Ez azt is jelenti, hogy az államadósság a magasban ragadna, ha nem fizetnénk ki a jövő évre tervezett hitelrészletet, amivel két adósságszabályt is elbukna a kormány.

A kormánynak két ilyen szabálynak kell megfelelnie: az alkotmányos adósságfék szerint az államadósság nem növekedhet, amíg 50 százalék fölött van, illetve az EU-s szabályok szerint csökkenteni kell az adósságot, míg 60 százalék alá nem kerül (a két módszer célja ugyanaz, csak máshogy számolják). Orbán Viktor miniszterelnök többször hangoztatta, milyen nagyon fontos az államadósság elleni harc, így politikailag is kínos lenne, ha ezen a téren nem sikerülne nyernie.

Szükség lesz az előtörlesztésre

A kormány, a Költségvetési Tanács, az MNB, az IMF, az Európai Bizottság és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest átlagosan 79,6 százalékos államadósság-rátát várt 2013 végére a legutóbbi előrejelzésükben (ebből a kormány az optimistább, a KFIB a pesszimistább irányba lóg ki), márpedig ez magasabb a tavalyi 79,2 százaléknál.

Az államadósság alakulása, becslésekkel Forrás: Origo

Jövőre - az idén még hátralevő 2,2 milliárd eurónyi, vagyis 650 milliárd forint hitel után - a menetrend szerint 700 millió eurónyi (200 milliárd forint) IMF-hitelrészletet kellene kifizetni. Ebből az összesen 2,9 milliárd euróból csak 2,2 milliárd az államadósságba számító rész, a maradék ugyanis a Magyar Nemzeti Bank által lehívott hitel. A jegybank hétfőn bejelentette, hogy ők is végtörlesztenek, ennek azonban nincs hatása az államadósságra.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint a végtörlesztés 2,2 százalékponttal csökkenti az államadósságrátát, azaz ha tehát a kormány a jövő évi részletet is már az idén kifizeti, 80 százalék körüli szintre szoríthatja az adósságrátát. Innen már a gazdasági növekedésnek is megfelelően kell alakulnia ahhoz, hogy év végére sikerüljön a 79 százalék alá vinni az államadósságot, a végtörlesztés nélkül ez a feladat szinte reménytelen lenne, a jövő évi részlet körülbelül 0,3 százalékot jelent az adósságban. (A teljes 2008-as hitelt nem zárjuk le most, mert az EU-nak még mindig tartozunk több mint 1000 milliárd forinttal. Ezt jövőre és 2016-ban kell visszafizetni, előtörleszteni nem lehet, cserébe viszont nagyon alacsony a kamatozása.)

A terv teljesítve

Az első negyedév végére az ÁKK több mint 640 milliárd forintnyi nettó kibocsátást hajtott végre (ennyi az új hitelek és a visszafizetések, törlesztések különbözete). Mivel az egész évre 619 milliárd nettó kibocsátást terveztek, úgy tűnik, nem lesz szükség további nagy hitelfelvételre. Némi törlesztéssel és a gazdaság növekedésével az adósságráta csökkenhet, de a 79 százalék körüli szint eléréséhez ez kevés, mindent egybevéve szükség lesz a jövő évre eső IMF-hitel előtörlesztésére.

Az ÁKK már tavasszal jelezte, hogy kihasználják a kedvező piaci helyzetet, és előre betartalékolnak. Úgy tűnik, ez sikeres volt, legalábbis abból a szempontból, hogy az állam már rendelkezik elég devizával az IMF-hitel kifizetéséhez. Februárban túl voltak egy 3,25 milliárd dollár (4,2 milliárd euró, 700 milliárd forint) értékű devizakötvény-kibocsátáson. Az év elején publikált tervekben az szerepelt, hogy 5,3 milliárd euró deviza bevonására lesz szükség, amely ezek szerint már teljesült, mivel a dollárkötvény mellé 1,36 milliárd eurónyi Prémium Euró Magyar Államkötvényt is eladtak.

A rezsicsökkentés hátránya

A kormány tehát elvétheti az adósságszabályokat, ha semmit nem tesz. Az Állami Számvevőszék júliusi költségvetési tanulmányában fel is hívta a figyelmet, hogy a stabilitási félidőre betervezett felülvizsgálat július 11-ig nem történt meg, pedig az adósságszabály teljesülése törékeny. Igaz, a kincstári számlán van elég pénz, hogy ha nagyon kell, a kormány abból csökkentse az adósságot - ennek hátránya, hogy a biztonsági tartalék apadna.

Ezt a törékenységet két nagyobb kockázat jelenti. Orbán Viktor ugyan azt mondta, meglepődne, ha nem jönne nagy növekedés, de sokszor lepődhetett meg az előző években is. A kormány kifejezetten rossz jósnak számított, ha a növekedést kellett megbecsülni. Mivel az adósságmutató egy olyan tört, ahol az adósság mértékét az adott árak mellett mért GDP-vel kell osztani, a ráta szempontjából sem mindegy, mekkora lesz az idei növekedés. Ha nem jön össze a kormány által várt bővülés, az adósság elleni küzdelemben is szorulhatnak.

A másik kockázatot a kormány gazdaságpolitikája jelenti. Az emberek nem szeretik, de az adósság elleni küzdelemhez jól jön, ha nőnek az árak, az infláció ugyanis csökkenti a felvett hitelek értékét. A kormány a rezsicsökkentéssel már odacsapott az inflációnak, és őszre újabb kört ígértek, ezzel viszont a saját dolgukat nehezítik az adósság elleni küzdelemben.

Az NGM szerint a betartalékolás miatt nem lesz gond az adósságrátával, amelyet - mint hangsúlyozták a magyarázatban - eleve csak hosszú távon érdemes vizsgálni. A hosszú táv azonban a kormány harca ellen szól. Az adósságráta ugyanis úgy került 2013 márciusában a 2010-es kormányváltáskori szintre, hogy közben 1500 milliárd forintnyi magánnyugdíj-megtakarítást áldoztak fel a csökkentésére. A következő évtizedekre félretett pénz 4 százalékpontnyi esést jelentett önmagában, vagyis az adósságrátának legfeljebb 78 százalékon illene lennie. Innen nézve a kormány harca totális kudarc.