Ezeket a bankokat nem lehet féken tartani

Kiváló teljesítményt tudnak a legnagyobb amerikai pénzintézetek felmutatni mindenhol töretlen az emelkedő trend, igaz, meg kell még küzdeni néhány ellenállással a papíroknak ahhoz, hogy tovább tudják folytatni a ralit.

Tavaly december óta szinte megállás nélkül emelkednek a meghatározó amerikai bankok, folyamatosan új lokális csúcsokat döntögetnek. A részvények közül többen is meghatározó szintekhez értek. A Bank of America mozgásából kiindulva akár folytatódhat is a rali, hiszen sikerült a júniusi csúcs fölé kerülnie a részvénynek, ezzel pedig a szektor egyik vezetőjének számít.

Bank of America: A júniusi csúcs már a múlté

Július közepén egy jó gyorsjelentést követően sikerült a 14 dolláros szintet áttörnie a részvénynek, sőt egészen 15 dollárig elszáguldania.
A kitörést követően némi bizonytalanság látható, de ennek vége lehet, ha a szektor többi tagja is le tudja küzdeni a júniusi csúcsát, hiszen az jól mutatná a bankok erejét. Ilyenkor pedig nagy együttmozgás figyelhető meg a részvények között.

A rali folytatódása esetén 15,8 dollárnál látható az első komolyabb ellenállás a 138,2 százalékos Fibonacci személyében.

Az MACD vételi szignált jelez, de nagyon úgy fest, akár hamarosan változtathat a "javaslatán". Az RSI pedig kiléphet a túlvett zónából, amit szintén negatívumként lehet értelmezni.

A részvény szempontjából egy kisebb korrekció sem okozna problémát, főleg, ha a 14 dolláros szint megtartja.

Bank of America napi grafikon

Citigroup: Kitörés esetén lehet érdekes

A Bank of Americához hasonlóan a Citigroup is hasít az idei évben. A részvény menetelése viszont mintha szünetelne, az 53,3 dolláros szint kifogott a papíron.

Amennyiben sikerülne kitörnie az 53,3 dolláros szint fölé, akkor akár 60 dollárig is eljuthat a papír, melyet a 138,2 százalékos Fibonacci jelöl ki. Addig viszont talán érdemes nyugodtan ülni, mivel akár le is fordulhat az ellenállásról.

Citigroup napi grafikon

Goldman Sachs: Utánozza a Citigroupot

A Goldman Sachs árfolyama az utóbbi hetekben szinte ugyanúgy néz ki, mint a Citigroupé. Annyi különbséggel, hogy a Citi 53 dollár, a Goldman viszont 165 dollár körül mozog.

Ebben az esetben is igaz, hogy a 167,5 dolláros szint áttörése után (a júniusi csúcs leküzdése után) lehet még benne kakaó. Akár a 187 dollárnál lévő 138,2 százalékos Fibonaccit is elérheti a részvény.

Goldman Sachs napi grafikon

A Fibonacci-számok a tőzsdén

Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,...)

Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.

A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.

Mik azok a mozgóátlagok?

A mozgóátlagok a technikai elemzés eszköztárának kedvelt elemei. Három fajtáját különböztetjük meg, köztük az egyszerű, az exponenciális és a súlyozott mozgóátlagot. Az egyszerű mozgóátlag számítása a legkönnyebb, hiszen ebben az esetben a rendelkezésre álló kereskedési adatok közül mindig a legutolsókat átlagoljuk. Ennél fogva a mozgóátlag a piaci folyamatokat lesimítva fogja követni, melynek előnye, hogy az éles kiugrásoktól megtisztítja a grafikont, viszont adott esetben a piaci fordulókra csak időben csak késve reagál.

Az egyszerű mozgóátlagok két legelterjedtebb típusa az ötven és kétszáz napos mozgóátlag. Az ötven napos a legutolsó ötven nap, a kétszáz napos pedig a legutolsó 200 nap árfolyamadatainak átlagát mutatja. Ahogy haladunk előre az időben, úgy természetesen a mozgóátlag értéke is folyamatosan változik.

A technikai elemzésben a mozgóátlagok akkor adnak vételi jelzést, ha a rövidebb távú alulról metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Eladási jelzés pedig ebből kiindulva akkor érkezik, ha a rövidebb mozgóátlag felülről metszi a hosszabbat. A szakirodalomban azt a formációt, amikor az ötven napos mozgóátlag alulról metszi a kétszáz naposat, Golden Cross-nak (aranykeresztnek), amikor az ötven napos mozgóátlag felülről metszi a kétszáz naposat Death Cross-nak (halálkeresztnek) nevezzük.