Tovább lassult a kínai gazdaság a ma reggeli GDP-adat szerint, mely azt mutatja, hogy a vártnak megfelelően 7,5 százalékos volt a gazdasági növekedés az országban a második negyedévben. A kínai gazdaság fokozatos lassulása mellett az elemzők sem mennek el szó nélkül, mivel egyre valószínűbb, hogy Kína tartósabb visszaeséssel néz szembe.
A Bank of America szakértője szerint az ázsiai ország gyengélkedése az év második felében is folytatódni fog a különböző problémák miatt, melyekről az Investor.hu hasábjain mi is többször megemlékeztünk. Többek között az ingatlanpiaci buborék egyre nagyobbra fújódása, a pénzügyi rendszerben tapasztalható zavarok, az árnyékbankrendszer terjedése, és az óriási méretű önkormányzati hitelállomány veszélyezteti a gazdasági növekedést.
A számos kockázat ellenére a BofA úgy véli, hogy a kínai vezetés megpróbálja elérni az idei 7,5 százalékos növekedési célkitűzését, ami az elmúlt hetek pocsék makroadatait látva nem lesz egyszerű. Ráadásul a kínai pénzügyminiszter is arról beszélt a múlt héten, hogy országa nem fogja elérni ezt a célt, és nem tragédia, ha az éves növekedés 6,5-7 százalékos lesz 2013-ban. A bankház elemzői szerint a kínai kormány be fog avatkozni a további lassulás megakadályozása érdekében, mivel a nemrégiben megválasztott új miniszterelnök vélhetően nem tolerálná Kína pénzügyi válsággal súlyosbított hard landingjét az irányítása első éveiben. Ezért erőteljes reformok kezdődhetnek a következő negyedévekben a visszaesés megállítására.
Hard landing: A gazdasági ciklusokban "hard landing"-nek nevezik a gazdasági növekedés ütemének jelentős csökkenését. Általában egy recessziós időszak követi a lassulást, de egyelőre Kínában csak arról van szó, hogy a növekedés üteme milyen mértékben lassul az előző években sokszor látott kétszámjegyű bővüléshez képest. |
Hasonlóan vélekedik Louis Kuijs, az RBS elemzője is, aki szerint a kormányzat biztosítani fogja a hitelezési aktivitás növekedésének fenntartását a pénzügyi szektorban, és a bankrendszeren kívül működő hitelezési csatornák (árnyékbankrendszer) visszaszorítását. Kiujs szintén úgy véli, hogy a vezetés nem fogja tolerálni a lassabb növekedést, bár monetáris oldalról korlátozottabb a mozgástere. Ezen túl a 7,5 százalékos GDP-adat ellenére vannak bíztató jelek is a kínai gazdaságban. A fogyasztás folyamatosan javul az országban, és a szolgáltatószektor is egyre jobban teljesít, és ezek a folyamatok a következő negyedévekben is folytatódni fognak. Emiatt a lefelé mutató kockázatok nem növekedtek az országban, ami mindenképpen pozitív.
A Société Généralé ugyanakkor úgy véli, hogy a lassulás mértéke még mindig elfogadható a kormányzat számára, és a fogyasztás javulása mérsékelt ütemben halad. A francia bankház szerint korlázotott az esélye egy jelentősebb monetáris lazító, vagy struktúrális reformprogram rövid időn belüli elkezdésének Kínában. Emiatt a gazdasági növekedés tovább csökkenhet az év hátralévő részében.
Két független elemző, Zhiwei Zhang és Wendy Chen a Société Generéléhoz hasonló véleményt fogalmazott meg. Szerintük szintén tolerálható Kína lassulásának mértéke a kínai kormányzat számára, amíg a 7,5 százalékos éves gazdasági növekedés felé halad az ország. Számításaik szerint ez a cél nem kerül veszélybe, tehát fenntartják a7,5 százalékos GDP-bővülésre vonatkozó előrejelzéseiket, míg a harmadik negyedévben 7,4 százalékos, a negyedikben pedig 7,2 százalékos lehet a növekedés. A két elezmő szerint a kínai kormány további intézkedéseket fog tenni az árnyékbankrendszer visszaszorítására.
Az árnyékbankrendszer mibenlétéről Az "árnyékbanki" jelző a másodlagos jelzáloghitelpiaci válaság kirobbanásakor került be a köztudatba és jellemzően a bankon kívüli eszközöket, például a különböző eszköz fedezetű értékpapírokat és a tőkeáttételes derivatív termékeket nevezték így. Ezeknek a közös jellemzője, hogy a bankfelügyeleti szabályozás nem terjedt ki rájuk és a befektetési bankok a saját mérlegüktől teljesen elkülönítve, speciálisan erre a célra létrehozott jogi egységekbe "kiszervezve" (special purpose vehicle, SPV) kezelték a termékeket. A kínai benkrendszer mellett működő, a bankok mérlegétől elkülönült finanszírozási rendszert ennek analógiájára nevezik "árnyékbankrendszernek" (shadow banking system"). Ez a finanszírozási megoldás tipikusan a kockázatosabb ügyfelek, mint például kisvállalatok, egyes önkormányzatok vagy ingatlanfejlesztők számára nyújt finanszírozást. A források pedig leginkább a privátbanki, vagyonkezelési csatornákon keresztül jutnak be az árnyékbankrendszerbe. Korábban írtunk róla, hogy a szabályozó is észrevette, hogy ha közvetlenül nem is tudja szabályozni ezeket a finanszírozási formákat, a különböző vagyonkezelési termékek szabályozásán keresztül mégis képes lehet hatást gyakorolni a rendszerre. Amióta a kínai jegybank mesterségesen alacsonyan tartja a kamatokat, egyre több pénzt sikerül becsatornázni a magasabb hozamokat, de átláthatatlan befektetéseket kínáló különböző vagyonkezelési termékeken keresztül a rendszerbe. Ez pedig azt jelenti, hogy a kockázatos beruházási projektek is finanszírozási forráshoz jutnak. A tipikus morális kockázat helyzetével állunk szemben ebben az esetben, mivel a banknak kevésbé áll érdekében mérlegelni a finanszírozásra váró projektek megtérülését. A kockázatokat rögtön továbbpasszolják az ügyfeleknek, akik nem képesek mérlegelni a befektetés kockázatát, így anélkül fektetnek a magasabb hozamot kínáló termékbe, hogy tisztában lennének a kockázatokkal. |