Majd beperelem az államot!

Óriási az ellenállás az új pénztárgépekkel szemben a kisbolt-tulajdonosok között. Csak ködös ismereteik vannak arról, hogy mi vár rájuk, ám ennek ellenére tudni vélik, hogy tömegesen fognak csődbe menni a vállalkozások. A helyzetet csak tetézi, hogy a dohánykereskedelmet elvették tőlük.

„Én biztosan nem veszek új pénztárgépet” – állította egy budapesti zöldséges, amikor arról kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy szeptembertől csak olyan géppel számlázhat, amely be van kötve az adóhatósághoz. Ezt a vállalkozót hiába próbáltuk győzködni arról, hogy az adóellenőrök megbírságolják, és akár be is zárják a boltját, ha ellenszegül, ő eltökélt maradt.

„Majd beperelem az államot, az ügyvédem évekig elhúzza az eljárást, addig nem nyúlhatnak hozzám” – érvelt emberünk. Egy pár négyzetméteres belvárosi üzletben árul, ahol az összes málna, barack és paradicsom együttes értéke sem éri el egy 200 ezer forintos új pénztárgép költségét.

A zöldséges a pénztárgépcseréről ugyan hallott, de a részletekről nem sok ismerete van – és ezzel nincs egyedül. Amikor a kisbolt-tulajdonosok véleményét kérdeztük az ügyről, hamar kiderült, hogy szinte senki sincs tisztában azzal, mi vár rá. Úgy látják, mindössze egy új gépet akarnak velük megvetetni, ami „szokás szerint valakinek megint jó üzlet lesz”.

A kereskedők többsége meglepődve hallotta, hogy 50 ezer forintos támogatást vehet igénybe, általában nem tudták, hogy a gépet szeptembertől kell használniuk, és azzal sincsenek tisztában, hogy utána az adóellenőrök büntetni fogják, aki elkésik a beszerzéssel.

A pénztárgép szó hallatán mindenesetre a kereskedők rögtön a trafikmutyit emlegetik, azzal állítják párhuzamba, és cifrán káromkodnak.

Megy az okoskodás

Úgy gondolják, hogy a rendszer bevezetése a trafikokhoz hasonló országos botrányt fog okozni, és bíznak benne, hogy össze fog omlani. „Nézze, ha mindenkinek mindig áfásan kell kereskednie, akkor itt tömeges csődök lesznek” – mondja egy elektronikai tartozékokat áruló kisbolt tulajdonosa.

Az okoskodás is azonnal elindult. „Nem mindegy, hogy egy olyan pénztárgépbe nem ütöm be az összeget, amely be van kötve az adóhivatalba, vagy egy olyan régibe, amely nincs bekötve?” – kérdezi az elektronikai bolt tulajdonosa.

Egy másik zöldséges viszont máris tudni véli, hogy az adóellenőrök az utca túloldalán állnak majd, és nézik, hogy az üzletbe mikor hányan mennek be, a táblagépeiken pedig nyomon követhetik, hogy ő bent melyik billentyűt üti le a pénztárgépén. Ha pedig az üzletből kilép valaki egy kilo almával, anélkül, hogy az bekerült volna a gépbe, máris megbüntetik.

„Ugyan, menjen már, és honnan fogja tudni az ellenőr, hogy vásárló vagy nézelődő lépett ki az ajtómon? Igazoltatni fogja?” – kérdezi egy autóalkatrész-bolt tulajdonosa.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az állam idén – szeptember és december között – összesen 45-50 milliárd forint pluszbevételt vár a rendszer bevezetésétől, ennek alapján az éves összeg közelíthet a 150 milliárd forinthoz. Mivel 250 ezer gép cseréjére lesz szükség, és ezek közül a kisboltosoknak 50 ezer forintos támogatás jár, az átállásra nagyjából 10 milliárd forintot fog költeni az állam.

A boltosok felháborítónak tartják, hogy az új rendszer bevezetése komoly költségeket ró rájuk, miközben az állam – véleményük szerint – nagyot kaszál. Volt olyan kereskedő, aki eddig meg volt győződve arról, hogy az új pénztárgépet nem is neki kell megvennie, hanem az adóhatóság fogja kihelyezni az üzletébe.

Inkább beáll neppernek

„Ha ez így lesz, ezrével fogják elveszteni a megélhetésüket a családok” – mondja egy boltos. Egy zöldséges ki is jelentette, hogy ha tényleg 200 ezer forintot kell kifizetnie, akkor szeptembertől bezár. Szabadidejében festeget, majd eladja a képeit a piacon, egyébként pedig lehet, hogy beáll neppernek a nagybani piacra (vagyis az őstermelőktől a piac bejárata előtt felvásárolja az árut és néhány méterrel odébb, bent eladja ugyanazt).

A nagybani piacon járva egyébként látványos a felháborodás a pénztárgépek említésére. A zöldségesek között sok a kényszervállalkozó, aki egyik napról a másikra él. Este megveszi a piacon a barackot, másnap eladja a kis üzletében, záráskor kiveszi az aprót a kasszából, és abból megy újra bevásárolni. Ha marad valami, azt el kell tennie télre, amikor alig van forgalma.

Ezeknek a kereskedőknek a többsége szitkozódik, de nem lát kiutat maga előtt. Vagy kigazdálkodja a pénztárgép árát, a fenntartási költségét és az áfát, vagy kénytelen lesz bezárni a boltot.

A boltosok pénztárgépekkel kapcsolatos alulinformáltsága egyébként azért sem meglepő, mert a várható árakról Varga Mihály és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke még szerdán sem tudott konkrétumokkal szolgálni. Azt remélik, hogy az 50 ezer forintos támogatással a kiskereskedők nem kerülnek lehetetlen helyzetbe a beszerzésnél.

Az először júliusra tervezett indulást azért kellett szeptemberre halasztani, mert a kormány olyan gyorsan akarta keresztülvinni az elképzelést, hogy a gépgyártók a szoftverfejlesztésekkel nem tudtak időre elkészülni.

Eddig 3 gyártó tudott előállni olyan új termékkel, amely megfelel a Nemzeti Adó- és Vámhatóság követelményeinek, és a miniszter is csak reméli, hogy hamarosan tíz cég kínálja majd a pénztárgépeket.

Ezek most már kedvezményes hitelt is fel tudnak venni az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól azért, hogy időre elkészüljenek. A készülékek gyártására, forgalmazására, telepítésére, és főleg a rendszer megismertetésére mindössze hat hét maradt.

Az alkohol lenne az utolsó csapás

Az alapproblémát az okozza, hogy a hasonló mikro-vállalkozásoknál a jövedelmezőség nagyon alacsony szintre süllyedt. Az Opten céginformációs szolgáltató minap közzétett elemzése ezzel kapcsolatban arra mutat rá, hogy a cigaretta kiesése a forgalomból is könnyen veszteségessé teheti őket, az ágazati veszteség 2010 óta évi 50 milliárd forint felett van.

"Az üzlet bevételének közel 40 százaléka egyik napról a másikra kiesett a dohány elvételével" - mondja egy budai, Bartók Béla úti élelmiszer kisbolt tulajdonosa. Azt azonban állítja, hogy ennek ellenére sem fog bezárni, ő is kényszervállalkozó, ki kell tartania a végsőkig, mert különben nem tud mihez kezdeni.

Egy másik kis élelmiszerboltban a tulajdonos azt mondta, nála 30 százalék körüli a dohány miatti kiesés, de ő is megpróbál talpon maradni. "Ha az alkoholt is elvennénk tőlünk, akkor azonnal be kellene zárnom" - teszi hozzá.

A 30-40 százalékos bevételkiesés kigazdálkodása normál üzleti logika szerint aligha elképzelhető, és bár megszólalóink nem akartak kitérni rá, vélhetően erősen a szürke zónában tevékenykednek, ha ilyen körülmények között sem húzzák le a rolót.