Nagy dobásra készül a BNP Paribas

Fontos magasságokhoz érkezett a francia BNP Paribas árfolyama, ami ha meg tudná ugrani a 47 euró körüli szinteket, akár 60 euróig is szaladhatna. Ez azonban nem lesz könnyű feladat, mivel idén már kétszer is beletört ebbe a bicskája a bankpapírnak.

A 2007 óta tartó csökkenő trendvonalat törte még tavaly év végén a BNP Paribas árfolyama, ráadásul ezt követően egy sikeres visszatesztet is produkált a részvény. A jelenlegi 47 eurós szinteknek már harmadjára fut neki a bankpapír, legyűrése szintén pozitív jel lenne. Ebben az esetben akár 60 euróig is elmehetne az árfolyam, igaz előtte még az 50 eurós szinttel is meg kellene küzdenie.

Ellenkező esetben az 50 hetes mozgóátlagban bízhat a BNP Paribas, az elmúlt hónapokban ugyanis már többször is fontos támasznak bizonyult a szint.

A BNP Paribas heti grafikonja (Párizs)

Forrás: investor.hu

A bő egy éve tartó emelkedő trendben egy emelkedő háromszög alakzatba szorult az árfolyam, ennek felső szárát pedig ahogyan már a heti grafikonnál is láttuk, harmadjára célozza meg a BNP. Ráadásul január és április között már láthattunk egy ideális korrekciót, amikor is a jelenlegi szintről az árfolyam a 61,8-as Fibonacci-vonalig csúszott vissza.

Ha most sikerülne átszakítania a 47,7 eurós szintet, akkor a napi grafikon alapján is elérhetőnek tűnne a 60 eurós szint. A 161,8-as Fibo szerint 62 euró lehet a cél, igaz 56,5 dollárnál is érdemes lehet figyelni a 138,2-es Fibónál. Ellenkező esetben a neveztes mozgóátlagok mellett a háromszög alsó szára bizonyulhat menedéknek.

A BNP Paribas napi grafikonja (Párizs)

Forrás: investor.hu

A Fibonacci-számok a tőzsdén

Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,...)

Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.

A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.

Mik azok a mozgóátlagok?

A mozgóátlagok a technikai elemzés eszköztárának kedvelt elemei. Három fajtáját különböztetjük meg, köztük az egyszerű, az exponenciális és a súlyozott mozgóátlagot. Az egyszerű mozgóátlag számítása a legkönnyebb, hiszen ebben az esetben a rendelkezésre álló kereskedési adatok közül mindig a legutolsókat átlagoljuk. Ennél fogva a mozgóátlag a piaci folyamatokat lesimítva fogja követni, melynek előnye, hogy az éles kiugrásoktól megtisztítja a grafikont, viszont adott esetben a piaci fordulókra csak időben csak késve reagál.

Az egyszerű mozgóátlagok két legelterjedtebb típusa az ötven és kétszáz napos mozgóátlag. Az ötven napos a legutolsó ötven nap, a kétszáz napos pedig a legutolsó 200 nap árfolyamadatainak átlagát mutatja. Ahogy haladunk előre az időben, úgy természetesen a mozgóátlag értéke is folyamatosan változik.

A technikai elemzésben a mozgóátlagok akkor adnak vételi jelzést, ha a rövidebb távú alulról metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Eladási jelzés pedig ebből kiindulva akkor érkezik, ha a rövidebb mozgóátlag felülről metszi a hosszabbat. A szakirodalomban azt a formációt, amikor az ötven napos mozgóátlag alulról metszi a kétszáz naposat, Golden Cross-nak (aranykeresztnek), amikor az ötven napos mozgóátlag felülről metszi a kétszáz naposat Death Cross-nak (halálkeresztnek) nevezzük.