9000 százalékot keresett Buffett a Washington Poston

250 millió dollárért veszi meg a híres Washington Postot Jeff Bezos, az Amazon alapítója. A nyomtatott sajtó vergődésének újabb fontos állomása a lap eladása, de messze nem egyedülálló, hiszen egyre-másra zárják be vagy adják milliárdosok kezébe a valaha szebb napot megélt nagy napilapokat. A Washington Post történetének viszont van egy nagy nyertese is: Warren Buffettről megint kiderült, hogy gigászi pénzeket keresett az elmúlt évtizedekben a Washington Post legnagyobb befektetőjeként.

A nyomtatott sajtó lassú agóniájának újabb mérföldköveként az egyik legpatinásabb amerikai napilap, a Washington Post is gazdát cserél, a lapért Jeff Bezos, az Amazon alapító-vezérigazgatója csenget ki 250 millió dollárt. A hétfőn bejelentett adás-vétel hangsúlyozottan Bezos magánakciója, nem az Amazonba szeretné valahogyan belepréselni a többek között a Watergate-botrány kirobbantásáról is híres újságot. A lap eladásáról szóló bejelentést nagytestvérünk, az Origo munkatársa élőben követte végig.

A Washington Post a nagy múltja ellenére sok másik nyomtatott napilaphoz hasonlóan súlyos gondokkal küzdött az elmúlt években, és nem volt képes lépést tartani a digitális média előretörésével. A példányszáma 8,6 százalékot esett 2012-ben, miközben az újságüzletág üzemi szintű vesztesége több mint duplájára, 54 millió dollárra nőtt, jelentős részben az egyre növekvő nyugdíjköltségek nyomán is. Éppen emiatt a Washington Post Company a szintén napilap Heraldot és a vasárnaponként kiadott Sundayt már kénytelen volt eladni 2013 elején.

A vállalat egyébként érdekes módon javarészben oktatási tevékenységekből és termékekből szerzi bevételei túlnyomó részét, de ugyanígy különféle televíziós üzletekben is jelen van, az újságkiadás pedig alig valamivel több, mint egytizedét adja már csak a bevételeknek. A lapkiadó eladása után a cég nevet is fog változtatni, de még nem tudni, pontosan mire.

Bezos az üzletről kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az egészen eddig szinte családi vállalkozásként működő Post értékeit, nem akar a lapon változtatni. Mást nem nagyon mondhat persze, de az is elég valószínű, hogy változtatás nélkül a lap még 250 millió dollárt sem érne, elnézve a nyomtatott sajtó súlyos problémáit. Bezos egyébként talán nem véletlenül éppen pénteken adott túl több mint 300 ezer Amazon részvényén 93 millió dollár értékben, előfordulhat, hogy a tranzakció finanszírozásához kell a tőke.

Eltűnőben egy üzlet

Az elmúlt hónapokban az Investor.hu hasábjain is beszámoltunk a nyomtatott sajtó alapvető átalakulásáról. Novemberben derült ki, hogy a Google egymaga nagyobb hirdetési bevételt ért el, mint a teljes amerikai nyomtatott sajtó 2012 első félévében, ami csak részben tudható be a Google lehengerlő növekedésének. Az amerikai lapkiadók hirdetési bevételei ugyanis nagyjából 50 évnyi növekedést töröltek le a 2000-es évek eleji csúcs óta, és egyelőre semmi jele sincs, hogy a zuhanás megállna.

Ennek tükrében nem véletlen, hogy egymást érik a lapbezárások és eladások világszerte. 2012 végén szűnt meg a neves Newsweek nyomtatott kiadása (azóta gazdát is cserélt a lap újfent), bezárt a Financial Times Deutschland, Rupert Murdoch médiacézár cége, a News Corp. nyár elején választotta le a jól működő szórakoztatóipari vállalkozásairól a pénztemető lapkiadókat. Legutóbb pedig a New York Times Company volt kénytelen eladni a valaha szebb napokat megélt Boston Globe-ot a bostoni baseball-csapat, a Boston Red Sox tulajdonosának, John W Henrynek (aki egyébként az angol Liverpool tulajdonosa is egyben), csupán 70 millió dollárért.

Ezek a tendenciák elsősorban a legnagyobb példányszámú nemzetközi és amerikai lapokra vonatkoznak. A kisebb közösségeket kiszolgáló helyi lapok pont a speciálisabb, szűkebb fókusz miatt nem ennyire vastagon érintettek az internet "pusztításában". Meglátásunk szerint ezzel együtt a nyomtatott sajtó napjai valószínűleg meg vannak számolva, a technológia rohamos fejlődésével nem nagyon marad olyan terület, amit a nyomtatott napilapok (vagy akár heti vagy havilapok) bármilyen tekintetben jobban vagy hatékonyabban tudnának kiszolgálni, mint az online sajtó.

Megint Buffett a sztár

A Washington Post értékesítése nyomán az is kiderült, hogy a legendás befektető és a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett megint jó lóra tett, hiszen nem kevesebb, mint 9000 százalékot keresett negyven év alatt a Washington Poston. A Business Insider szerint Buffett még 1973-ban vásárolta az első részvénypakkját a cégben, de 25 éven keresztül a kiadó igazgatótanácsának is tagja volt.

Buffett cége, a Berkshire Hathaway most is a Washington Post legnagyobb részvényese is. Egy 2004-es kimutatás szerint 1,7 millió darab részvénye volt Buffettnek, aminek bekerülési költsége mintegy 11 millió dollár volt. A legutóbbi beszámoló szerint ez a részvénymennyiség nem változott azóta, az elmúlt negyedév végén 772 millió dollárt ért a pakk, de az aktuális árfolyammal számolva már 1 milliárd dollárt is meghaladhatta feltéve, hogy június vége óta Buffett nem adott el belőle.

A Washington Post Company árfolyama 2013-ban egyébként meredeken emelkedett (a 2012 végi mélyponthoz képest 70 százalékkal jár már feljebb), részben a kedvező részvénypiaci környezetnek, de részben a jelentős átszervezéseknek, leépítéseknek is köszönhetően.

A Washington Post Company ráadásul sok tekintetben különbözik néhány hasonló lapkiadó cégtől, így például a New York Times Companytól, mivel az üzleti teljesítménye lényegesen kevésbé függ már a lapkiadástól, így a vállalat értéke sem zuhant akkorát az elmúlt években, mint a nagy riválisoké. A cég jelenlegi, 4,1 milliárd dolláros piaci kapitalizációja persze még így is kevesebb, mint fele a 2004 elején látott 9 milliárd dollár feletti csúcsnak.