Nincs pénzünk, nem ugrálhatunk

Az Európai Unió leállította a legtöbb, Magyarországnak szánt támogatási programját. A fejlesztések nem állhatnak le, de ez azt jelenti, hogy az államnak kell a zsebébe nyúlnia, és megelőlegeznie a pénzt. A gyors megoldást jelentő büntetést még kibírnánk, egy elhúzódó vita viszont a költségvetés egyensúlyát fenyegetné, ez pedig komoly fegyelmező eszköz Brüsszel kezében.

"Vannak rossz szándékú politikai támadások is Brüsszel részéről" - állította Lázár János, amikor bejelentette, hogy tizenötből tizenhárom uniós programban nem fizet az EU. Akár van politikai támadás, akár nincs, az biztos, hogy az Európai Bizottságnak komoly fegyver van a kezében.

Azóta, hogy felpörgött az uniós támogatások kifizetése, a költségvetésre egyre nagyobb feladat hárul. Amikor egy fejlesztés lezárul, a projekt gazdája benyújtja a számlát az államnak, az kifizeti, majd háromhavonta a felhalmozott számlákat elküldi Brüsszelbe. Ezután az EU által feltöltött számláról Magyarország lehívja a pénzt - normális esetben. Most azonban az állam úgy fizet, hogy cserébe Brüsszelből tizenhárom programban nem jön semmi.

A Nemzetgazdasági Minisztérium július végi költségvetési adataiból az derült ki, hogy ennek máris nyoma van. Az EU-s programokra az idén összesen 733 milliárd forintot fizetett ki az állam, ebből 85 százalékot áll az EU, azaz 623 milliárd forint uniós bevételnek kellett volna érkeznie. Ehelyett viszont csak 526 milliárd jött, vagyis közel 100 milliárd forint máris hiányzik. A számlák kezelésének ideje 2-3 hónap, vagyis ami a júliusi költségvetési adatokban látszik, az a tavasz végi állapotot mutatja. Hogy a 100 milliárd forintnál jóval magasabb összegről van szó, jelzi, hogy Csepreghy Nándor fejlesztési államtitkár-helyettes szerint a négyszerese, 400 milliárd forint ragadt be eddig. Az elhúzódó vita év végéig további több százmilliárdos elcsúszással járna, mivel idén legalább 1200 milliárd forint lehívását tervezte be a kormány.

Lázár János szeptember elején utazik Brüsszelbe, és 9-ére már megegyezést várnak az Európai Bizottsággal. Ez azt jelentené, hogy Magyarország 50-100 milliárd forintos bírsággal megússza. Nem arról van szó, hogy a bírság összegét nem adja ide Brüsszel, hanem arról, hogy az államnak a bírság arányával nagyobb részt kell vállalnia a hibás projekt kifizetéséből. Ha ez egy már kifizetett projekt, akkor az államnak vissza kell adnia a szóban forgó részt. Most 85 százalék az uniós rész, egy 10 százaléknyi bírság azt jelentené, hogy az állam fizet 25 százalékot, az EU pedig csak 75-öt. A "bírság" viszont nem vész el, hanem újra ki lehet írni pályázaton - igaz, sietni kell, mert december 31-éig oda is kell ítélni egy új győztesnek.

Mintha semmi sem történt volna

A költségvetést három oldalról érinti a huzavona. A lezárt és az EU által vizsgált projektekre bírságot állapíthatnak meg, mint a fenti példánkban szereplő 10 százalék. Mivel lezárt és már kifizetett projektekről van szó, az államnak utólag kellene visszaadnia valamekkora részt, Lázár abban reménykedik, hogy csak 50-100 milliárdot. Ezt abban az évben kell elszámolni, amelyikben a brüsszeli döntés született, vagyis, ha ősszel megállapodik a kormány egy 50-100 milliárdos büntetésben, az azt jelentené, hogy az idei költségvetést terheli ennyi.

A másik tétel abból fakad, hogy az államnak finanszíroznia kell a projekteket úgy, hogy egy jó ideig nem kap pénzt Brüsszelből. Ez a nehézség többek közt Csehországgal is előfordult, 2012 júniusáig hiába fizettek ki a cseh pályázóknak 570 milliárd koronát (6500 milliárd forintot), az EU a szabálytalanságok miatt csak 130 milliárd koronát adott oda, ez pedig a költségvetés egyensúlyát veszélyeztette.

Lázár János erre azt mondta, "nem azt az utat választjuk, hogy költségvetési pénzből bepótoljuk ezeket a projekteket, nincs 500 vagy 1000 milliárd forintunk pótlásra". Kétségtelenül nincs rá pénz, mivel ez nagyságrendileg annyi, mint az idénre tervezett teljes hiány (880 milliárd forint). Lázár János arról is beszélt, hogy 2013-ban nem lesz probléma a költségvetéssel. Bár nem fejtette ki, pontosan miért nem, a nemzetgazdasági tárca valószínűleg megteheti, hogy az uniós pénzeket úgy kezeli a hiány kiszámolásakor, mintha befolynának, még akkor is, ha az idén ténylegesen nem is jön meg a támogatás.

Varga mozgástere

A deficit elleni harchoz jól jöhet, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kialakított magának némi mozgásteret a legutóbbi csomagjával, így csupán a büntetési tétel elszámolása nem borítaná fel a költségvetést. Az augusztusban életbe lépett megszorítás 110-120 milliárd forintos biztosítékot jelent a kormánynak - egy átlagos banki ügyfélnek pedig 5000 forint többletterhet. Ez az összeg a "bírság" 50-100 milliárdos terhét ellensúlyozná. Hogy pontosan mekkora lesz ez az összeg, Lázár tárgyalási képességétől is függ.

2007 és 2013 között futó operatív programok Magyarországon Forrás: Origo

A kormánynak kemény megszorítások árán sikerült kikerülnie a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól, amelybe viszont bármikor vissza is lehet kerülni. Idénre 2,7 százalékos hiányt vár a kormány, és ezt az Európai Bizottság is elfogadja. Mivel az EU-s pénzek hiányát nem kell a deficitnél elszámolni, a több százmilliárdos csúszás nem fenyegeti a magyar költségvetést, ugyanakkor a büntetési tételt le kell nyelni, ennek mértéke pedig könnyen alakulhat úgy, hogy a Varga által kialakított mozgásteret el is bukja a kormány.

Hitelt kell felvenni

A bírsággal és a csúszással viszont nem ússza meg a kormány. A költségvetést érintő harmadik probléma az, hogy addig is, amíg nem folynak be az uniós milliárdok, a júliusra tetemesre hízó hiányt valamiből finanszírozni kell. Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára a költségvetési adatokat magyarázó online sajtótájékoztatón azt monda, még több állampapír kibocsátásával, vagyis hitel felvételével tudják megoldani az átmeneti időszakot.

Mivel ez a terven felüli állampapír-kibocsátással jár, az államadósság is néhány 100 milliárd forinttal több lehet, amelyre 5 százalékos kamat mellett százmilliárdonként 5 milliárd többletkiadást kell számolni. Idén Magyarország Lázár szavai szerint legalább 1200 milliárd, de inkább több uniós pénzt kíván lehívni. Ha durván elhúzódik a vita, akkor szélsőséges esetben 1000 milliárd forintot is finanszíroznia kellene az államnak (erre mondta Lázár, hogy nincs pénz), ami az államadósság elszállását, és további 50 milliárd forint nagyságrendű költségvetési terhet okozna.

Banai a Világgazdaság kérdésére azt mondta, bízik benne, hogy még az idén megegyeznek a Bizottsággal, "ez esetben a felfüggesztés csak éven belüli likviditási feladatot jelent a magyar kormány számára". Azt nem mondta, mi történik, ha nincs megállapodás.