Aranyozott mentőöv devizahiteleseknek

Akár akarja a devizahiteles forintra váltani a tartozását, akár nem, nem lesz választási lehetősége. A kormány kötelező érvénnyel forinthitellé alakítaná a lakáscélú devizahiteleket, csak keveseknek adatik meg, hogy maradjanak frankban vagy euróban, ebbe az irányba tart a gondolkodás kormányzati berkekben. A lényeg, hogy kisebb legyen a banki ügyfelek törlesztőrészlete, annak az árán is, hogy az árfolyamveszteséget benyeli, és az esetleg későbbi forinterősödés áldásos következményével már nem élhetne. Az adósnak ki sem kell mozdulnia otthonról, hogy ez az egész megtörténjen vele.

Egy dolog biztos a devizahitelesek újbóli megsegítése körül: Orbán Viktor még egyszer nem akar a háza előtt dühös devizahiteles tüntetőket látni. A kormányoldal ősszel le akarja zárni a frank-, euró- és jenhitelesek ügyét úgy, hogy az adósok lehiggadhassanak. Minden más még nyitva van - ez szűrhető le a beszélgetésekből, amelyeket a probléma megoldásán dolgozókkal, illetve a kérdést ismerőkkel folytattunk.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten egyik nap arra tett utalást, hogy csak a devizahitelek forintosítása jöhet szóba, az ugyanerről beszámoló Magyar Nemzet értesülését senki nem cáfolta. Másnap már arról nyilatkozott a tárcavezető, hogy nem ragaszkodnak a forintra váltáshoz, más megoldásokra is nyitottak. Például az árfolyamgát konstrukciójának megerősítését is el tudnák képzelni. Az információk csepegtetése nem a bankok összezavarását szolgálja, inkább az útkeresést tükrözik. Az Origóhoz eljutott információk közös metszete mégis az, hogy forintra kell váltani a devizahiteleket, lehetőség szerint kötelező érvénnyel.

Ennek mikéntjére vár a kormány javaslatot a bankszövetségtől augusztusban, és ezen ötletelnek Vargáék is. Aztán akár lesz a miniszterelnök ízléséhez közel álló elgondolásuk a bankoknak, akár nem, a kormányoldal ősszel (lehetőség szerint még szeptemberben) pontot tesz a kérdés végére. Erre utalt Varga mellett Rogán Antal, a Fidesz gazdasági ügyekben igen befolyásos politikusa is.

A jegybank besegít

"A kereteket Varga kijelölte: a költségvetésnek nagyon nincs pénze, 3 százalék alatt kell tartani a hiányt, a bankok kisemmizése sem feltétlenül kívánatos, de a fő célcsoport, a devizahitelesek azt kell megéljék, hogy a rájuk nehezedő teher enyhül, miközben a forintban eladósodottak sem érezhetik becsapottnak magukat. Ennek a feladványnak a megoldása a forintosítás mellett a jegybank bevonásában lehet" - magyarázta egyik forrásunk.

Ezt úgy lehet kivitelezni, hogy a jegybank a devizatartalékából ad pénzt a kereskedelmi bankoknak kedvező árfolyamon vagy alacsony kamattal, azok pedig csökkentik valahogyan ügyfeleik törlesztőrészletét.

A gondolkodás egyik iránya, hogy a jegybank devizatartalékából a szükséges összeget könyv szerinti értéken (a bekerülési árfolyamon) adja a bankoknak. Ez azt jelentené, hogy az eurót 270-275 forint közötti áron kapnák a kereskedelmi bankok az MNB-től, a piacon megszerezhető 300 forint helyett, a frankot pedig 220 körül a mostani 243 forinttal szemben. A jegybanknak nem keletkezik vesztesége (bár arról a haszonról lemond, hogy a bekerülési értéknél magasabb árfolyamon értékesítse a devizáját), a kereskedelmi bankok pedig ezen a nyomottabb árfolyamon számolják át a devizaadósságot forintadóssággá, így az ügyfelek profitálnak a tartalék bevonásából.

Az emberek forintban mért adóssága így a mostanihoz képest durván 10 százalékkal csökken, a forinthitel-kamatok pedig most nagyjából ott vannak, ahol a frank- és euróhitel-kamatok. A legfrissebb adat szerint júniusban 9,6 százalékos kamattal adtak a bankok forinthitelt lakásra, így a törlesztőrészletek is alacsonyabbak lehetnek a mostaninál.

Az sincs kizárva, hogy piaci árfolyamon számolják át a devizaadósságot forintra, mondta több beszélgetőtársunk. Ekkor felemás érzésük lehet a lakásukat devizahitelből megvásárlóknak. Az árfolyamveszteséget realizálják (például egy 180 forintos franknál frankhitelt felvett adóst frankonként 63 forintos veszteség éri, ezt így le kellene nyelnie), a forint esetleges visszaerősödésének lehetőségétől pedig elesnek. A bankjuknak azonban a jegybanktól kapott olcsó forrásból telik arra, hogy még olcsóbban adják a forinthitelt, mint az előzőekben felvázolt esetben, a kamat 9,6 százaléknál is kisebb lehet. A törlesztőrészlet ekkor is mérséklődik. Egy banki szakember úgy számol, hogy minden egyes százalékpont a kamatból 5-6 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést jelent az emberek számára.

Ez a megoldás azért jöhet szóba politikai realitásérzékkel megáldott forrásunk szerint, mert ha egy politikusnak választania kell a között, hogy a forintban átszámolt adósság vagy a törlesztőrészlet legyen-e kisebb, az utóbbit választja. "A bankok a hitelértesítőt évente egyszer küldik ki, a törlesztőrészletet azonban minden hónapban vonják."

A svájci frank árfolyama Forrás: Origo

A jegybank úgy is meg tudja olajozni a forintosítást, ha olcsón, kis kamattal ad hitelt a bankoknak, amelyeknek minimális felárral tovább kell adniuk azt az embereknek. Ez történik most a vállalkozásoknak szánt nemzeti hitelprogram keretében. Ennek keretében az MNB 0 százalékos hitellel ad pénzt a pénzintézeteknek, és azok legfeljebb 2,5 százalékos kamattal forinthitelt adnak a céges ügyfeleiknek, hogy azok devizahitelét forinthitellé váltsák át.

Mi mindenre kell figyelni

A kormány könnyebb helyzetben van, mint két éve, amikor a végtörlesztést kényszerítette a bankokra. A forintkamatok a kitartó jegybanki kamatcsökkentéseknek hála az akkori 12 százalék feletti szintről közel 3 százalékponttal estek, a jegybank devizatartalékai pedig bőségesek.

A lakáscélú devizahitelesek 226 ezer fős csoportja (ennyi lakáscélú devizaalapú szerződés van, rájuk szabja a mentőakciót a kormány) több mint 1900 milliárd forint (bő 6 milliárd euró) adóssággal rendelkezik. Ez azonban nem az egyetlen költség mostanában, mert az IMF-hitel törlesztése 2,2 milliárd eurót éget el, és a növekedési hitelprogram is felemészthet 1-2 milliárd euró tartalékot.

Az ország devizatartaléka 34 milliárd euró felett van, az egy éven belül lejáró adósság pedig 26 milliárd euró körül. (A tartalékolás egyik fő szabálya, hogy annyi devizatartalékkal kell rendelkeznie egy országnak, amennyi az egy éven belül lejáró devizaadósság.) Vagyis ha az összes lakás-devizahitelt forintra konvertálják, a jegybank pedig a tartalékból ad pénzt ehhez (így kerüli el, hogy a forint sokat gyengüljön), akkor is a komfortzónában marad az ország devizatartaléka - magyarázta egyik beszélgetőpartnerünk.

A lakáscélú devizahitelek állománya milliárd forintban Forrás: Origo

A kormánynak azért is körültekintően kell eljárnia, mert a lakáscélú hitelesek a devizahiteleseknek csak az egyik, kisebb csoportja. Náluk is többen vannak, akik szintén devizahitelt vettek fel, az otthonuk a biztosíték, de szabad felhasználású a kölcsön, így ha nem tudnák fizetni a törlesztőrészleteket, elveszítenék fejük fölül a tetőt. Az eddigi nyilatkozatok alapján az ő hitelük maradna devizában, egy forintgyengülés fokozná a problémájukat. Ahogyan a személyi és a gépjármű-devizahitelesek feje is főhet a hazai valuta leértékelődésével.

Devizahitelesek (forrás: MNB)

Devizahitel fajtája	Hitelszerződések száma
lakáshitel	226 297
szabad felhaszn. jelzáloghitel	284 066
személyi hitel	145 265
gépjárműhitel	167 057

Azt a veszélyt is kezelnie kell a kormánynak, hogy ha túl szűk intervallumot szab a devizahitelek átváltására, és a forint abban az időszakban gyengül, akkor a gyenge árfolyamon váltódnak át az adósságok forintkölcsönné.

Ezért az a valószínűbb, hogy a kormány nem valamilyen nagyobb terv részeként tekint a lakás-devizahitelesek adósságának forintra váltására, hanem csak a több mint kétszázezres tábor elégedetlenségének, szervezkedésének kívánja elejét venni, illetve a fogyasztásukat - ha minimális mértékben is, de - élénkíteni. Ha a forint gyengítése lenne a cél, azzal öngólt lőnének, mert nemcsak a többi devizahitelest haragítanák magukra, hanem saját maguk dolgát is nehezebbé tennék. Az államadósság több mint 40 százaléka ugyanis még mindig devizában - jellemzően euróban - van, így azt is nehezebb lenne kitermelni.

A fejünk felett elrendezik

A devizahitelek forintra váltása aligha jelent majd macerát az embereknek. A megismert kormányzati szándék és a múltbeli tapasztalatok alapján azt valószínűsíti Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezetője, hogy egy jogszabályon keresztül biztosítja az állam a szerződésváltoztatás lehetőségét, és a bankok az ügyfeleknek adott választási opció mellett vagy anélkül forinthitellé konvertálják át az adósságot. Mivel a kormány a nyilatkozatok alapján ki akarja vezetni a rendszerből a devizahiteleket, az emberek zöme számára valószínűleg kötelező érvényű lesz az átállás. Vélhetően csak azoknak marad meg a lehetőségük, hogy megtartsák a devizahitelüket, akiknek abban van a jövedelmük, és az elég magas. (Ez hasonló lenne a mostani szabályhoz, amely csak azoknak engedi meg a devizahitel felvételét a magánszemélyek közül, akik devizában van a jövedelmük, és az eléri a havi nagyjából másfél millió forintot.)

Ha az állam kikötné, hogy az ügyfélnek alá kell írnia az új forinthiteles szerződést, akkor nem tudnák kivezetni teljes körűen a deviza-lakáshiteleket, vagy csak nagyon lassan - ezért is gondolja azt a Bankmonitor szakértője, hogy ha jogilag megoldható, be sem kell majd menniük a bankfiókba az embereknek, semmi dolguk nem lesz hitelük átszámításával. Vélhetően amiatt sem kell félniük, hogy a szerződés átírása költséggel jár számukra: a végtörlesztés és az árfolyamgát példája is azt mutatja, az állam jogszabállyal biztosíthatja, hogy egyetlen fillérbe se kerüljön az egész procedúra. Sándorfi mindehhez hozzáteszi, hogy annak lenne értelme, ha a fizetési fegyelmet erősítő lépést is tenne az állam azzal párhuzamosan, hogy az adósoknak kedvez.