Forintadósnak 2010 tavasza óta jobb lenni, mint devizahitelesnek

Egy átlagos, svájcifrank-hitelt felvevő adós 2010 tavaszáig jobban járt, mint ha forintkölcsönből vette volna meg a házát, azonban akkor fordult a kocka. Egy devizahiteles most 20 százalékkal többet fizet törlesztésre, mint az, aki forintban adósodott el - ezek a jegybank most indult cikksorozata első írásának üzenetei.

A Magyar Nemzeti Bank is bekapcsolódott a devizahitelesek megmentése körüli felhajtásba. A jegybank egy cikksorozatot indít a lakossági jelzálogalapú devizahitelekről. A sorozat első részének felütése meg is indokolja a témaválasztást: „a devizahitelezés a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája mind szociális, mind konjunkturális, mind pedig pénzügyi stabilitási szempontból.”

A rövid cikkben Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató arról ír, hogy egy frankadós hogyan járt egy forintadóshoz képest. Egy tipikus devizahitel-adós egészen 2010 tavaszáig jobban járt, mint az, aki – magasabb kamatozású – forintkölcsönt vett fel, mert a devizaadós törlesztőrészletei kisebbek voltak. Ezzel szemben az elmúlt két évben törlesztőrészlete már átlagosan 20 százalékkal magasabb volt, mint egy 2007-ben felvett forinthitel esetén. A felvételkori törlesztőrészlethez képest pedig több mint 70 százalékkal nőttek a svájcifrank-alapú jelzáloghitel adós terhei.

A törlesztőrészletek elviselhetetlen teherré váltak sok háztartás számára, ami két forrásból, a kamat- és az árfolyamveszteségekből származott – írják a szerzők. A kamatveszteségek oka az egyoldalú kamat- és díjemelések voltak, amivel a bankok a növekvő hitelezési veszteségek és a költségvetési terhek jelentős részét a teljesítő ügyfelekre tudták hárítani. „A válság során a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél mintegy 2 százalékponttal, 6-7 százalékról 8-9 százalékra megemelt teljes hiteldíj-mutató (THM) következtében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a havi törlesztőrészletek. Eközben a forrásköltségek szempontjából irányadó svájci referenciakamat nulla közelébe csökkent, ami egy referencia-árazású termék esetében jelentős kamatcsökkentést eredményezett volna. A hazai gyakorlatban azonban a hitelszerződések olyan erőfölényt biztosítottak a bankok számára a kondíciók megváltoztatása terén, ami lehetővé tette, hogy növekvő veszteségeiket devizaadós ügyfeleik rovására enyhítsék.”

A forint gyengülése, másik oldalról a frank erősödése ennél is többet számít. A forint gyengülése a 70 százalékkal megemelkedett törlesztőrészletből 50 százalékpontnyit magyaráz.

A kormány hetek óta lebegteti, hogy készül a lakáscélú devizahitelesek újabb mentőcsomagja.