Hidegen hagyja a keleti nyitás a magyar vállalkozásokat

Egy felmérés szerint a magyar kkv-k 63 százaléka nem külkereskedik, és csak 7 százaléka az, aki tervezi egyáltalán elkezdeni. Sem a jelenlegi exportálók, se a jövőben ebben gondolkodók terveiben nem szerepelnek előkelő helyen a keleti piacok.

A magyarországi kis- és középvállalkozások közel kétharmada nem kereskedik külfölddel, 6 százalékuk csak exportál, 7 százalékuk csak importál, 23 százalékuk pedig ki is visz, és be is hoz termékeket - derült ki a K&H Bank kkv felméréséből.

„A magyar gazdaság fő hajtóerejét évek óta a külkereskedelem jelenti, amelyben a kkv-k egyelőre igen alacsony arányban vesznek részt. Ezt támasztja alá a kutatás eredménye is, ugyanis a megkérdezett vállalkozások nagy többsége nem végez sem export, sem import tevékenységet" - mondta Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

Aki exportál, az első sorban Németországba (37 százalék) és Romániába (30 százalék) teszi, ezt követi Ausztria és Szlovákia (25-25 százalék). "A keleti nyitás célországai (a FÁK-térség országai, Kína, az Öböl-térség arab országai, és a távol-keleti országok) komoly potenciált jelenthetnek a hazai vállalkozások számára, azonban közülük csupán Oroszország szerepel már most is az export országok toplistáján, ahova jelenleg a cégek 6 százaléka exportál” – mondta el a szakértő.

Bár kevés kkv exportál, a külfölddel való kereskedést bővíteni tervezők a megkérdezettek 47 százalékát teszik ki. A keleti nyitás azonban nem mozgatja meg széles tömegek fantáziáját, és inkább Magyarország hagyományos piacait céloznák, első sorban Romániát (32 százalék) és Németországot (27 százalék), illetve Ausztriát (20 százalék).

Azok közül, akik jelenleg nem exportálnak sehova, csak minimális arányban akarnak kilépni a külpiacra, mindössze a 7 százalékuk tervezi elkezdeni a külkereskedést, és ők is főként Németországgal és Ausztriával számolnak.

„Az export tevékenységet nem folytató vállalkozások közül legtöbben (63 százalék) a cég tevékenységének, termékének jellegével magyarázzák ennek hiányát. A további okok között szerepel a külkereskedelmi kapcsolatok hiánya, a cég mérete, illetve, hogy a vállalkozás csak belföldre termel. A tőkehiányt a megkérdezettek mindössze 3 százaléka jelölte meg indoknak, míg a kockázatok csupán 2 százaléknak jelentenek akadályt” – mondta el Németh László.