Szinte természetes, hogy az ötlet igencsak felkavarta a kedélyeket, a múlt keddi bejelentés után pedig Mark Zuckerberg egyaránt kapott hideget-meleget. A Facebook és még öt nagy márka – Samsung, Ericsson, MediaTek, Nokia, Opera, Qualcomm – összefogásával induló Internet.org célja valóban vakmerő vállalás: ha minden terv szerint halad, kevesebb mint tíz év múlva a bolygónk minden egyes lakosa számára lesz olyan az internet, mint a levegő. A fejlődés különösen drámai annak a fényében, hogy jelenleg a Föld népességének mintegy harmada netfelhasználó, a növekedés pedig mindössze évi 9 százalék.
Könnyű belátni, hogy több milliárd új felhasználó igen masszív befolyást gyakorol majd az üzleti világra, az akcióban részt vevő cégek ezért hatalmas lendületre inspirálják az alkalmazásfejlesztőket, adattömörítő eljárásokat és olcsó, de kitűnő minőségű okostelefonokat akarnak fejleszteni.
A felhasználók számának drasztikus emelkedése két problémát is szinte automatikusan megoldana: egyrészt a vállalkozások azon panaszát, hogy nem találnak megfelelő munkaerőt, másrészt pedig a munkavállalók azon sirámát, hogy nem a helyükön dolgoznak, tehetségük kiaknázatlan és a fizetésük sem tükrözi a képességeiket.
Az oDesk elemzése szerint az üzeti szférában forgó, idén durván 1,3 milliárd dollár, ha a fejlődés a jelenlegi ütemben folytatódik, 2018-ra várhatóan 5 milliárdra növekszik – ez 31 százalékos bővülést jelent az online munkavállalásban –, 2022-re pedig 14,8 milliárdra. Ha azonban működésbe lép az Internet.org projekt, ez az adat nagyságrenddel magasabb, a 2022-re akár 42,4 milliárd dolláros lehet.
A munkaerőpiac jelenleg több ellentmondással is harcol: bár akut probléma a munkanélküliség, a munkaadók, különösen a technológiai szektorban, a valódi tehetséget hiányolják. A hagyományos fejvadászatban például nem ismert olyan modell, amely zökkenőmentes megoldást kínálna a földrajzi akadályokra – lásd: találtunk embert, csak két országhatár választ el tőle. Az online munkaerő-kereséssel ez az akadály elhárul, és megoldja a munkavállalók már említett, a kellően kiaknázott képességeket érintő problémáját is.
A kkv-k számára azért bírhat különös jelentőséggel az Internet.org, mert a kis- és középvállalkozások az adottságaiknál fogva nem feltétlenül engedhetik meg maguknak, hogy teljes munkaidőben alkalmazzanak munkavállalókat. A helyzetüket az is nehezíti, hogy a munkaerőpiacon a nagyvállalatokkal kell versenyezniük. Ha azonban a vállalkozás legalább részben online tud alkalmazni embereket, a hibrid megoldásokkal sokkal rugalmasabbá válnak a keretek. Ez pedig az eredmény-orientált vállalkozásoknak kedvez.
Az ötvenes években az Egyesült Államokban az államközi kereskedelem fellendítése érdekében autópályákat építettek és telefonhálózatokat bővítettek. A huszonegyedik században globális szinten lehet nagyon hasonló eredménye az Internet.orgnak, illetve az olyan kapcsolódó projekteknek, mint a Google „Loon for all” akciója. Ez utóbbi kezdeményezés célja, hogy gigászi lufikról juttatja 3G eléréshez a földrajzilag elszigetelt közösségeket.
Ebben a pillanatban ugyan a teendőktől alig látszik, az Internet.org mekkorát ígér, de az ígéret attól még valóságos. A vállalkozásokat pedig egyértelműen arra biztatja, növekedjenek, még ha az ideális munkatársak pillanatnyilag az irodától több ezer kilóméterre laknak is.