Nő a teljesítménybér aránya a versenyszférában

A válaszadók több mint egyharmada már jelenleg is mozgóbéres rendszerben dolgozik Európában, és még nagyobb azoknak az aránya, akik szerint javulna a produktivitásuk, ha ők is ilyen kompenzációs csomagban részesülnének – derül ki a Kelly Global Workforce Index (KGWI) közelmúltban készített felméréséből. A trend a fenti arányszám folyamatos növekedését mutatja.

A kutatás úgy találta, hogy a teljesítményarányos bérezés fokozatosan egyre nagyobb teret nyer világszerte.

“Számos munkavállaló egyértelműen meg van győződve arról, hogy képes a munkáját magas színvonalon végezni, és szeretné, ha a teljesítményének megfelelő kompenzációban részesülne,” mondta Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary ügyvezetője, aki szerint a trend jól mutatja, hogy a szervezetek és az egyének akkor teljesítenek a legjobban, ha egybeesnek az érdekeik, ami többek között egy ösztönző hatású bérrendszer révén valósítható meg. „A teljesítményhez kötött ösztönzési rendszerek minden érintett számára előnyösek lehetnek. A munkavállalók megkapják a lehetőséget, hogy színvonalasabb, hatékonyabb munkavégzéssel magasabb jövedelemre tegyenek szert, míg a munkáltatók a javuló produktivitásból és a motiváltabb munkaerőből profitálhatnak,” foglalta össze Jónás Anikó.

Jelentős emelkedés

2005-ben, amikor a téma először keltette fel a szakemberek érdeklődését, a válaszadóknak csak mintegy 20 százaléka dolgozott teljesítménybéres rendszerben. A mostani felmérés szerint jelenleg az EMEA régióban megkérdezett munkavállalók 39 százalékának jövedelmét kötik valamilyen mértékben bizonyos teljesítményszint eléréséhez, míg a nemzetközi átlag 44 százalék (A Magyarországi 38 százalékos arány csaknem pontosan megegyezik az európai átlaggal). A nem teljesítményarányos bért keresők 41 százaléka (EMEA) ugyanakkor úgy véli, produktívabb lenne a munkahelyén, ha a kompenzációs csomagját a teljesítményéhez vagy a produktivitásához kötnék.

A kutatás néhány, specifikusan magyar tanulsága szerint:

• Ha választania kellene, hogy vagy fizetik a túlóráit vagy teljesítményhez kötött bért kap, a válaszadók 48 százaléka a fizetett túlórát választaná.
• A teljesítményhez kötött bér nagyobb arányban fordul elő a fiatalabb munkavállalók – az „Y” és „X” generációk képviselői – a férfiak, illetve a felsőfokú szakirányú végzettséggel és/vagy speciális szakismeretekkel rendelkezők között.
• A felmérés résztvevőinek kevesebb, mint fele (40%) ért egyet azzal, hogy a munkájáért jelenleg kapott bér méltányos.
• Szakterületek szerint vizsgálva a kérdést, a teljesítményarányos bérezés leginkább az értékesítésben jellemző (67%), ezt követi az ügyfélszolgálat, call-center (46%), valamint a mérnök/műszaki területek (45%).

Az eredmények szerint a teljesítményarányos bérezésben leginkább élenjáró országok Oroszország (70 százalék), Lengyelország (55 százalék), Hollandia (48 százalék), Belgium (45 százalék), Németország (43 százalék) és Svájc (40 százalék). A listán tovább haladva következik Magyarország (38 százalék), Franciaország, Luxembourg és Portugália (egyaránt 36 százalék), Olaszország (35 százalék), Norvégia (32 százalék), az Egyesült Királyság (30 százalék), Írország (26 százalék), Svédország (24 százalék), és végül Dánia (21 százalék).

Az idén második alkalommal elkészített kutatás a bérezés témakörét vizsgálja: hogyan terjed el egyre tágabb körben a teljesítményhez kötött kompenzáció, és mennyire pozitívan fogadják azt a munkavállalók olyan csoportjai is, akiktől ezt nem is várnánk. A felmérésben 31 ország, több mint 122 ezer dolgozója, köztük 4700 magyar válaszadó vett részt.