Segélyhalmozók és csalók ellen indul a kormány

Naprakész adatbázist készít a kormány arról, hogy ki mennyi szociális támogatást kap az önkormányzattól. Most ellenőrizhetetlen, hogy ki jut hozzá jogosulatlanul állami pénzhez. Ez ellen tudna harcolni a kormány a nyilvántartással, de jól jön a teljes segélyplafon bevezetéséhez is, amire régóta készül.

Pécsi Katalin börtönben ül. Tavaly jogerősen 4 év börtönbüntetést kapott, mert nagykanizsai önkormányzati hivatalnokként 2008-2009-ben 5,5 millió forint szociális segélyt utalt át két nőnek, majd a pénz felét visszakérte tőlük.

Egy belső ellenőrzéskor bukott le, de az állam maga soha nem derített volna fényt az esetre. Jelenleg a kormányzatnak fogalma sincs, hogy az egyes önkormányzatok kinek és milyen célra osztanak ki támogatásokat, pedig a gazdálkodási adatokból kiderül, hogy évente 100 milliárd forintnyi segély fölött rendelkeznek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közzétett egy törvénytervezetet, amelynek célja éppen az lenne, hogy az önkormányzatok által osztott segélyeket egy központi nyilvántartásba rendezzék. Így követhető lenne, hogy egy ember hány forint támogatást vett fel a lakóhelyén és mennyit a járási hivataltól. A Pécsi Katalin-féle eseteket tehát könnyebb lenne tetten érni, vagy akár meg is előzni.

Nem tudják odafönt, mi zajlik odalent

Az Emmi kérdésünkre azzal indokolta a javaslatot, hogy a segélyek jogosságát szeretnék ellenőrizni. A jogosultság feltételein ennek az adatbázisnak a kialakítása nem változtatna. Az uniós pénzből megvalósuló nyilvántartási rendszer kiépítésével egy időben a már ma is létező részleges segélyplafon mellett nem vezetnének be újabb korlátozást, ahogyan a szociális kártyát sem.

A regiszter tehát önmagában egy ártalmatlan eszköz, amelynek létrehozását az Állami Számvevőszék már 2007 óta szorgalmazza. A nyilvántartás nem hozna kevesebb segélyt, legalábbis rövid távon biztosan nem, viszont kétségtelenül előfeltétele annak, ha a kormány be akarná vezetni az egységes segélyplafont.

A kormány már nekiállt ennek, és a segélyezés egyes területein, például a foglalkoztatáshoz kapcsoló támogatásoknál bevezette a korlátozást. Doncsev András, az Emmi államtitkára egy parlamenti kérdésre június 28-án azt válaszolta, hogy 2012 januárjától a közfoglalkoztatási bér 90 százalékában maximálták a munkaképtelenek rendszeres szociális segélyét és a munkaképesek foglalkoztatást helyettesítő támogatását – ez az idén havi 44 508 forint. Ez ráadásul egy háztartásra vonatkozik, az ellátás nem lehet több akkor sem, ha a másik családtag is kap segélyt. Az államtitkár akkor azt írta, további ellátásokat nem vonnak be a segélyplafonba.

Rendet vágni a kusza viszonyokban

Ezzel azonban aligha ér véget a segélyplafon története. Erre utal, hogy a kormány már a 2011-es Széll Kálmán-tervben azt ígérte, „olyan szabályt alkotunk, amely maximálja a segélyek, különböző szociális juttatások összeadott értékét. Fontos, hogy ezen a területen tisztán lássunk, ehhez pedig tisztázni kell az állami és az önkormányzati segélyezési rendszer sokszor kusza viszonyait.” A „különböző juttatásokba” azonban nem csak a fent említett, foglalkoztatáshoz kapcsolódó segélyek tartoznak, ennél jóval több címen osztják a pénzt az önkormányzatok (lásd alább a táblázatot).

Az államtitkár és a minisztérium azt állítja, nincs napirenden újabb segélytípusok behozása a plafon alá, a kormány azonban az Emmi konkrét feladatául adta tavaly októberben, hogy "az egyes pénzbeli ellátások összeszámítása és maximálása érdekében" alkosson új törvényt. A törvényjavaslat nem készült el a kitűzött 2012 év végi határidőre, Doncsev András egy másik, 2013. június 11-i írásbeli válaszában viszont előrevetítette, hogy „az egységes rendszer bevezetése 2014-re várható.” A kérdés a szociális kártya bevezetésére vonatkozott, vagyis várható, hogy jövőre a bankkártyaszerű szociális kártya is útjára indulhat.

A plafon alá vont, foglalkoztatáshoz kapcsolódó segélyek teszik ki az önkormányzati támogatások legnagyobb részét, a KSH legfrissebb adatai szerint rendszeres szociális segélyből 16, foglalkoztatást helyettesítő támogatásból 63 milliárdot fizettek ki. Ezek 2011-es adatok, vagyis a kifizetés nagyságrendjét érzékeltetik, de nem derül ki belőlük, hogy a plafon 2012-es meghúzása milyen hatással járt.

Önkormányzati segélyek Forrás: KSH

A járási hivatal – vagy kivételes esetben az önkormányzati képviselő-testület – ápolási díjat is megállapíthat a súlyosan fogyatékos embert vagy tartósan beteg 18 év alatti gyereket ápoló felnőttnek, ezen a címen 2011-ben 20,5 milliárd forintot fizettek ki. Az eseti önkormányzati támogatások közül a lakásfenntartási támogatás hasonló nagyságrendű tétel (20,3 milliárd). A segélyplafon vesztese a viszonylag kevés embernek folyósított adósságcsökkentési támogatás lehet. 2011-ben átlagosan 94 ezer forintot kapott az a körülbelül 20 ezer ember, aki hozzájutott, így ez 1,9 milliárd forintba került akkor.