Bár egy vállalat stratégiai döntéseit hosszú tárgyalások előzik meg, és rengeteg szempontot vesznek figyelembe a döntéshozók, az adózás kérdése sokszor perdöntő lehet. Az utóbbi időkben pedig egyre több olyan felvásárlás jön létre, ahol a célpont kiválasztásánál a vállalatok jövedelmezősége mellett adózási szempontok is felmerülnek. A közelmúlt eseményei többször is arról szóltak, hogy a felvásárló alapvetően azért vásárolt meg Amerikán kívüli céget, hogy dollármilliókat (több milliárd forintot) spóroljon meg.
Milliók maradnak a vállalatoknál
Bár a felvásárlások általában több szektorban, és több országba való belépéssel jöttek létre, alapvetően olyan európai országokra léptek be a felvásárlók, ahol a vállalati adókulcsok jóval alacsonyabbak a sok esetben 35 százalékos amerikai rátánál. A teljesség igénye nélkül íme néhány 2013-ban történt felvásárlás, ahol az adózási szempontok is kiemelt figyelmet kaptak:
1. A Perrigo-Elan felvásárlási sztori, 118 millió eurós megtakarítást hozva az amerikai vállalatnak azáltal, hogy a 30 százalékos kulcs helyett csak 17 százalékkal adózik a Perrigo.
2. Actavis-WarnerChilcott frigy, szintén gyógyszeripar, szintén írországi célponttal. 150 milliós megtakarítást hozhat az Actavis számára, ami forintban átszámolva 33 milliárdot tett ki.
3. A 35 milliárd dolláros ügylet, az Omnicom és a Publicis egyesülésével. A világ legnagyobb reklámpiaci cége jöhet létre, a közösen Hollandiában bejegyzett vállalat pedig csak 80 millió dollárt takarít meg az Omnicom számára.
4. Bár pontos összegről nincs információ, feltehetően az Egyesült Királyságba "költözött" és a csak 21 százalékos adót fizető LibertyGlobal sem járt rosszul, mikor 16 milliárd dollárért vásárolta fel a VirginMedia-t.
5. Az összes többi adóparadicsomba történő áttelepülés, melynek adóelőnyét nem teszik nyilvánosan közzé az érintett felek.
Szó sincs adócsalásról
A felvásárlások kapcsán felkért tanácsadó cégek ezzel együtt árnyalták a képet, kiemelve, hogy ahogyan a felvásárlások száma növekedésnek indul, úgy természetszerűleg jönnek létre olyan megállapodások is, ahol az adóelőnyöket is figyelembe veszik. Több szakértő pedig azt is hozzátette, hogy pusztán adóelőny céljából nem jönnek létre felvásárlások, általában a vevőknek nyomós üzleti érdekeik is fűződnek a tranzakciókhoz, túl az adózási szempontokon.
Érdemes ezzel együtt azt is hozzátenni, hogy adójogszabályok által világosan kijelölt kereteken belül történő "adóelkerülés" nem számít bűncselekménynek, sokkal inkább "adóoptimalizálásnak" tekinthető, ahol a gazdasági társaságok racionális döntések függvényében csökkentik a kötelezettségeiket. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy egy-egy tőzsdei társaság számára az alacsonyabb adózás alapvetően a részvényesek számára is értéket teremt, mivel a megtermelt eredményből többet lehet visszajuttatni, akár osztalék formájában a tulajdonosokhoz.
"Szürke zóna"
Etikai szempontból viszont hosszú tanulmányokat lehetne írni az adóelkerülés e formájáról, értelemszerűen a ilyen formában kieső bevételeket a költségvetés számára valamilyen formában pótolni kell, akár fogyasztási adók emelésével.
Ide kapcsolódó példa az Apple esete, aki például az elmúlt években speciális írországi leányvállalatok segítségével rejtett el profitokat az amerikai adóhatóság elől, egy vizsgálóbizottság szerint. Az Apple szerint semmi viszont illegális nem történt, de az adószabályok annyira bonyolultak, és olyan magas az adókulcs, hogy rákényszerülnek a legálisnak legális, de kétségtelenül nem elegáns megoldásokra.
Az amerikai érdekérvényesítés következtében viszont nem is csoda, hogy a nemzetközi jogrendszer törekszik arra, hogy ezt a tevékenységet minél inkább visszaszorítsa. Az adóparadicsomok ugyanis értelemszerűen megkárosítják a többi ország költségvetését, nem is meglepő, hogy az amerikai kormányzat is határozottan foglalt állást a vállalti adórendszer mihamarabbi reformja mellett, bár az ezzel kapcsolatos döntésre még úgy tűnik, hogy egy ideig várni kell. Ezzel együtt az adóparadicsomok, valamint az amerikai szabályozás által nyitva hagyott kiskapuk továbbra is az átlagos vállalati adóterhelés csökkenéséhez vezetnek.