10 Ok, amiért szeretned kéne a kudarcot

Hosszú távon a kudarcaidból többet profitálsz, mint a sikereidből. Főleg, ha megtanulod őket okosan kezelni.

Aki egyszer már megízlelte a siker ízét, aligha szeretne nélküle élni. És a siker tényleg jó és fontos: értelmet ad az erőfeszítéseknek, motivál a nehéz pillanatokban, túllendít az időszakos mélypontokon.

Hosszú távon azonban a kudarcaid azok, amik meghatározzák a teljesítményedet.

Először is, ha még sosem vallottál kudarcot semmiben, akkor még jó eséllyel nem csináltál semmi említésre méltó dolgot.

10 Ok, amiért szeretned kell a kudarcaidat

Másodszor pedig az, ahogy a kudarcaidat viseled sokkal többet elmond rólad, mint az, hogy a sikereidbe hogy állsz bele. Az alábbiakban összegyűjtöttünk tíz olyan dolgot, amik miatt érdemes lenne jobban odafigyelned a kudarcaidra (és jobban értékelned őket).

A kudarcból sokkal többet tanulhatsz, mint a sikerekből. Főképpen magadról, de egyébként minden másról is. A jó kudarcot az különbözteti meg a rossz kudarctól, hogy az előbbinek van tanulsága. Egyébként pedig minden kudarcnak van tanulsága, csak el kell gondolkoznod rajta, hogy mi az.

A kudarc alázatra és objektivitásra tanít. Persze főleg akkor, ha nem automatikusan a hibást keresed, és főleg nem akkor, ha a hibást rögtön megtalálod valaki olyanban, aki nem te vagy. Lépj hátra egyet, és nézd meg onnan, hogy mi is történt. Rögtön egy más sztori rajzolódik majd ki a szemeid előtt.

A kudarc tökéletes lehetőséget teremt arra, hogy új dolgokat próbálj ki. Ha már a régiek nem működtek. Ahogy Edison mondta, amikor több ezredik alkalommal sem sikerült neki megfelelő izzószálat találnia az akkor még csak ötletszinten működő villanyégőjébe: nem vallottam kudarcot, hanem találtam több ezer módszert, ami biztosan nem fog működni. (Végül megtalálta a wolframot, ami pedig működött).

A kudarc segít, hogy újra a célod felé módosítsd az irányt. Hiszen szembesít azzal, hogy valószínűleg letértél az útról. Ne feledd, hogy az út legtöbbször nem egyenes, hanem girbegurba.

A kudarc éretté és elszánttá tesz. Minél több kudarc van már a hátad mögött, annál biztosabb lehetsz benne, hogy a korábbiakhoz hasonlóan azokon is túl leszel majd, amik még előtted állnak.

A kudarc kedvességre tanít. Magaddal és a környezeteddel szemben is. Egész egyszerűen azért, mert egy idő után belátod, hogy a kudarc elkerülhetetlen. Akik igazán sokat tudnak az életről pontosan tudják, hogy a kudarcok a siker részei.

A kudarc bátorságot ad. És visszajelzést arról, hogy ezúttal is mertél kockázatot vállalni.

A kudarc türelemre int. Az ember túl gyakran akar azonnali sikereket. Néha nem árt egy kis reality-check, vagy egyenesen egy saller a való élettől, hogy nem minden méznyalás. A türelem fontos erénye azoknak, akik hosszú távú sikerre vágynak, és az elmaradó sikerek elmélyítik a türelem képességét.

A kudarc helyre teszi a dolgokat. Túl sok mindent veszel személyes ügynek. Túl sok mindent veszel túl komolyan. Ha nem akarsz belebolondulni, akkor a kettő közül egyik sem igazán jó stratégia. Semmi sem mutatja ezt meg jobban, mint ha időről időre beleszaladsz egy nagy pofonba.

A kudarc hosszú távon jót tesz az önbecsülésednek. Talán nem ott, talán nem akkor, és biztosan nem elsőre. De hosszú távon a kudarcok olyanok, mint a harcban szerzett sebek után maradt hegek. Az ember előbb-utóbb büszkén mutogatja őket. Ha majd a múltbeli kudarcaid az egyéniséged részévé válnak, akkor rájössz, hogy nem kis részben az önbecsülésed is belőlük táplálkozik. Akkor majd semmi pénzért nem cserélnéd el a sajátjaidat mások kudarcaira.