Egyre nagyobb a bizalom az európai részvények iránt, amit jól példáz, hogy a tőzsdei kibocsátások is jócskán megszaporodtak idén. Az elsődleges tőzsdei kibocsátások, azaz az IPO-k száma Európában hatszorosára nőtt a harmadik negyedév során éves szinten, ami így az amerikai bővülést is jócskán túlszárnyalja.
Elemzői vélemények szerint ennek az az oka, hogy a gazdasági problémák java már a hátunk mögött van, ami kisebb kockázatot jelent a befektetők számára is. Ráadásul az európai részvényeket még az alacsony értékeltségük is támogatja az amerikaiakkal szemben. Amíg az 50 legnagyobb európai részvényt tömörítő Euro Stoxx 50 index előretekintő P/E mutatója csupán a 13-as érték közelében mozog, addig ugyanez a Nasdaq 100 és az S&P 500 indexek esetében 15 felett található.
A Goldman Sachs nemrégiben közzétett elemzése szerint január és május között az amerikai befektetők 65 milliárd dollárt költöttek európai részvényekre, ami a pénzügyi krízis óta a legnagyobb összegnek számít.
Mi az IPO?
Az angol initial public offering rövidítése, elsődleges tőzsdei kibocsátást jelent. Az IPO az az eljárás, aminek keretében egy zárkörű részvénytársaság részvényei széles körben elérhetővé válnak a tőzsdén keresztül. Általában jegyzési szakasszal kezdődik a folyamat, ahol a kibocsátást szervező befektetési bankok összegyűjtik és összesítik a részvényből vásárolni kívánó befektetők igényeit. A felkínált mennyiség és az ajánlatok alapján kialakuló egyensúlyi ár lesz a jegyzési ár, az IPO-ban résztvevő befektetők ezen az áron kapják meg a részvényeket. A jegyzés lezárultát követően kezdődik meg a tőzsdei kereskedés a részvényekkel, ugyanúgy, mint bármely más, tőzsdére már bevezetett részvénnyel.Nagy-Britannia is jócskán felpörgött a tőzsdei kibocsátások terén. Nemrégiben számoltunk be róla, hogy a szigetországi IPO-k értéke idén már a 7,16 milliárd dollárt is elérte, ami több mint nyolcszor múlja felül a tavalyi hasonló időszak adatát. Ráadásul ez az érték még jócskán megugorhat, hiszen a britek a kilencvenes évek óta a legnagyobb privatizációt kívánják végez vinni a helyi posta, azaz a Royal Mail többségi csomagjának eladásával. A legfrissebb információk szerint a kormány által 3 milliárd fontra taksált társaság végül 260-330 pennys részvényenkénti árfolyamon kelhet el, ami azt jelenti, hogy a vállalat tényleges értéke 2,6-3,3 milliárd fontra tehető. A tranzakció után a tervek szerint Nagy-Britannia 37,8-49,9 százalékos részesedést tartana meg a brit postában, ugyanakkor nagyobb érdeklődés mellett ennél több részvényt is eladhatnak.
A brit posta IPO-ja mellett a negyedik negyedév egyelőre két nagyobb kibocsátással kecsegtet a Bloomberg adatai szerint. Az egyik az olasz ruhagyártó, a Moncler lehet, amely 1 milliárd euró körüli tranzakciót bonyolítana le november elején. Rajta kívül a francia kábeltelevízós cégre, a Numericable-re lehet érdemes odafigyelni, a vállalat értéke nagyjából 5,5 milliárd euróra tehető a Bloomberg szerint.
Létezik-e kockázat nélküli tőzsdézés?
Amerikát sem kell félteni
Eközben a tengerentúlon is dübörögnek az IPO-k, az elkövetkezendő hónapokban olyan cégekkel bővülhet a tőzsdei paletta, mint a Twitter, vagy a kínai internetes óriás, az Alibaba. Kettőjük közül azonban várhatóan előbbi léphet hamarabb a parkettre, a közösségi médiacég ugyanis bő két hete nyújtotta be a szükséges dokumentumokat a tőzsdére lépéshez. A CNBC értesülései szerint a kibocsátás értéke mintegy 1,5 milliárd dollár lehet, ráadásul a technológiai cégekkel ellentétben a Twitter nem a Nasdaq, hanem az NYSE parkettjét választhatja.
A Bloomberg még a múlt héten számolt be róla, hogy az Alibaba Hongkong helyett a New York-i parkettet célozná meg debütálása helyszínéül, miután az ázsiai tőzsdével nem tudtak minden kérdésben megegyezni. Méretét tekintve egy igen jelentős kibocsátással állunk szemben, ugyanis a 13 milliárd dollárra taksált IPO a Facebook 2012-es tőzsdére lépése óta ez lehet a legnagyobb tranzakció.