Fiatalok, diplomások és munkanélküliek

Folyamatosan növekszik a diplomások száma, de a pályakezdők között még mindig legalább háromszor annyi a munkanélküli, mint a munkaképes korúak közötti átlag.

A KSH legfrissebb adatai szerint a 15-24 éves korosztálynak közel 28 százaléka munkanélküli. Ugyan az elmúlt évek folyamatos növekedése után az adat valamelyest csökkent, de a szám még mindig riasztóan magas. Különösen, ha azt vesszük alapul, hogy a munkaképes korúakra vetített munkanélküliségi ráta ennek csaknem harmada (10,8%).

Fiatalok, diplomásak, munkanélküliek Forrás: HVG Állásbörze

A szakértők szerint a fiatalok elhelyezkedési nehézségei között számos ok áll, köztük a rutintalanság (ami egyszerre jelenti a szakmai tapasztalatok hiányát valamint az álláskereséshez használt szkillek hiányosságait), a nyelvtudás hiánya, az igazi szándék, hogy valóban munkát vállaljanak illetve az a jelenség, hogy a munkáltatóknak is viszonylag kis hányada az, aki konkrétan erre a rétegre vadászik.

Informális kapcsolatok

A munkakeresés leghatékonyabb módja (máshol is, de ebben a közegben különösen) az informális kapcsolatok felhasználása. Egy frissen végzett tanulmány szerint a fiatalok több mint fele ezen a csatornán keresztül jut az első munkahelyéhez. Fontos kiemelni azonban, hogy informális kapcsolatokon itt nem csak az "anyuci-apuci" vonalat, hanem a diákévek alatt megszerzett szakmai gyakorlatok kapcsolatait is értjük. Logikus tehát a következtetés, hogy ha többen dolgoznának az iskolai éveik alatt, akkor a későbbi elhelyezkedés is lényegesen könnyebben menne.

A szakmai gyakorlatok nagyon fontos elemei a gyakorlati oktatásnak, ám a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) kutatásából az is kiderül, hogy a hallgatók közel kétharmada végzett tanulmányi szakterületéhez nem kapcsolódó munkát is. A szakterületükhöz illeszkedő munkakörben egyébként körülbelül ugyanennyien dolgoztak. Szakmába vágó tapasztalatok megszerzésére egyébként első sorban informatika, művészeti, műszaki, közigazgatási és orvos- és egészségtudományi területen volt lehetőségük a diákoknak.

Azok közül, akik olyan munkát végeztek, ami kapcsolódott a tanulmányaikhoz, közel harmaduk (28,4%) friss diplomásként sikeresen helyezkedett el a korábbi gyakorlati helyén. A szakmai gyakorlat munkaerőpiaci becsatornázó szerepe tehát kiemelten fontos tényező lehet, főleg a közigazgatási és gazdaságtudományi területeken.

"A vállalatok legtöbbször előnyben részesítik azokat a pályakezdőket, akik már a tanulmányaik ideje
alatt szakmai gyakorlatra tettek szert – még akkor is, ha ez a munkatapasztalat csupán néhány hónapos volt", mondja Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője. A szakember szerint ennek első sorban az az oka, hogy a cégek általában olyan munkavállalókat szeretnének alkalmazni, akiknek nem jelentenek gondot a munkával járó kötöttségek, sem pedig a határidők. Ezeknek a pályakezdőknek ugyanakkor már van némi fogalmuk a csapatmunkáról, és felelősséget tudnak vállalni a rájuk bízott feladatokért. Nem mellékesen pedig a bérigényük is reálisabb.

A munkatapasztalat persze inkább eszköz, mint cél: a fiataloknak tisztában kell lenniük saját céljaikkal, és azzal is, hogy mit kínál számukra a munkaerőpiac. Emellett nem az sem árt, ha időben elsajátítják a helyes önéletrajzírás fortélyait, vagy képbe kerülnek a kiválasztási folyamat lépéseivel.

Mindehhez – beleértve a különböző szektorokat képviselő vállalatok álláskínálatának feltérképezését is – az egy hatékony módszer az ősszel esedékes állásbörzéken vagy karriernapokon való részvétel.

2013 őszén az első ilyen fórum az álláskeresők körében rendkívül népszerű HVG Állásbörze, ahol a több ezer állás- és képzési ajánlat mellett karrierépítést támogató előadásokkal, személyes tanácsadásokkal, valamint próbainterjú és próbanyelvvizsga lehetőségével várják a diákokat, valamint a már végzett pályakezdőket és a tapasztalt szakembereket is.