Az EKB kész növelni a likviditást
Az Európai Központi Bank kész több pénzt pumpálni a pénzügyi rendzserbe, ha az szükséges, mondta el Mario Draghi az EKB elnöke hétfőn Brüsszelben. Azért meglepő egy kicsit a kijelentés, mivel az elmúlt időszakban megjelenő európai makroadatok már a lassú javulás jeleit mutatták az eurózónában.
Az EKB kész levezetni egy következő likviditás-növelő programot, egy hosszú távú refinanszírozási művelettel, vagy akár olyan formában, ahogyan 2011 végén és 2012 elején biztosítottak tőkeinjekciót hároméves, olcsó kölcsönökkel, nyilatkozta Draghi Brüsszelben.
Az EKB 2011 végétől a kötvény-, illetve a bankközi pénzpiac kiszáradása miatt nyújtott segítséget a forráshiányban szenvedő bankoknak. Ennek, az úgynevezett LTRO program keretében hároméves futamidejű hitelt kínáltak alacsony kamatozás mellett, hogy a pénzintézetek javítani tudjanak likviditásukon. Fedezetként pedig elfogadtak szinte bármilyen minőségű kötvényt.
A hitelintézetek egy része azonban hamar visszafizette ezeket az összegeket, amit az európai bankrendszer stabilizálódásának tekintettek. Néhány bank azonban aggodalmát fejezte ki, hogy a 2015-ben lejáró hitelek „sziklaként fognak ránehezedni majd a piacokra”, írja a Financial Times.
Az elmúlt időben látott rövid távú pénzpiaci kamatemelkedés, amely az utóbbi időszakban részben visszafordult, szintén aggodalmakra adhatott okot. Az EKB egyébként többször is kijelentette, hogy az alapkamatot a jelenlegi, vagy az alatti szinteken tartja, ha azt a gazdaság helyzete megkívánja, és ha inflációs nyomás sem fenyeget.
Javul a helyzet Európában
A gazdaság állapotáról adnak képet például a beszerzési menedzserindexek. A Markit kutatóintézet közel 5 ezer vállalatvezetőt kérdez meg, hogyan ítélik meg az üzleti környezetet, az 50 fölötti érték jelez bővülést. A hétfőn megjelent eurózónára vonatkozó kompozit beszerzési menedzserindexe 52,1 pontra emelkedett szeptemberben. A szolgáltató szektor és a feldolgozóipar adatait összesítő index hat egymást követő hónapban emelkedett, és ezzel több mint két éves csúcsra ugrott.
Bár igaz, hogy a növekedést a szolgáltató szektor kiváló teljesítménye okozta, mert a feldolgozó ipar adata alulmúlta a megelőző havi értéket. Hasonló volt a helyzet az eurózóna két legnagyobb gazdaságában, Németországban és Franciaországban is.
Chris Williamson a Markit vezető közgazdásza úgy nyilatkozott, a mostani adatok azt mutatják, hogy további növekedésre utaló jeleket láthatunk a mostani PMI adatokból kiindulva. De például Philip Shaw a londoni Investec Securities vezető közgazdásza szerint az eurózóna felépülése lassulhat a mostani feldolgozóipari adatokból kiindulva. És bár a közös valutaövezet maga mögött hagyta a recessziót, a munkanélküliség még továbbra is rekordmagasságokban áll.