A legszegényebbeken nem segített a rezsicsökkentés

rezsicsökkentés gáz tűzhely láng
Lászlóné Tóth Irén gyújtja be egy gyufa lángjával egy gáztűzhely égőjét Orosháza közelében lévő tanyáján
Vágólapra másolva!
Bár januártól a legfontosabb közműszámlák egységesen 10 százalékkal csökkentek, a háztartások rezsifizető képessége nem javult, egyes fogyasztói körök esetében még romlott is.
Vágólapra másolva!

Van, akin a rezsicsökkentés sem segített: a szociális szempontból leginkább hátrányos helyzetben lévő észak-magyarországi régióban a fogyasztók nem tudták lefaragni a korábban felhalmozott számlatartozásaikat.

A régió gázszolgáltatója, a Tigáz adatai szerint 2011 augusztusa és 2012 júliusa között összesen 12,7 milliárd, egy évvel később pedig 11 milliárd forinttal tartoztak a háztartások. A különbség csaknem egyenlő 10 százalékkal, ami nyilván csak a rezsicsökkentés formális hatása. A háztartások ugyanis köbméterben számolva szinte ugyanannyival tartoznak, csak éppen a gáz ára csökkent időközben.

Gázzal főznek egy Orosháza közelében lévő tanyán Forrás: MTI/Rosta Tibor

A Tigáznak 1,3 millió fogyasztója van, és a tartozás összesen 265 ezer háztartás között oszlik meg, vagyis minden ötödik ügyfél késedelemben van. A 30 napnál nem régebbi adósok még jó eséllyel rendezik a számláikat, a 60 napnál is jobban megcsúszók viszont már nagyobb bajban vannak. A 60 napnál régebbi adósok aránya közel 50 százalékos: a régióban minden tizedik háztartásnál van kisebb-nagyobb fizetési nehézség. És ez az arány a rezsicsökkentés ellenére sem javult egy év alatt.

Az egy előfizetőre jutó átlagos tartozás 41,5 ezer forint, a kormány pedig úgy kalkulált, hogy az eddig életbe lépett díjcsökkentések egy átlagos családnak évente mintegy 95-100 ezer forintos megtakarítást eredményeznek. Az adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a családok ezt a pénzt nem a korábbi tartozásaik kiegyenlítésére költik.

Ugyanezt erősítik meg a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) adatai is. Ezek szintén azt mutatják, hogy a korábbi gyakorlathoz képest nem csökken a ki nem fizetett, és ezért a tagjaiknak kezelésre átadott közműjellegű tartozások értéke. A helyzet más téren sem javul, a jogi útra terelt esetek száma is növekszik.

A be nem fizetett villany-, gáz-, víz- és távközlési számlákat felhalmozó előfizetők ügyeit a szolgáltatók bizonyos idő múlva követeléskezeléssel és behajtással foglalkozó cégeknek adják át. Ezek a cégek vagy megbízásos alapon, vagy a kockázatokat vállalva a tartozások megvételével próbálnak meg egyezségre jutni az adósokkal. Ha ez nem sikerül, az ügyfél fizetési meghagyást kap. Ha nem fellebbez és továbbra sem fizet, az igen költséges végrehajtás következik. Amennyiben viszont alaptalanul mond ellent, akkor a pereskedő a költséggel megnövelt végrehajtói költségeket is viseli.

Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezetője szerint csak az adósok együttműködésével jöhet létre az érdekeiket és helyzetüket maximálisan figyelembe vevő megoldás, és kerülhető el a végrehajtás.

"Ennek ellenére az adatok azt is egyértelműen mutatják, hogy folyamatosan emelkedik azok aránya, akik a végsőkig a homokba dugják a fejüket" - mondja Nemes Ákos, a Makisz titkára, holott az egyeztetés és a részletfizetés a 10 százalékos rezsicsökkentésnél nagyobb megtakarítást jelentene a végrehajtásokhoz képest.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!