Honnan tudtam volna, hogy száz tonna krumplit kellene vennem?

Vásároljon bedőlt lakáshitelt, krumplit vagy domainnevet! Tavaly ilyenkor ez talán még egy befektetési tanácsadótól is furcsa ajánlat lett volna. Pedig óriási hasznot lehetett elérni velük, miközben a hagyományos befektetések pocsékul teljesítettek. Mivel lehetett a legtöbb pénzt szakítani a közelmúltban, és hogyan gazdagodhatnak meg azok, akik nem riadnak vissza a nagyobb kockázattól?

Piszkosul rosszul járt eddig az, aki beszállt az egy évvel ezelőtti aranylázba. Tavaly szeptemberben egy uncia arany a piacon közel 1800 dollárba került, ami grammonként körülbelül 12 700 forintos árat jelent, ez az ár jelenleg 1320 dollár/unciánál, 9300 forint/grammnál jár. Aki 10 millió forintos megtakarítását aranyba fektette, az most azzal szembesül, hogy közel 2,7 millió forintot bukott az ötleten.

Az arany csak az egyik a klasszikus befektetési formák közül, amelyek az elmúlt évben cserbenhagyták a hozamvadászokat. A most szeptemberben ötévessé cseperedő válság időnként felkínálta a lehetőséget, hogy alacsony kockázattal is viszonylag nagyot tudjunk szakítani, például amikor a bankok 9-10 százalék körüli akciós betéti kamatokkal versengtek a félretett pénzekért. Ez az idő azonban véget ért, így a befektetési hüvelykujjszabály alapján nagyobbat kellett kockáztatniuk azoknak, akik jelentős hozamokat akartak elérni.

100-asért a krumplit!

A kockázat épp attól lesz magas, hogy nagymértékben alakítják előre nem látható események a befektetés értékét. Ki gondolta volna például, hogy idén esőszegény lesz a nyár, ami a krumpli árát az egekbe repíti? Aki tavaly júniusban odament egy burgonyatermesztőhöz, és megállapodott vele, hogy az akkori felvásárlási átlagáron, kilónként 67,4 forinton megvásárolja a következő évi burgonyáját, az közel 100 százalékos hozamot tudott elérni, mivel idén júniusban már 134,2 forinton adták a krumplit. A boltokban is hasonló nagyságrendű volt az áremelkedés.

Azt sem sokan sejtették, hogy a francia Servier 18 év gondolkodás után egyszer csak úgy dönt, hogy teljesen felvásárolja az Egis gyógyszergyárat, amelyben eddig is többségi tulajdonos volt. Egész pontosan a franciák részvényenként 28 ezer forintos ajánlatot tesznek a tőzsdei tulajdonosoknak, így kívánják 100 százalékra tornászni a részesedésüket, és kivonni a céget a parkettről. Mindez pillanatok alatt felverte a részvény árát, amely a megelőző évben egyébként is felfelé kúszott. Aki tavaly szeptemberben vett egy Egis-részvényt 17 700 forint körüli áron, most kaphat érte 28 ezer forintot, így egy év alatt 58 százalékos hozamra tehetett szert. Amúgy a papír a felvásárlási ajánlat nélkül sem teljesített rosszul, közvetlenül előtte 21 ezer forintot ért, tehát az értéke 18 százalékkal nőtt egy év alatt.

Az Egyesült Államokban is akadtak befektetések, amelyekből meg lehetett gazdagodni. A Netflix kaliforniai vállalkozás egy modern kölcsönző, ahol tévéprogramokat és filmeket lehet kölcsönözni. A több országban működő cég részvénye a New York-i tőzsdén forog, a befektetők pedig annyira meglátták benne a lehetőséget, hogy a tavaly szeptemberi 60 dollárról 300 dollár fölé verték fel a részvény árát, ötszörös hasznot termelve.

Vásároljunk bedőlt hitelt!

Magyarországon több ezer embernek jelent problémát a forintban vagy devizában vezetett lakáshitelének fizetése. Bár az USA-ban a nem teljesítő hitelek aránya (4 százalék) jóval alacsonyabb a magyarnál (18 százalék), befektetők ott máris rámozdultak a területre, és gyűjtik a pénzt a rossz hitelek megvásárlására. A Summerlin alapkezelő bankoktól vásárolja meg azokat a lakáshiteleket, amelyeket már nem tudnak fizetni a hitelesek. Mivel a bankoknak sok nem teljesítő hitelük van, úgy is belemennek az eladásba, hogy a nekik járó teljes összeget már nem kapják vissza. Cserébe ugyanis megszabadulnak a kockázattól, és a végrehajtással járó költséges eljárást is megússzák.

A Summerlin példájában egy 550 ezer dolláros (121 millió forint) bedőlt hitelt 280 ezer dollárért (61,6 millió forint) vesznek meg. Az ingatlan piaci értéke 400 ezer dollár. A bedőlt hiteles maradhat a lakásban, de lízingeli azt, vagyis a lakás tulajdonjoga az alapkezelőre száll. A lízing alatt a lakó fizet, mintha hiteles lenne, de a törlesztőrészletnél kevesebbet, az időszak végén pedig a tulajdonjog visszaszáll rá. Vagyis mintha létrejött volna egy olyan hitelszerződés, amelyet fizetni tud a hiteles.

A Summerlin azonban felajánlja a "pénzt a kulcsokért" opciót is, ami azt jelenti, hogy a hiteles kap egy összeget - a példában 5 ezer dollárt (1,1 millió forintot) -, ha elhagyja a házat. Ha a lakó nem tud fizetni, vagy elfogadja az ajánlatot, akkor az alapkezelő piacra dobja a házat, amely a 400 ezer helyett a gyors eladás miatt és a költségek levonása után 360 ezer dollárt hoz. A példa szerint ez mindenestül fél év alatt lezajlik, így hat hónap alatt 280 ezer dollárból 360 ezret csinálnak - ez 65 százalékos évesített hozamnak felel meg. (Ha marad a lakó, akkor pedig van egy jól fizető ügyfelük, és az időszak alatt övék a 400 ezres ház tulajdonjoga.)

Szemfüles netcímek

Az interneten minden magyar könnyen világbefektetővé válhat, például bárki megvásárolhat egy internetes címet, domaint. Egy .info-ra végződő cím csak 3 dollár (660 forint) évente, egy .comra végződő 10 dollár (2200 forint), egy .orgra végződő 9 dollár (2000 forint) a Domain.com oldalon. Egy ügyesen megválasztott domaint viszont el is lehet adni, erre külön aukciós oldal specializálódott, sokan pedig nagyot szakítanak ezzel. Az egyik aukciószervező oldalon, a Sedo.comon 2012 legnagyobb üzlete az volt, hogy egy szemfüles eladó 500 ezer dollárt (110 millió forintot) szerzett a Webhosting.co.uk cím eladásával. Az idén eddig a Yinhang.com vezet, amelyet 300 ezer dollárért (66 millió forint) adtak el (az angolos átiratban yin hang szó a kínai mandarin nyelven bankot jelent), ezt pedig a könnyebben érthető Moms.com (anyukák) követi 252 ezer dollárral (55 millió forint).

Az internetes közösség arra is lehetőséget teremt, hogy egymást segítsük ki pénzzel, természetesen nem ingyen, hanem hozam biztosításával. A magyar kormány 2011 végétől támogatásáról biztosította egy webbank létrehozását, erre külön miniszteri biztost is neveztek ki. A Magyar Nemzet szerint azonban Körtvélyessy László András mandátuma májusban lejárt, a minisztérium pedig közölte, hogy nem célja a civil-állami bank létrehozása.

Az Egyesült Államokban azonban az ötlet megvalósult állami tutujgatás nélkül is. Az amerikai regisztrál egy olyan oldalra, mint például a Prosper.com, és máris adhatja vagy veheti a kölcsönt. Ha felvenni akar, megadja, mire kell, mennyi, és mennyit ad vissza, a befektető pedig válogathat a különböző minősítésű hitelesek igényei közül. Egy 10 ezer dollárt adósságrendezésre kérő felhasználó például 11,5 százalékos hozamot ígér 3 évre. A befektető pedig megadhatja, hogy mennyit szán a célra.

A klasszikusok cserbenhagynak

Némi kockázatvállalással és utánajárással tehát gazdag tárháza van a befektetési lehetőségeknek. Erre annál is inkább szükség lehet, mert a klasszikus befektetési formák az elmúlt egy évben pocsékul teljesítettek. Nemcsak az aranypiac, de a lakást kifejezetten befektetésként vásárlókat sem örvendeztethette meg az elmúlt 12 hónap. Az értékvesztés ugyanis még mindig nem állt meg, az FHB lakásárindexe szerint nominálisan 2 százalékkal kerültek lejjebb az árak. Aki tavaly vett egy 10 milliós lakást, és kiadta havi 60 ezer forintért, a lakás értékének csökkenése (mínusz 200 ezer) miatt valamivel több mint 5 százalékos hozamot érhetett el.

Ennél tavaly a bankban még picivel többet lehetett elérni (szeptemberben átlagosan 6 százalék körüli kamatra lehetett lekötni a pénzt), igaz, azóta majdnem megfeleződtek a betéti ajánlatok, és jelenleg már csak 4-4,5 százalékos kamatot kínálnak a bankok. Az egyéves állampapír tavaly körülbelül 6,5 százalékot hozott, a szintén kockázatmentesnek számító pénzpiaci befektetési alapok közül viszont csak egy volt képes 6 százaléknál jobb hozamra.

Aki tehát befektetés gyanánt vette az ingatlanát, és rövid távon mesés hasznot remélt, annak csalódnia kellett, de gyorsan vigasztalódhat is azzal a tudattal, hogy a banki kamatok mélyrepülése miatt most már egyre versenyképesebb a lakáskiadás, és az árak mélyrepülése sem tarthat örökké. Az ingatlan egyébként is hosszú távú befektetés, így semmiképpen nem lehet összevetni egy néhány hónapos akciós betéttel, miközben persze a kockázata is jóval magasabb.