Megdorgálta Amerikát az IMF

Kicsit helyretette az amerikai jegybankot az IMF vezérigazgatója, amikor úgy nyilatkozott, hogy a Fed nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a fejlődő országokat, amikor pénznyomdájának visszafogásáról dönt. Ugyanis a havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlások mérséklése közvetetten visszaüthet a fejlett országok gazdasági növekedésére is.

Finoman megdorgálta a Fed-et az IMF

Az amerikai jegybank nem engedheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a feltörekvő országokat, amikor a 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjának mérsékléséről dönt, mondta el az IMF vezérigazgatója Christine Lagarde egy hétvégi olaszországi gazdasági fórumon.

Nagyon negatív hatása lehet a fejlődő országok növekedésére a laza monetáris politika szigorítása, ami nem csak a feltörekvő gazdaságokra nézve hátrányon de közvetetten a fejlett nemzetek növekedésére is visszaüthet. Lagarde úgy fogalmazott, "nem hiszi el, hogy az amerikai jegybankárok anélkül döntenének az ügyben, hogy figyelmen kívül hagyják, mi történik a világ más részén.

A pénzpumpa mérséklésétől való félelem már május vége óta borzolja a befektetők idegeit, aminek hatására az államkötvényhozamok is emelkedésnek indultak, ráadásul a feltörekvő piacokról (elsősorban a magas fizetési mérleg hiánnyal küszködő országokból) megindult a tőkekiáramlás, és néhány deviza pedig nagy gyengülésbe kezdett a dollárral szemben.

Még a G20-as csúcs előtt jelentek meg információk egy IMF által készített anyagról, amiben a Valutalap szakértői arra figyelmeztetnek, hogy fájni fog az amerikai pénznyomda mérséklése a feltörekvő országoknak, lassítva ezzel a növekedsét.

Habár a fejlődő országok "nem panaszkodtak" ezzel kapcsolatban, a fejlett nemzetek elismerték, hogy növekedésük lassulása, leginkább a tőkekiáramlás, a strukturális reformok és az elégtelen nemzetközi kereskedelem kombinációjából adódik, mondta el Lagarde.

Elítélték a protekcionizmust a G20-ak

A múlt heti szentpétervári G20-as csúcstalálkozón az oroszok forszírozták talán legjobban a pénznyomda visszafogásának hatásairól való megbeszéléseket. Abban pedig megállapodás született, hogy 2014 és 2016 között sem alkalmaznak majd az országok protekcionista eszközt gazdaságuk fellendítése érdekében. Ezzel újra megerősítették, hogy nem folytatnak "devizaháborút", vagyis hogy nem fogják leértékelni hazai fizetőeszközüket, annak érdekében, hogy ezzel hozzák helyzetbe saját gazdaságukat.

Korábban elsősorban Japánt érte kritika a jen drasztikus gyengítése kapcsán, amivel a szigetország évtizedes álmából szeretné felébreszteni gazdaságát. A legutóbbi adatok alapján pedig úgy tűnik sikeres ez a politika, hiszen a japán GDP éves alapon sokkal jobban nőtt a második negyedévben, mint ahogyan azt az elemzők várták, ráadásul az infláció is újra visszatért az országba.

Európa jobban teljesít

Az európai gazdaság egyre jobban teljesít, amit az EKB is segíthet, hiszen még mindig van elég helye ahhoz, hogy laza monetáris politikájával támogassa a növekedést, mondta el az IMF vezetője. Mario Draghi EKB-elnök is azt hangsúlyozta csütörtöki beszédében, hogy a monetáris politika mindaddig támogató marad, amíg az szükséges, így hosszú távon alacsony maradhat az alapkamat az eurózónában. Ráadásul az elnök nem zárta ki az alacsonyabb kamatszintek lehetőségét sem.

Az eurózónának egyébként a második negyedévben már sikerült újra növekedést elérni, azt követően, hogy a megelőző hat negyedévben mindig szűkült a 17 tagú blokk gazdasága.